Az Amnesty International felkérésére az Ipsos MORI 22 országban – köztük Magyarországon – megkérdezett több mint tízezer, 18–25 év közötti nőt és férfit. A kutatás „Az emberiség jövője” címet kapta.
Az Amnesty International arra volt kíváncsi, milyennek látják a megkérdezettek az emberi jogok állapotát a hazájukban és a nagyvilágban, mely ügyeket tartják a legfontosabbnak, és szerintük kinek a felelőssége a jogsértések elleni fellépés.
Az összes válaszadó 41 százaléka nevezte meg a klímaváltozást, mint a világ előtt álló legnagyobb kihívást, 36% a környezeti szennyezéseket, 31% pedig a terrorizmust jelölte meg a 23 nagy problémát tartalmazó listáról. A környezetet fenyegető problémák közül 57% szerint a világméretű felmelegedés a legaggasztóbb.
„Ma van az emberi jogok világnapja, ezért is különösen fontos, hogy ma arról beszéljünk, ami a fiatalok számára a legfontosabb: ez pedig a klímaválság. Az egészséges környezethez való jog, benne a biztonságos klímakörnyezet létfontosságú egy sor másik ember jog érvényesüléséhez. A fiataloknak nincs más választása, mint vezető szerepet vállalni ebben a küzdelemben” – mondta Kumi Naidoo, az Amnesty International főtitkára.
Miközben az összes megkérdezett többsége szerint a Föld felmelegedése a legaggasztóbb kérdés, az országokat tekintve a légszennyezés emelkedett ki, mint a fiatalokat leginkább aggasztó probléma, 41 százalékuk szerint hazájának ez az első számú környezetvédelmi ügye. A második probléma – 34 százalékkal – a globális felmelegedés.
Indiában, Nigériában, Dél-Koreában, Tajvanon és Ukrajnában a válaszolók több mint fele jelölte meg a légszennyezést a legégetőbb helyi környezeti problémaként.
A kutatás eredményei azonban messze túlmutatnak a klímaválság kérdésén, egy sor más, a Z generációt (az 1995–2009 között születetteket) sújtó mindennapos problémát is bemutat. Hazájukat tekintve kiemelkedett a korrupció, mint az egyik legnagyobb probléma (36%), a környezet szennyezettsége (26%), a gazdasági bizonytalanság (26%), a jövedelmi egyenlőtlenségek (25%), a klímaváltozás (22%) és a nők elleni erőszak (21%).
A klímaváltozás mellett a fiatalok egyértelmű többségének fontosak az emberi jogok, és szeretnék, ha elsősorban a kormányuk vállalna felelősséget a védelmükért.
A megkérdezettek többsége egyetértett abban, hogy:
# az emberi jogok védelme alapvető az országa jövője szempontjából (73% egyetért, 11% nem ért egyet)
# a kormányoknak többet kellene törődniük az állampolgáraik jólétével, mint a gazdasági növekedéssel (63% egyetért, 13% nem ért egyet)
# az emberi jogokat védeni kell, még akkor is, ha annak negatív hatása van a gazdaságra (60% egyetért, 15 % nem ért egyet)
A kutatásból kiderül: a fiatalok nagy többségben úgy gondolják, hogy a kormányoknak nagyobb felelősséget kellene vállalniuk az emberi jogok érvényesülésében/érvényesítésében: a válaszadók 73 százaléka szerint ez a kormányok, 15 százaléka az emberek, 6 százaléka szerint a vállalkozások és 4 százaléka szerint a civil szervezetek feladata.
Az is egyértelmű: a Z-nemzedék többsége hisz abban, hogy a választásokon a szavazatukkal tudnak leginkább emberi jogi változást elérni, sokkal inkább, mint sztrájkok vagy tüntetések segítségével.
A magyar fiatalok véleménye
A megkérdezett magyar fiatalok számára ezek a legfontosabb problémás ügyek hazájukban:
# a korrupció (45%)
# a minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiánya (44%)
# jövedelmi egyenlőtlenség (39%)
# jó minőségi oktatáshoz hozzáférés hiánya (32%)
# a környezeti szennyezés (27%)
Az egészségügyi ellátás hiányossága a vizsgált országok közül Magyarországon érte el a legnagyobb százalékot, a minőségi oktatásé pedig jóval nagyobb arányban szerepelt a magyar fiatalok válaszaiban, mint más országok többségében.
A magyar fiatalok szerint a világot fenyegető legnagyobb veszélyek:
# a környezeti szennyezés (49%)
# a klímaváltozás (47%)
# a terrorizmus (35%)
# a természeti erőforrások elvesztése (28%)
# az ivóvízhez hozzáférés (24%)
A magyarországi környezeti problémák közül sokan említették a légszennyezettséget (50%), a világméretű felmelegedést (37%) és a rovarirtók használatát (33%). A magyar fiatalok több mint fele (55%) gondolja úgy, hogy elsősorban a kormány feladata a környezetvédelem (ez az arány nemzetközileg 50%), 21 százalékuk szerint pedig a vállatoknak is felelősséget kellene vállalniuk.
A magyar fiatalok szerint az emberi jogok megvédésében a legrosszabbul Pakisztán (33%), Magyarország, Oroszország (27-27%), illetve Kína (26%) teljesít.
Az emberi jogokat leginkább tiszteletben tartó országok listáját Svájc (43%) vezeti, majd Németország (41%), az Egyesült Királyság (38%) és Svédország (35%) következik.
A magyar fiatalok szerint az emberi jogokra a következők a legveszélyesebbek:
# a fegyvergyártás (34%)
# a ruházati ipar (28%)
# a bányászat (26%)
# a pénzügyi szektor (23%)
A fiatalok nagy többsége egyetért a következő állításokkal (világméretű és magyar adatok):
„Olyan társadalomban akarok élni, amelyik kulturális vagy vallási szokásaitól függetlenül elfogadja az embereket.” (56% globálisan, 51% Magyarországon)
„Az emberi jogok védelme alapvető az országom jövője szempontjából (50% globálisan, 37% Magyarországon)
„Támogatom azokat, akik az emberi jogokért kampányolnak világszerte.” (48% globálisan, 41% Magyarországon)
„A gyűlöletet terjesztők az ország stabilitását fenyegetik.” (46% globálisan, 38% Magyarországon)
„Az emberi jogokat akkor is védeni kell, ha annak negatív hatása van a gazdaságra.” (33% globálisan, 32% Magyarországon)
Azzal a megállapítással, hogy a kormánynak több menekültet, menedékkérőt kellene befogadnia a magyar fiatalok fele (50%) nem ért egyet.
Milyen eszközöket tartanak a legjobbnak az emberi jogok védelmében?
# szavazás a választásokon (41% globálisan, 37% Magyarországon)
# adományozás emberi jogokkal foglalkozó szervezeteknek (27% globálisan, 22% Magyarországon)
# csatlakozás emberi jogi szervezetekhez (25% globálisan, 15% Magyarországon)
Ezzel szemben a levélírást a politikusoknak nem tartják hatékony eszközöknek sem nemzetközileg (59%), sem Magyarországon (68%).