A szakemberek kicsit több mint fele szerint még mindig érdemesebb külföldön munkát vállalni, mint itthon, de már kis híján ugyanennyien gondolják azt is, hogy a kétkezi munkából tisztességesen meg lehet élni Magyarországon.

Kedvező jel, hogy a múlt években a szakik háromötöde tapasztalt fejlődést a vállalkozásában vagy szakmájában, és ugyanennyien a közeli jövőben is ezt várják. Stagnálásra minden ötödik, visszaesésre viszont csupán 6 százalékuk számít. A megrendelők szempontjából továbbra sem jó hír, hogy mindössze minden tizedik szakember tudna azonnal elkezdeni egy nagyobb munkát – derült ki a Fix24.hu országos felméréséből. A szakember-kereső honlap most azt is megmutatja interaktív infografikáján, hogy hol, milyen hosszú a „szakivárólista”.

A Fix24.hu szakemberkereső portál – saját adatbázisa alapján – az idén is körképet készített a hazai szakemberpiacról. Az online kérdőívre jó 500 válasz érkezett az ország sok pontjáról, megvilágítva a szakemberhiány okait, a munkaerő-piaci helyzetet, és számos egyéb lényeges információt a szakik világából. 

A felmérés egyik fontos megállapítása: a megkérdezett szakemberek már csaknem azonos arányban gondolják, hogy itthon tisztességesen meg lehet élni (43%) – külföldön éri meg jobban dolgozni (57%). Ezzel párhuzamosan többen vannak közöttük olyanok, akik szerint a múlt öt évben itthon nőtt (42%) a kétkezi munka megbecsültsége, mint akik szerint csökkent (37%).

A kérdésre, hogy érzékeltek-e az elmúlt két évben fellendülést saját vállalkozásukban vagy szakmájukban, a mesteremberek 60 százaléka válaszolt igennel, és csupán 26 százalékuk nemmel, minden hetedik viszont nem tudta eldönteni. Ennél is beszédesebb, hogy a megkérdezettek több mint fele (57%) további fejlődésre, stagnálásra minden ötödik, visszaesésre viszont csak 6 százalékuk számít a következő években.

A felmérés természetesen ismét kitért a mindenkit leginkább érdeklő kérdésre: mennyi idő alatt találunk szakembert, ha valami javításra, felújításra szorul. Valamennyit javult a helyzet a 2018-i eredményekhez képest. Tavaly a magyar szakemberek 40 százaléka hónapokra előre be volt táblázva, most minden harmadik (29%) szaki válaszolta, hogy két hónapnál rövidebb időre van lekötve munkával, és csupán 15 százalék 3–6 hónapra előre. A megrendelők szempontjából, továbbra sem jó hír, hogy mindössze minden tizedik szakember tudna azonnal elkezdeni egy nagyobb munkát, 30 százalékuknál maximum egy hónapot kellene várni, 13 százalékuknál pedig ennél is többet, akár fél évet is.

A sok megrendelés azonban nem azt jelenti, hogy a szakemberek akár idő előtt nyugdíjba is mehetnek: az átlagosan milyen értékű megbízásai/munkái vannak kérdésre, ugyanis a legtöbben (40%) a maximum 250 ezer forintos sávot jelölték meg, 18 százalékuk a 250-500 ezer Ft közöttit, e felett pedig már csak hatoduk szerez meg egy-egy megbízást.

Érdekesség, hogy a munkák közötti válogatás szempontjait – tehát a motivációt – firtató kérdésre viszont picivel többen válaszolták (32%) a szakmai kihívást, mint az adott munkára kapott díjazást (29%). Az időintervallum itt csak 16 százalékuknál játszott elsődleges szerepet. Az átlagos mesterember egyébként maximum 2500 forintos nettó órabért kap, 17 százalékuk 3000 Ft felett keres, a szakmunkások mintegy fele 1500–2500 forintos nettó órabért kap.