A lakosság csaknem hatoda küzd idült vesebetegséggel

Becslések szerint mintegy 850 millió ember szenved világszerte csökkent veseműködéstől és a szövődményeitől. Minden jel arra mutat, hogy ez lesz az egyik legfenyegetőbb népbetegség a jövőben. Hazánk lakosságának mintegy hatodát érintheti az idült vesebetegség (CKD), mely sokáig nem okoz a páciensek által észlelhető tüneteket, tehát az alattomos kórképek közé tartozik, miközben az előrehaladottság függvényében akár 14-szeresére is növelheti a szív-érrendszeri károsodás kockázatát.

Az idült vesebetegség alattomos, gyakorta sokáig figyelmeztető panaszokat nem okozó, veszélyes népbetegség. Idejében történő felismerése és kezelése a beteg és a társadalom közös érdeke.

Ha önt évente elküldi laborvizsgálatra a családorvosa, akkor is, ha semmi panasza nincsen, és a vesefunkcióit mutató eredményeket gondosan elemzik, akkor máris jó kezekben van, hogy megelőzzék a bajt.

Hazánkban mintegy 1,5 millió embert érint az CKD, az idült vesebetegség. A veseműködés-csökkenés az előrehaladottság függvényében 1,5-14-szeresére növeli a szív-érrendszeri károsodást és a halálozás kockázatát. A betegek száma nemcsak Magyarországon, de az egész világon növekszik – főleg az elöregedés, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség terjedése miatt. Fontos, hogy a társadalom megismerje a kreatinin fogalmát, mely a „vese koleszterinje”, és figyelje is a változását, illetve megértse, hogy a betegség laboratóriumi vizsgálattal könnyen kimutatható.

 Súlyos népegészségügyi gond: nemcsak a családokat, de a társadalom egészét is messzemenően károsítja, mert az ilyen beteg kezelése, gondozása az egyik legdrágább egészségügyi szolgáltatás.

Ezért a Magyar Nephrologiai Társaság az idült vesebetegség megelőzése, kialakulásának csökkentése végett össztársadalmi ismeretterjesztő mozgalmat kezdeményez. Az AstraZeneca gyógyszergyár társadalmi elkötelezettségének megfelelően stratégiai együttműködés formájában vállalja a Magyar Nephrologiai Társaság által meghirdetett mozgalom támogatását. Ennek az együttműködésnek ma az Akadémián aláírt szerződéssel adták meg a képzeletbeli startlövést. 

Prof. dr. Rosivall László, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke és Kuuno Vaher, az AstraZeneca közép-európai igazgatója az aláírást megelőzően igen szemléletes tájékoztatást adott az érdeklődőknek egyrészt erről kórképről, másrészt a gyógyszergyártó ebben témában végzett kutatásairól és eredményeiről.

A cél, hogy 2025-re ötödével csökkenjen hazánkban az idült vesebetegségben szenvedők aránya. És ez nem ábránd, hiszen minden adott lenne a megvalósuláshoz, még akkor is, ha hallottuk, hogy 4500 éve már leírták a kínaiak, mennyire káros a túlzott sófogyasztás. Csakhogy az elmúlt négy és fél évezred sem volt elég arra, hogy az emberiség radikálisan csökkentse a sófogyasztást. Ma is napi küzdelmet folytatnak az iskolai menzák, a közétkeztetési szakemberek, hogy átalakítsák megrögzött rossz szokásainkat. Ám gyakran a gyereküket „sajnáló” szülők becsempészik a sót, hogy ne legyen már olyan rossz szemük fényének. Otthon meg várják a chips-hegyek a felnövekvőket. A szülő meg maga is punnyad a fotelban, elhízik, dohányzik és iszik nyakra-főre. Nagyon nem állunk jól az életmódunkkal, az egészégügyünkkel, de a szemléletünkkel sem.

Így aztán nagy a vállalás a fenti tervvel és a szolgálatában létrejött együttműködéssel, de az összefogás, a hatékony és módszeres kampány, amely nemcsak az észre, de az emberi érzelmekre is hatni próbál, talán eléri célját, és nem marad a szakemberek ábrándja, hogy egy népbetegség a mainál kevesebb kárt okozzon az egyéneknek és a társadalomnak.