Számomra mindig Budapest marad a CEU székhelye a történtek ellenére – így kezdte előadását Adam Bodnar lengyel igazságügyi miniszter (a nyitó képen; foto: Euronews), aki nemegyszer járt már nálunk; 2022 januárjában még interjút is adott a Klubrádiónak. Akkor már viszont nem volt emberi jogi ombudsman.

– Én vagyok a felelős a jogállam visszaállításáért. Úgy is, mint igazságügyi miniszter és mint legfőbb ügyész. A Jog és Igazság Pártja vonta össze a két funkciót, tehát én ezt megörököltem. És olyan reformfolyamatokat igyekszem elindítani, amelyek kettéválasztják majd a jövőben ezt a két funkciót. Ellenben a koalíciós kormánynak nincs a parlamentben alkotmányozó többsége, sőt az elnöki vétót sem tudjuk blokkolni, mert ahhoz 3/5-ös többségre lenne szükségünk. További gond, hogy az alkotmánybíróságban csak a Jog és Igazság pártjának kinevezettjei ülnek, akárcsak a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsban.

Több mint 2000 új bírót is kineveztek 2018 óta. Bodnar elmondta: ők és az említett intézmények mind politikai küldetésüket teljesítik.

– Az igazságügyi rendszer megreformálásának legfontosabb eleme az ország újraintegrálása az Európai Unióba. Ennek része, hogy a helyreállítási alapokhoz, a befagyasztott forrásokhoz visszajussunk, amit részben ezekben a napokban sikerült is elérni. Szintén eredményesnek látszik a 7. cikkelyes eljárásban megfogalmazott kockázatok megszüntetése a jogállami normák visszaállításakor. És ami a legegyszerűbb volt, a kormány benyújtotta igényét arra, hogy az ország is csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

– Ami pedig az EU-n kívüli hivatalokat, szervezeteket illeti: ellátogattam a Velencei Bizottságba is, és jeleztem az együttműködésünket vele, miként az Emberi Jogok Európai Bíróságával is.

A lengyel igazságügyi miniszter elmondta még: nem lesz egyszerű a hazai jogi helyzet megreformálása, mert a lengyel államfő kijelentette: nem hajlandó semmilyen, 2018 utáni bírói kinevezést visszavonni. Így aztán egyelőre Bodnar sem tudja: kötnek-e kompromisszumot Andrej Dudával vagy kivárják az egy év múlva esedékes elnökválasztást. A miniszter még hozzátette: semminemű garancia sincs egyikre sem. Az alkotmánybíróság és a legfőbb ügyészség működését is újra kellene szabályozni. Csakhogy ki sem látszanak a munkából.

– Amit most teszek: bírókat és felügyelő bírókat nevezek ki, akik felülbírálhatják mások döntéseit; felállítottam civilekből, jogtudósokból és gyakorló jogászokból álló három bizottságot: tagjaik segítik a reformfolyamatot, hogy helyreálljon az uniós jogrend az országban. Az átláthatóság a kinevezéseknél nagyon fontos a számomra. Amikor lehetőség van rá, akkor videón is közvetítjük a kinevezési procedúrát. És ha egy-egy hely megüresedik az ügyészségen, akkor én kérem fel az adott intézményt, hogy nevezzen meg érdemesnek tartott három jelöltet.

A magyar kormány – annak idején Kaczyński is – mindig azzal érvel, hogy politikai indokai vannak a Magyarországgal szembni uniós támadásoknak. Mind a mai napig azt állítják, azért indítanak különféle eljárásokat – így a 7-es cikkelyest – Magyarország ellen, vagy fagyasztják be az EU-támogatásokat, mert Orbán nem tartozik a vezető gárda politikai pártcsaládjához.

– A 7-es cikkelyes eljárás természetesen politikai természetű. Ez az egész procedúra lényege – állítja Dimitrij Vlagyimirovics Kohenov, a CEU Demokrácia-intézetének professzora, aki a 2013-ban útjára bocsátott Jogállami Klinika-programot vezeti Budapesten, és ugyancsak részt vett a rendezvény beszélgetésében. – De ez nem ok arra, hogy ne lehessen bírálni Magyar- vagy Lengyelországot, mert hisz épp a közösség politikai értékrendjéről van szó. Amikor mindkét ország csatlakozott az Európai Unióhoz, akkor éppen ezeket a politikai értékeket elfogadva lett tagja ennek a klubnak. Budapest és Varsó vállalta azt is, hogy ezeknek az értékeknek szerez érvényt az alkotmányban, s igazítja jogi-igazságszolgáltatási rendszerét is a 2. cikkelyben foglalt előírásokhoz.

Ami pedig a jelenlegi helyzetet illeti: Adam Bodnar lengyel igazságügyi miniszter párbeszédet kezdett az EU intézményeivel, hogy meggyőzze őket az értékrend visszaállításáról.

– Teljesítette is a jogállami feltételeket Lengyelország ahhoz, hogy megszüntessék vele szemben az eljárásokat?

– Ezek már nem csak ígéretek, mert elkezdtük megvalósítani azt, amit a mostani előadásomban részleteztem is. A kormány eddigi lépései megfelelnek a jogállami normáknak. A bírók kinevezésétől kezdve a társadalmi konszenzusig. Magyar- és Lengyelország között az a különbség, hogy Varsó esetében a 7-es cikkelyes eljárásnak csak az 1. pontját léptették életbe, azt, ami csak a jogállami normasértést, mint fenyegetést írja le. A 2. pont viszont már a valós normasértést állapítja meg, ami viszont nem állt a lengyelekre.

– A magyar kormány azzal is érvel egyfolytában, hogy Brüsszel kettős mércét alkalmaz, mert más országokban is vannak a magyarországihoz hasonló esetek, s őket mégsem szankcionálják.

– Nem látom a kettős mércét. Az Európai Bizottság nem kevés időt, energiát és szakértelmet fordít arra, hogy minden ország esetében megvizsgálja a jogállam helyzetét. És mindenkit figyelmeztet is a problémákra. Magyarország azonban ezeket nem hajlandó párbeszéd útján sem egyeztetni, Varsó viszont igen. A magyar kormány makacssága csak ellenségeket szül. Másrészt ezek az eljárások még csak el sem kezdődtek a magyar kormány ellen. Senki sem bünteti Magyarországot. – A jogállami normasértések ellenére van joga a magyar kormánynak betölteni a soros elnökségi posztot és őrködni az uniós jog felett?

– Kiváló a kérdés. Sok vitát keltett és kelt szakértők közében. Mivel nem indult el a 7-es cikkelyes eljárás, ezért nincs jogi alapja annak, hogy megtagadható legyen a soros elnökség Magyarországtól.

Daniel Freund, a Zöldek német parlamenti képviselője ezt kategorikusan ellenzi.

A képviselők politikai véleményt fejeznek ki, de ezeknek nincs jogi realitásuk. Magyarországnak joga van a soros elnökségi posztot betöltéséhez.

Bárd Petrától, a holland Radboud University professzorától, aki szintén részt vett a budapesti CEU-n tartott beszélgetésen, ezt kérdeztem:

– Hol a határ, van-e határa a jogállamiság visszaállításában a jogi eszközök alkalmazásának. Hol húzódik a vörös vonal, hogy ne essen az adott kormány elődje hibájába?

A professzor asszony válasza az alábbi hangfájlban meghallgatható, tessék kattintani!