(Írta: Magyar Ádám) Szétnéztünk a térségünkben, hogy megtudjuk, hol mekkora teher a családoknak a gyerekek beiskolázása. A költségek egész hasonlóak, de az állami támogatásokok között már nagyok a különbségek. A magyar szülők leginkább az ingyenes tankönyvekkel járnak jól. Ugyanakkor Magyarországon sokan hitelt vesznek fel, hogy iskolába küldhessék a gyerekeiket.

A pontos hazai helyzetre leginkább az Erste Bank 300 fős, a 16-59 éves korosztályra reprezentatív kutatásából tudunk következtetni. Az eredmények szerint a legtöbb magyar család gyermekenként 20–50 ezer forint közötti beiskolázási költséggel számol, de a szülők ötödének nagyjából 100 ezer forintba, 6 százalékuknál pedig még ennél is több pénzbe kerül egy gyerek iskolába küldése. A legtöbb pénzt írószerekre költik a magyarok, ezután jönnek a különféle taneszközök, például a vonalzók, körzők, harmadik helyen pedig a füzetek állnak. Az adatfelvételkor a családok nagyjából fele tervezte azt, hogy sportfelszerelést és táskát is vásárol a gyerekeinek, ezek jócskán megnöelik a kiadásokat.

A felmérés szerint az iskolakezdés a szülők 69 százalékának érzékelhető mértékű pénzügyi teher, a válaszadók 6 százaléka pedig azt mondta, hogy az elvárható minimumot sem fogja tudni előteremteni a gyereke beiskolázásához. A szülők 24 százalékának viszont nem okoz gondot a tanévkezdés. Az Eduline értesülései szerint a magyar családok egy része hitelfelvételre is kényszerül avégett, hogy fedezni tudja a beiskolázással járó költségeket, ők jellemzően 50-150 ezer forintos kölcsönt igényelnek.

Tankönyvosztás (Foto: Koszticsák Szilárd/MTI)

A családoknak nagy könnyebbség, hogy nappali tagozaton a tankönyvekért nem kell fizetni, az állam támogatása nélkül valószínűleg ez is sok tízezer forintos kiadás lenne gyerekenként. Iskolakezdési támogatás nincs, de a szeptemberi családi pótlékot előbb, augusztusban utalják ki, ez egy gyerek esetében 12 200, két gyereknél gyerekenként 13 700, háromnál gyerekenként 16 000 forint. Az összegek 2008 óta nem változtak; más országokban jóval magasabbak a pótlékok.

A tanszerek átlagosan 7 százalékkal drágultak az elmúlt egy évben, a papír- és rajzeszközök hazai inflációja pedig a legmagasabbak között van az EU-ban.

Szlovákiában most fogják csökkenteni a családi pótlékot

A felmérések alapján Szlovákiában valamivel rosszabb a helyzet, mint Magyarországon: a megkérdezett szülők nagyjából fele 200 euróra (78 ezer forintra), további 25 százalék pedig ennél is magasabbra becsüli az iskolakezdéssel járó költségeket. A pozsonyi Páneurópai Egyetem Gazdasági és Vállalkozástudományi Karának dékánja, Dudás Tamás ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a szlovákiai lakosság fele jóformán egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, úgyhogy neki akár egy jobb minőségű iskolatáska megvásárlása is súlyos gondot okozhat.

A szlovák állam azoknak a szülőknek nyújt támogatást, akiknek gyermeke most kezdi el az iskolát: egy elsős után 110 eurót kapnak a szülők, de ez az összeg korántsem fedezi a beiskolázási költségeket. A következő iskolakezdés pedig még nehezebbnek ígérkezik, januártól ugyanis csökken a családtámogatás összege: eddig gyerekenként havi 140 euró adójóváírás járt, ez 15 évnél fiatalabb gyerekek esetén 100 euróra, 15 évnél idősebbeknél pedig 50 euróra csökken. Persze, ez az 50 euró még mindig több, mint a magyar családi pótlék.

A lengyel állam mindenkinek ad iskolakezdési támogatást

Lengyelországban változatos módon próbálja támogatni az állam az iskolásgyerekek szüleit. Az ingázásra is lehet például pénzt igényelni, a családi pótlékkal együtt összesen pedig akár 1500 zloty, azaz 137 ezer forint is összejöhet, ha valaki minden kritériumnak megfelel. A lengyel általános iskolákban ingyenesek a tankönyvek, a középiskolában viszont forintban számolva súlyos tízezreket kell kifizetni értük.

A konkrét beiskolázási támogatás összege gyerekenként 300 zloty, azaz nagyjából 27 500 forint, de a felmérések szerint a szülőknek mindössze 13 százaléka oldja meg ennyiből az iskolakezdési bevásárlást. Jó harmaduk 300–500 zloty között fizet ki, 30 százalék pedig 500–700 zlotyt, azaz akár 64 ezer forintot is elkölt egy gyerekre. A szülők 22 százalékának még ennél is többe kerül az iskolakezdés. Összességében tehát a szülők kétharmada 27 500–64 000 forint közötti összeget fizet ki egy-egy gyerek beiskolázására, ez hasonló (bár egy kicsit magasabb) a magyar adathoz. A rászorulók további 100 zloty iskolakezdési támogatást igényelhetnek a mindenkinek járó 300 zloty mellé.

Szerbiában az önkormányzatokra bízták a beiskolázási támogatást

A szerbiai helyzet felmérésez kikértük az Euronews szerb csapatának segítségét. Az ő összesítésük szerint déli szomszédunknál nagyjából 20 ezer dinárba, azaz 67 ezer forintba kerül egy gyerek beiskolázása, ami elég magas átlagnak látszik. A tankönyvek ráadásul átlagosan még további 10 ezer dinárba (33 500 Ft) kerülnek.

A beiskolázási támogatás összege Szerbiában az önkormányzatokra van bízva, és a legtöbb helyen nincs elég pénz a szülők mérvadó támogatására. Belgrádban a legjobb a helyzet, a szerb fővárosban gyerekenként 20 ezer dinárt (67 ezer Ft) ad a szülőknek a városvezetés, ezzel tehát a beiskolázási költségük jórészét fedezik.

Külön érdekesség Szerbiában, hogy a napközi fizetős: a szülőknek havonta 5000 dínárt, azaz több mint 16 ezer forintot kell fizetniük azért, hogy a gyerekük délután 5 óráig az iskolában maradhasson, és tanári felügyelet alatt lehessen.

Az iskolakezdéssel kapcsolatos társadalmi párbeszédet most nem a drágaság, hanem a biztonság kérdése uralja. Ez persze nem meglepő: tavaly 17 ember halt meg két iskolai merényletben Szerbiában!

Romániában rejtett költségek drágítják meg az iskolakezdést

Romániában viszont a közbeszéd egyik fontos témája az, hogy rengetegen nem tudják megengedni maguknak a beiskolázás költségeit. A helyzetet pedig tovább súlyosbítja, hogy Romániában megint emelkedésnek indult az infláció, júliusban 5,4 százalékos volt. Ennek ellensúlyozására az iskolakezdéskor tanszertámogatásra pályázhatnak a szülők, és 500 lejt, azaz majdnem 40 ezer forintot kaphatnak, ha teljesítik a kritériumokat, vagyis elég alacsony a jövedelmük ahhoz, hogy beférjenek a korlát alá.

Romániai specialitás, hogy bár az állami iskola természetesen ott is ingyenes, a szülők sok rejtett költséggel találkoznak a rendszerben. Az Euronews egyik román újságírója, Adriana Matei arról számolt be, hogy nem ritkán különféle hozzájárulásokat fizettetnek a szülőkkel az iskolák, hogy valahogy fenn tudják tartani magukat. Az persze Magyarországon sem ismeretlen, hogy adott esetben a szülőknek kell kifesteniük a tantermet, és itt is valami hasonlóról van szó, csak még jobban elterjedt ez a jelenség.

Szlovákia, Szerbia és Románia kapcsán még meg kell említeni: a „Szülőföldön magyarul” program részeként a magyar állam fejenként 100 ezer forint iskolakezdési támogatást ad azoknak a határon túli iskolásoknak, akik magyarul tanulnak. Az összeg az általános, a középiskolásoknak és az egyetemistáknak egyaránt jár, kifizetését a Bethlen Gábor Alapból fedezi az állam.

Megterhelőek az iskolakezdés költségei még a német középosztály számára is # Ausztráliában már az általános iskolában foglalkoznak a klímaváltozással és -szorongással # Egyre több amerikai államban engedélyezik, hogy a tanárok fegyvert tartsanak az iskolában