A magyar háztartások majdnem háromnegyedében használnak vezetékes internetet, viszont másfél millió ember sehogy sem internetezik. Az utóbbi csoportban idősek és szegények vannak. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) reprezentatív kutatása a háztartások és a 14 éves, illetve annál idősebb lakosság körében, tavaly augusztusában és szeptemberében készült. (A nyitó kép forrása: pinterest)
A háztartások 71 százalékában van vezetékes internet, amellyel adatkorlát nélkül, akár nagyképernyővel (vagyis asztali számítógéppel, laptoppal vagy táblagéppel), kényelmesen tud egyetlen előfizetéssel egyszerre több ember internetezni. További 2 százalékban van helyette nagyképernyős, nem mobiltelefonos mobilinternet, így összességében a mobiltelefonos internet mellett a háztartások közel háromnegyedében van nagyképernyős, számítógépen használható internet. Egymillió-százezer millió háztartásban viszont csak mobiltelefonon vagy sehogy sem tudnak internetezni.
Ahol csak az általános iskola nyolc osztályát végzettek élnek, ott csak a háztartások negyedében van nagyképernyős internet, ahol viszont legalább egy diplomás családtag is él, már kilenctized az internetesek aránya. Akik pedig a vagyoni helyzetük alapján a társadalom alsó harmadához tartoznak, közülük csak tízből hárman tudnak otthon számítógépen internetezni, a felső harmadba tartozók közül lényegében mindenki (96 százalék).
A vezetékes nettel nem rendelkező háztartások zömében (74 százalék) úgy nyilatkoztak, azért nem akarnak ilyet használni, mert nincs rá szükségük: helyettesítik telefonos mobilinternettel vagy egyáltalán nem neteznek. A világháló mellőzése a 14 éves és idősebb népesség 18 százalékára igaz, vagyis másfél millió ember nem használja az internetet Magyarországon. Ezt a jelenséget több társadalmi jellemző is befolyásolja, legnagyobb szerepe az életkornak és a vagyoni helyzetnek van. Negyvenéves kor alatt már lényegében mindenki internetezik, a 70 éven felülieknek viszont csak a 30 százaléka.
A háztartásuk tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága szerint a társadalom felső harmadába tartozók is szinte kivétel nélkül használják a digitális lehetőségeket, miközben a legalsó harmadba tartozóknak csak kevesebb mint a fele (44 százalék).
Ha az anyagi helyzet és az életkor együttes hatását nézzük, akkor az látható, hogy a fiatalok esetében eltűnik a jövedelmi helyzet hatása: ők lényegében bármilyen élethelyzetben vannak, de mindenképpen interneteznek valahol. A középkorúaknál viszont már élesen megjelenik a jövedelem hatása: akik jól élnek, lényegében mind használják a világhálót, a közepes és rosszabb helyzetűek közül viszont minden hetedik már kimarad belőle. Az időseknél a jövedelmi helyzet és a kor is együttesen fejti ki hatását: még a jövedelmükből kényelmesen megélő időseknek is csak a hattizede (61 százalék) internetező, az átlagos és rossz anyagi helyzetűeknek pedig a 40 százaléka.
A nem internetezők, a digitális világból kimaradók leggyakrabban – 74 százalékban – azt mondták, hogy nincs szükségük rá; életkorukat tekintve (81 százalék) idősek. Sokan említették (62 százalék), hogy nem értenek hozzá, de ők is nagyrészt (88 százalék) idős emberek.
A megkérdezettek 29 százaléka úgy véli, nem tudná folyamatosan fizetni az internetszámlát, illetve megfelelő eszközt sem tud venni hozzá. Ők rendszerint a legszegényebb (86 százalék), legalacsonyabb jövedelmű családok tagjai (76 százalék).