Többször írtunk már a Magyar Távirati Iroda csínytevéseiről, azokról az esetekről, amikor az MTI néven ismert intézmény eltitkolt híreket az állampolgárok elől.
Döntően azok a hírek nem érték el az MTI ingerküszöbét, amelyek a Fidesz számára kínosak és kellemetlenek voltak, mert valamelyik magas potentátnak, netán annak rokonának, csókosának, vagy üzletfelének korrupciógyanús ügyeiről számoltak (volna) be. Az MTI ezen hírek közlését rendre megtagadta, és ezt a gyakorlatot elégelte meg a Demokratikus Koalíció, amelynek számos, a kormányhoz közeli személy ügyeiről szóló közleményét nem volt hajlandó közölni az MTI.
Kezdjük egy alapvetéssel: az MTI hivatalosan nem a kormány, pláne nem a Fidesz távirati irodája, hanem a sokat hivatkozott magyar emberek szolgálatára jött létre. Azért kap a közmédia, melynek szerves része az MTI, az adófizetőktől évente mintegy 100 milliárd forintot, hogy ezért a pénzért tájékoztassák Magyarország polgárait hazánk és a világ történéseiről. Gyorsan, hitelesen és szakszerűen. Az MTI azonban ezt a feladatát csak nagy vonalakban és hanyagul látja el, arra hivatkozik, hogy a szerkesztőség munkájába senkinek sincs beleszólása, ne követeljük tőlük olyan hírek közlését, amelyeket ők nem tartanak fontosnak velünk megosztani.
Ezt elégelte meg a Demokratikus Koalíció, ezért fordult bírósághoz, s a pert – egyelőre első fokon – megnyerte. Vagyis, a bíróság jogszerűtlennek ítélte, hogy az MTI bizonyos híreket és információkat visszatart – kevésbé szépen fogalmazva: elhallgat – és arra kötelezte az elvileg független, ám jelen állás szerint egyetlen párt, a Fidesz szolgálatába szegődött szervezetet, hogy közölje az eddig elhallgatott híreket, közleményeket.
A DK nagyon örült annak, hogy első fokon megnyerte a pert, és örömét a párt szerette volna a nyilvánossággal is megosztani. Abból indult ki, hogy az adófizetőknek jogukban áll megtudni: forintjaik olyan szervezethez (is) kerülnek, amely feladatát sajátosan értelmezi, és természetesnek tartja, hogy a magyar embereket elzárja bizonyos, a kormánynak nem tetsző információk elől. Ezért közleményt juttatott el az egyetlen magyar távirati irodához, az MTI-hez. Leírta DK, hogy megnyerte a pert az MTI ellen, ám az MTI ezt a szöveget sem hajlandó közölni, mert szerinte ez a közlemény sérti a közmédia szervezeteinek üzleti érdekeit és jó hírét.
A közmédiának – az MTI szerint legalábbis – jó híre van, és aki ezt kétségbe vonja, az megsérti azt a gyakorlatot, hogy olyan szöveget nem közöl, amelyről úgy gondolja, hogy a jó hírét sérti.
Van tehát egy szervezet, nevezzük Magyar Távirati Irodának, amely abból indul ki, hogy neki jó híre van, és ebből kifolyólag bármit megengedhet magának. Még azt is, hogy megtagadja egy magyar bíróság ítéletének közlését.
Olvasóink tájékoztatására: erről a közleményről van szó:
«A Demokratikus Koalíció pert nyert a kormány által kézivezérelt MTI ellen
A Demokratikus Koalíció korábban azért indított pert az MTI ellen, mert sorozatosan megtagadták olyan közlemények kiadását, amelyek a kormányt bírálták, esetleg a miniszterelnökről vagy a hozzá közel álló fideszes holdudvarba tartozó oligarchákról szóltak.
A Demokratikus Koalíció most első fokon történelmi pert nyert az MTI ellen: a bíróság négy közleményről mondta ki, hogy a médiaszolgáltató szerződést szegett a közlés megtagadásával, ezért arra kötelezték a Duna Médiaszolgáltatót, hogy az alábbi közleményeket adja ki az Országos Sajtószolgálaton (OS) keresztül:
– “Soron kívül vehet házat a budai Várban az Orbán-vej”
– „Ne a magyar adófizetők, hanem a felelősök fizessék ki az Orbán vejéhez került 13 milliárd forintot!”
– „Hiába mentünk be az EMMI-be a felcsúti TAO-számlákért, a minisztérium tovább hazudozik, hogy magánál tartsa a kiperelt iratokat”
– „DK: Reagálás a bíróság ítéletére”
Mi, európai magyarok úgy gondoljuk, hogy jogunkban áll kimondani a véleményünket a Fidesz-kormány, Orbán Viktor, vagy az ő strómanjainak aljasságai kapcsán. Ezt a továbbiakban is meg fogjuk tenni, és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy hírügynökséget kézivezéreljen és cenzúrázzon a kormány. A DK-t ebben a perben is a Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda segítette.»