Tudja-e, kedves Olvasó, hogy nem szabad jéghidegen kínálni a pálinkát? Akkor ugyanis elvesznek, szinte befagynak a kedvelt ital aromái, az illatai, amelyek részei az élvezetnek.
A pálinka hungarikum, ezzel már az is tisztában van, aki életében egy kortyot sem ivott meg. A múlt 10–15 évben korszakos fejlődésen ment keresztül a pálinkafőzés és a fogyasztás kultúrája is. Ma már se szeri, se száma az italfesztiváloknak – éppen amikor ezeket a sorokat írom, nyílik meg a Gönci Barack Vigasság Boldogkőváralján, ahol a barack mellett a belőle készült itóka is főszereplő – és egymást érik az ezzel az itallal kapcsolatos események.
Sőt, a versenyek és díjak is. Miként lenni szokott, a borversenyek esetében is, nincs mindegyik megmérettetésnek és kitüntetésnek, oklevélnek egyforma rangja, de hát ez természetes. Abban viszont még a szakma is egyetért – és ez nagy szó –, hogy a Márton és lányai főzde magyar kajszibarackból készült pálinkája kiérdemelte az idén első alkalommal átadott agrárminisztériumi elismerést. Az alapító, Márton János (bal oldali kép)pedig – példaértékű munkássága okán – Pálinka-életműdíjban részesült.
Nemzeti italunk, a pálinka kedveltsége arányosan növekszik a fogyasztás mennyiségével. Öt évvel ezelőtt még 723 ezer hektoliterfok volt a kereskedelmi főzdék által előállított mennyiség, majd a kedvező adózási feltételeknek is köszönhetően 2017-ben már meghaladta az egymillió hektoliterfokot – mondta el újságírók előtt a minisztérium képviselője.
Márton János fontos szempontnak nevezte, hogy az idén legalább három, legföljebb 9 tétellel lehetett nevezni és összesen öt gyümölcsfajtát jelöltek meg forrásként. A pálinka titka mindig a gyümölcs. Ez az ital ugyanis – ellentétben a whiskyvel vagy a vodkával netán aromásított más italokkal – valóban gyümölcsből készül.
De mi a főzde titka? Márton János szerint „akinek van szándéka, hajlama és készsége, leginkább pedig pénze – a legjobb gyümölcsöt is meg tudja venni. Nekünk kell megteremteni a szakértelmet – mert nem elég a tárgyi tudás, csak annak lesz jó pálinkája, akinek nagyon jók az ízlelőbimbói… Mindez semmivel sem helyettesíthető”.
Aki pálinkakészítéssel foglalkozik, annak a legalapvetőbb gyümölcse a kajszibarack. Sok függ az évjárattól is. Tavaly kevés kajszi termett. Egy üveg, azaz fél liternyi, 40 fokos pálinkához 5 kiló minőségi gyümölcs kell.
Tévedés, hogy egy pálinkaüzemben csak pálinka készül. Készítenek kiemelkedő minőségű áfonya- és nocino-, azaz zölddió-likőröket is. Az áfonyalikőr alapja a székelyföldi hegyekben begyűjtött feketeáfonya. Hagyományos recept szerint, kizárólag gyümölcs áfonyából és áfonyapárlatból készül.
A nocino a svájci olaszok házi itókája, mindenki saját receptje alapján készíti, és minden megállapodást ezzel pecsételnek, áldanak meg. Amikor Márton János kisebbik lánya miatt először járt a régióban „fiúnézőben”, a hagyományoknak megfelelően a nász összehívta barátait, és nocinóval ünnepeltek. „Eleinte ellenkeztem, de aztán megkaptam a nászom receptjét és elkészítettük a nocino muskotályos szőlőpálinkával, mézzel ízesített magyar változatát. Megkóstolván meglepetten tapasztaltuk, hogy e remek likőr vetekszik a profi ízmesterek alkotásaival – emlékezett Márton János a nocino familiáris sztorijára.