A stílus, az ember és az alkalmazkodás

(Klubrádió) Ha tekintetbe vesszük azt, hogy az államrezon szempontjából nemcsak a diplomatának kell igazodnia Szijjártó Péterhez, hanem Szijjártó Péternek is Orbán Viktorhoz, akkor felettébb kérdésessé válik, hogy a külgazdasági és külügyminiszter saját szeszélyből lenne arrogáns. Valójában csak alkalmazkodik.

Nem játszunk szakszervezetesdit a minisztériumban! – mondta a minap Szijjártó Péter.

Tekintsünk most el attól, hogy a kijelentés tartalma mennyiben sérti a munkavállalók szervezkedési alapjogát, és hogy a diplomatának, aki minden rendszerben köteles teljes lojalitást tanúsítani a kormány iránt, meddig terjednek a munkavállalói jogai. Összpontosítsunk pusztán arra, hogy a stílus állítólag maga az ember. Ennek fényében megállapíthatjuk, hogy a külgazdasági és külügyminiszter lekezelő, sőt mondhatni kimondottan arrogáns stílusban nyilvánult meg. Akkor ebből következik-e, hogy ő arrogáns ember?

A válaszadáshoz vissza kell mennünk néhány hetet az időben, konkrétan addig, amikor az EU-csúcs után Orbán Viktor arról beszélt, hogy néhány libernyákot a hátán is elvisz. Pár nappal korábban, még Brüsszelben pedig a hágai kormány miniszterelnökét mint „holland fickót” emlegette a kamerák kereszttüzében.

Vajon hol helyezzük el ezeket a megnyilatkozásokat stiláris szempontból? És ha tekintetbe vesszük azt, hogy az államrezon szempontjából nem csak a diplomatának kell igazodnia Szijjártó Péterhez, hanem Szijjártó Péternek is Orbán Viktorhoz, akkor felettébb kérdésessé válik, hogy a külgazdasági és külügyminiszter saját szeszélyből lenne arrogáns. Valójában csak alkalmazkodik.

Mint Darwintól tudjuk – legalábbis ameddig tudhatjuk – a természet viszontagságait nem feltétlenül azok a fajok képesek túlélni, amelyek a legerősebbek, legügyesebbek, legjobbak, vagy legszebbek. Hanem amelyek a legjobban alkalmazkodnak a környezetükhöz.