A múlt év utolsó napjaiban, amikor Merkel – tárgyalván Orbánnal és Morawieczkivel – pontot tett a jogállami mechanizmus ügyének végére, az Európai Parlament és a magyar, illetve a lengyel kormányfő is győztesnek hirdette ki magát.
Az EP úgy gondolta, ilyen jogszabályt eddig nem sikerült keresztülvinni az unióban, a két kormányfő pedig úgy, hogy a jogállami normákat nem lehet számonkérni, ha pénzosztásról van szó – írja a Deutschlandfunk. Csakhogy két győztes nem lehet. Az Európai Bizottság szóvivője most bejelentette: amíg az Európai Bíróság nem dönt a jogszabály alkalmazhatóságáról – noha szinte biztos benne –, hogy a törvény megállja a helyét. Ha viszont így gondolja a bizottság, akkor nincs mire várni: a keresztény- és a szociáldemokraták, a zöldek és liberálisok felszólították az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul indítsa meg a két ország ellen az eljárást. Moritz Körner német képviselő szerint sok ezer millió eurót kap a két ország, miközben már a 7-es cikkely szerinti eljárás alatt áll, nincs miért várni, mert még nagyobb lesz a kár mindenkire nézve.
Daniel Freund német képviselő arra hívta fel a szerdai parlamenti vitában a figyelmet, hogy azóta újabb bizonyítékok vannak a jogállam megsértésére, hisz’ rádióállomást tiltottak ki az éterből, újságok szűntek meg, miközben a Fidesz-kormány új és újabb, szofisztikált módszert talál ki az uniós pénzek ellopására. Visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. A szintén német Katarina Barley (szocdem) a lengyel bírósági eljárásokra hívta fel a figyelmet, mivel egy-egy éjszaka leforgása alatt hoznak meg igazságtalan ítéletet, és az elítélt, például, hónapokon át nem láthatja a családját. Ezért nemhogy egy évet, de hónapokat sem lehet várni az Európai Bíróság döntésére. A nyárig adna haladékot az Európai Bizottságnak az eljárás lefolytatására, különben a bizottságot is bíróság elé citálja mulasztást elkövetésével.
Tóth Krisztina költő, író meghurcoltatásáról ír az osztrák Die Presse, méghozzá abban a megközelítésben, hogy amíg a Fideszhez lojális média támadja, addig a nemzetközi média és a művészvilág, például a gráci Írók Társulata megvédi ebben a kultúraharcban. A gráciak számos irodalmi szervezettel közösen írtak tiltakozó levelet a Bécsben akkreditált magyar nagykövetnek. Válasz a magyar kulturális intézettől jött, tagadva: semmi sem bizonyítja, hogy a magyar kormány célzott támadást intézett volna az írónő ellen.
Miközben nem csak támadások sorozata éri, fenyegetik is, nem csoda tehát, ha nem mer utcára menni. Tóth Krisztina ugyanis őszintén elmondta kérdésre adott válaszként, hogy Jókai Aranyemberét például levenné a kötelező olvasmányok listájáról. A regény női alakjainak ábrázolása nem felel meg a mai korszellemnek.
Magyarországon – az egész világot tekintve – a legmagasabb a halálozási arány annak ellenére, hogy a lakosság beoltottsága tekintetében elől jár az uniós tagállamok között – írja a Bloomberg hírügynökség. Az adatok 7 nap összesítésén alapulnak, s így az egy millióra eső halálozási szám 151. Málta követ minket a sorban. Miközben a kontinensen frusztrált állampolgárok tüntetnek az ismételt bezárás miatt, a helyes következtetés mégis csak az, állapítja meg a cikk, hogy szigorú korlátozások nélkül a beoltottság önmagában nem állítja meg a fertőzés terjedését.
A kórházakban kialakult válság miatt a kelet-európai orvosok további szigorítást akarnak, Orbán viszont csak egy héttel hosszabbította meg az egyébként sem szigorú korlátozást. A régiónkat tekintve Csehországban és Boszniában hasonlóan magas a halálozási arány.
A térségünkkel foglalkozó Balkan Insight az ellenzék javuló választási esélyeit járja körbe, ami érdekes módon nem elsősorban a Covid-járvány kormányzati kezelése miatt előállt helyzetnek, hanem az ellenzék példás összefogásának, egységének köszönhető. Az eredmény: november óta gyakorlatilag – bár szoros versenyben – az ellenzék lekörözte a Fideszt. A biztató jelek ellenére azonban Inotai Edit írása felhívja a figyelmet a város és a vidék szavazói közti különbségre, hisz’ vidéken az emberek megmentőjüknek tekintik Orbán Viktort. A cikk mérlegeli, vajon az elszánt Fidesz-szavazók az utcára mennek-e majd tiltakozni, ha elveszítik a választást és látnak esélyt az eredmény megfordítására, mint ahogy abban pár hónapja még Donald Trump is reménykedett.
A tét nem kicsi, hisz’ 11 év után el fogják számoltatni azokat, akik gyanúsan hirtelen és közpénzekből, közbeszerzési pályázatokból gazdagodtak meg, akikre már most a korrupció árnya vetül. Például a Forbes által 1300 ezer millió eurós becsült vagyonnal rendelkező Mészáros Lőrincre.