Az Európai Parlament ma részletes tervet fogadott el az eddiginél igazságosabb és hatékonyabb adózás céljából és a pénzügyi bűncselekmények felszámolása végett. A pénzügyi bűncselekményekkel, adókijátszással és adókikerüléssel foglalkozó különbizottság egyéves munkája eredményeképpen összeállított, 70 oldalas jelentést 505 szavazattal, 63 ellenszavazat és 87 tartózkodás mellett fogadták el. Az ajánlások a pénzügyi bűncselekményekkel, adókikerüléssel és adókijátszással foglalkozó rendszer – elsősorban a számtalan érintett szervezet közötti együttműködés javításával történő – átalakításától kezdve új testületek létrehozásáig terjednek.
A vizsgálat megállapításai és javaslatai között az alábbiak szerepelnek:
# az Európai Bizottságnak azonnal hozzá kellene kezdenie egy európai pénzügyi rendőrség és pénzügyi információs egység létrehozásához;
# fel kellene állítani egy európai pénzmosás elleni szervezetet;
# az ENSZ-en belül létre kellene hozni egy globális adózással foglalkozó testületet;
# hét uniós ország (Belgium, Ciprus, Magyarország, Írország, Luxemburg, Málta és Hollandia) működik adóparadicsomszerűen és teszi lehetővé az agresszív adótervezést;
# fel kellene számolni az aranyvízum- és aranyútlevél-rendszereket; a jelentés az előzetes ellenőrzés gyengesége miatt különösen a ciprusi és a máltai rendszert emeli ki;
# bírjálja, hogy Dánia, Finnország, Írország és Svédország elutasítja a digitális szolgáltatások megadóztatását;
# sajnálatát fejezi ki, hogy több európai bank részese volt az orosz „Trojka pénzmosoda” csalásnak, többek között a Danske Bank, a Swedbank AB, a Nordea Bank Abp, az ING Groep NV, a Credit Agricole SA, a Deutsche Bank AG, a KBC Group NV, a Raiffeisen Bank International AG, az ABN Amro Group NV, a Cooperatieve Rabobank U.A., és a Turkiye Garanti Bankasi A.S holland egysége;
# bírjálja, hogy agresszív adótervezése révén Hollandia 11,2 milliárd euró adóbevételtől fosztja meg a többi uniós tagállamot;
# a cum-ex adócsalási botrány egyértelműen megmutatja, hogy a kétoldalú megközelítés helyett a multilaterális adószerződések jelentik a kiutat; és
# sokkal jobban kellene védeni a közérdekű bejelentőket és az újságírókat, és fel kellene állítani egy uniós alapot az oknyomozó újságírás támogatására.
A jelentéstevők szerint „a tagállamok nem tesznek eleget, az uniós intézmények között pedig egyértelműen a tagállami szakminiszterekből álló Tanács a gyenge láncszem. Politikai akarat nélkül nincs fejlődés. Az európaiak jobbat érdemelnek” – mondta a különbizottság elnöke, Petr Ježek (ALDE, Csehország).
„Gazdaságaink egyre szervesebb összekapcsolódásával és digitalizálódásával egy rendszerben kell foglalkoznunk, mert ezek hatással vannak az adózásra. Azonban az adózás számos vetületének az államok fennhatósága alatt kell maradnia, és az adójukat rendesen befizetőket nem szabad túlzott adminisztrációval terhelni” – mondta Luděk Niedermayer (EPP, Csehország) társ-jelentéstevő.
„A jelentés az adókikerülés és adókijátszás területén az Európai Parlament által végzett eddigi legalaposabb munka. Vállalati minimumadókulcsra, az adóverseny befejezésére, és a bűnözésből származó pénzek behozatalának megnehezítésére van szükség az Unióban” – mondta Jeppe Kofod (S&D, Dánia) társ-jelentéstevő.
A különbizottságot 2018. március 1-jén hozták létre az előző öt év folyamatos botrányai nyomán (Luxleaks, Panama-iratok, Football Leaks, Paradicsom-iratok). A ma elfogadott jelentés a bizottság egyéves munkáját zárja le; a testület 18 meghallgatást tartott különféle témákban, 10 vitát szervezett pénzügyminiszterekkel és európai biztosokkal, és négy tényfeltáró küldöttséget küldött az Egyesült Államokba, a Man-szigetre, Dániába és Lettországba.
Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2019.3.26.)
A plenáris vita felvételről (2019.3.25.)
Korlátozások nélkül működő, az eddiginél tisztább, versenyképesebb és a kockázatokra felkészült európai energiapiacról szóló új szabályokról dönöttt ma az Európai Parlament.
A képviselők az unió energiapiacára vonatkozó négy jogszabályt fogadtak el, amelyről már 2018-ban informális megállapodás született a tagállami szakminiszterekből álló Tanáccsal. A döntéssel véglegessé vált a „Tiszta energia minden európainak” jogszabálycsomag.
Az energia belső piacáról szóló rendeletet 544 szavazattal, 76 ellenszavazat és 40 tartózkodás mellett, a belső villamosenergia-piac közös rendelkezéseiről szóló irányelvet 551 szavazattal, 72 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
A fogyasztók jól járnak az új szabályokkal, amelyek a többi között intelligens fogyasztásmérőket és dinamikus árszabást hoznak. Az ingyenes szolgáltatóváltás is felgyorsul: azt 2026-ig legfeljebb három héten belül, azután pedig 24 órán belül biztosítani kell az ügyfél számára.
A tagállamok az energiához nem jutó, vagy nehéz körülmények között élő háztartások kisegítésére és védelmére ideiglenesen és szigorú feltételek teljesülése mellett megszabhatják az energia árát. Azonban az energiaszegénységet elsősorban megfelelő szociális politikával kell kezelni.
Az új szabályok egyik fő célja az energia határon átnyúló kereskedelme előtt tornyosuló akadályok felszámolása, amelynek köszönhetően végre elkezdődhet a megújuló energia uniós kereskedelme. Ez pedig hozzájárul annak a kötelező célnak a megvalósításához, hogy 2030-ra a megújulók az Európai Unióban elérjék az energiamix 32 százalékát.
A jelenlegi uniós szabályok értelmében a nemzeti hatóságok korlátozott időtartamra, a csúcsidőszakban készenléti díjat fizethetnek a szénerőműveknek. Az új szabályzásban viszont szigorúbb korlátokkal veszik elejét annak, hogy Európa legszennyezőbb szénerőművei állami támogatásban részesülhessenek. A szabályok a már meglévő erőművekre 2025-től érvényesek, az újakra pedig a jogszabály hatályba lépésétől fogva. Készenléti díjra vonatkozóan 2019. december 31. előtt megkötött szerződésekre még nem vonatkoznak az új szabályok.
Jerzy Buzek lengyel néppárti jelentéstevő szerint: „Az uniós energiapiac reformja felpezsdíti a határokon átnyúló energiakereskedelmet, és támogatja az átállást a tisztább energiatermelésre. Nagyobb figyelmet fordít a felhasználókra, és óvja a nehezen áramhoz jutókat. A környezetünknek, és a pénztárcánknak egyaránt jó.”
A Parlament 569 szavazattal, 61 ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett az energiaszektort különböző kockázatokra felkészítő jogszabályt is elfogadott. A szabályozás az eddiginél hatékonyabb védelmet nyújt az uniós polgároknak az akár áramkimaradáshoz is vezethető, hirtelen energiahiány fellépése ellen. A tagállamoknak nemzeti terveket kell összeállítaniuk energiahiány esetére, és régiós szinten együtt kell működniük egymással. A más tagállamtól segítséget kapó tagállamok a segítség minden költségéért maguk felelnek.
Flavio Zanonato olasz szocialista jelentéstevő szerint: „A megállapodás a szolidaritást helyezi az energiaellátásban rejlő kockázatok kezelésének középpontjába. Így ezentúl senkinek sem kell egyedül megküzdenie például egy hideghullám következtében fellépő energiahiánnyal.”
A villamosenergia-piac jobb szabályzása végett az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) további feladatokat és hatáskört kapott. Az ACER-ről szóló megállapodást 558 szavazattal, 751 ellenszavazat és 31 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
Az informális megállapodást most a Tanácsnak is jóvá kell hagynia. A jogszabály az Unió Hivatalos Lapjában történő megjelentését követően lép életbe.
Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2019.3.26.)
Az eljárás lépései: Az energia belső piaca. Átdolgozás (rendelet)
EP kutatószolgálat: Az energia belső piaca (rendelet)
Az eljárás lépései: Az energia belső piacára vonatkozó közös rendelkezések. Átdolgozás (irányelv)
EP kutatószolgálat: Az energia belső piacára vonatkozó közös rendelkezések (irányelv)
Az eljárás lépései: A villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről
EP kutatószolgálat: A villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről
EP kutatószolgálat: Európai Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER)
A Parlament 2021-től támogatja a nyári és téli időszámítás eltörlését
A Parlament a tavaszi és őszi, egyórás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött: 2021 lehet az utolsó év, amikor váltunk a nyári és a téli időszámítás között; a tagállamok dönthetik el, melyik időzónába kívánnak tartozni.
Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, áll a parlamenti állásfoglalásban. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg. A Parlament 410 szavazattal, 192 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett döntött így.
A Parlament tehát támogatta az óraátállítás megszüntetésére vonatkozó bizottsági javaslatot, azonban a kezdő dátumot 2019 helyett 2021-ben határozta meg.
A képviselők egymás közötti egyeztetésre kérik a tagállamokat és a Bizottságot avégett, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. Ha a Bizottság úgy látja, hogy az egyes tagállamok tervei jelentős és folyamatos fennakadást okoznak az egységes piac működésében, akkor az irányelv alkalmazásának legfeljebb egy éves halasztását javasolhatja, fogalmaz az elfogadott szöveg.
Az elfogadott szöveg a Parlament tárgyalási pozícióját jelenti a Tanáccsal a végső jogszabályról folytatandó tárgyalások során.
A Parlament 2018 februárjában európai polgárok kezdeményezésére felkérte a Bizottságot, hogy tekintse át a nyári időszámításra vonatkozó irányelvet, és szükség esetén javasolja annak megváltoztatását.
A Bizottság az ezt követően elvégzett konzultáció során 4,6 millió választ kapott európaiaktól, akiknrk 84 százaléka az időátállítás ellen foglalt állást. A Bizottság javaslatot nyújtott be, amelyről a Tanácsnak és a Parlamentnek megegyezésre kell jutnia.
Az unió először 1980-ban hozta összehangba a nyári időszámítást azér, hogy az egységes piacon az addigi gyakorlattal ellentétben egyszerre történjék az óraátállítás. A jelenleg érvényben lévő irányelv szerint az uniós tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell váltani nyári időszámításra, és október utolsó vasárnapján a télire.
|
EP kutatószolgálat: Az évszakhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetése (2019. március) |