Sajnos, mint szavaiból kiderült, mostanáig nem sikerült egyről a kettőre jutnia sem a tanácsnak, sem a Tojásszövetségnek, pedig ugyancsak föllendítené a talán legértékesebb élelmiszerünk, fehérjeforrásunk kereskedelmét és fogyasztását. Közismert, hogy a tojás – miután tartalmazza az egészség megőrzéséhez szükséges valamennyi vitamint, ásványi anyagot, az összes esszenciális aminosavat, ráadásul olcsó és egészséges antioxidáns-forrás, csökkenti a magas vérnyomást stb. – az emberiség legegészségesebb élelmiszere. Ebben a közegben, azaz a tojásban minden olyan anyag jelen van, ami az élet kialakulásához szükséges; különben aligha kelnének ki pl. a baromfiutódok a tojásból…
Már ez a néhány soros ismertető is elegendő érvet tartalmaz amellett és azért, hogy a jelenlegi 27-ről öt százalékra csökkentsék a magyar törvényhozók a tojás általános forgalmi adóját, azaz áfáját. A reménybeli áfa-csökkentés révén – vallják meggyőződéssel a tojástermelők és az őket képviselő szövetségek – látványosan növekednék a hazai tojásfogyasztás, miáltal a tojástermelés is lendületet kapna, és végre megtérülne a többi között az a sokmilliárd forintra rúgó beruházás (és nem kevés veszteség!), amit a tojástermelőknek kénytelen-kelletlen el kell(ett) viselniük.
A Tojásszövetség és a BTT hagyományosan, most is rendkívül sok adatot, tényt tartalmazó héttéranyagot bocsátott az újságírók rendelkezésére, Végh László is ebből a kiskátéból igyekezett kimazsolázni a legfontosabbakat. A többi között azt, hogy drámaian csökkent a magyar lakosság tojásfogyasztása. Huszonöt esztendővel ezelőtt, 1990-ben 389, 2000-ben mintegy 270, a legutóbbi felmérés szerint pedig csupán évi 215 tojás elfogyasztását mutatta a statisztika az ország egy-egy lakosára vetítve. A szakember ehhez tette hozzá, hogy még ez a kevés sem mind hazai termés, tekintettel arra, hogy a tojásbehozatal a teljes fogyasztásnak legalább a negyedére rúg. Még pontosabban: évente 800–900 millió tojást állít elő az ágazat (ennyiről tud a statisztika), ebből mindössze 40–45 milliót exportálnak a vállalkozások. A behozatal viszont a kivittnek tizenegy-tizenkétszerese!
És ez a legnagyobb gond. Az importált tojás(termék) ugyanis aligha éri el az itthon megtermeltnek a minőségét, ennél fogva jóval olcsóbb is, ami a különösen árérzékeny magyar fogyasztók millióit arra csábítja, hogy a darabáron mintegy tíz forinttal olcsóbb külföldit vegye el a tojásospolcról a boltokban.
A nagy tojásforgalmazó cégeknél az import aránya szerfölött megdöbbentő: van, amelyik 100-ból csak hét, és van olyan is, amelyik 100-ból 70, külföldről származó tojást értékesít. A méret szerint osztályozott kis (S) tojások megoszlása a százas listán 17%-ot mutat, a közepes (M) méretű tojások aránya 40 százalék.
Minél kisebb a tojás, annál valószínűbb, hogy külföldi; az S-méretűek esetében 22 százalék. Az LXL és XL jelűek viszont kivétel nélkül hazai tojóktól származnak, még az L-méretű is 98 százalékban magyar tojás. Egy mondat az árakról: az igen nagy valószínűség szerint behozatalból származó S-tojás kereken 31, az LXL 50, az XL-jelzésű pedig 67 forintba kerül darabáron. (Az adatok forrása az Agrárgazdasági Kutató Intézet, amelynek megbízásából e hónap első két hetében végzett felmérést a Trade Monitor Kft.)
Szóba került a mai sajtóeseményen, hogy a szakma és a kereskedelem egy része is igyekszik áttérni (az általában és hagyományosan darabra számolt) tojásértékesítés helyett a kilóra, mert valójában az fejezi ki a leglátványosabban, hogy milyen értékű tojással van dolga a vásárlónak. Az ok egyszerű, az eredmény látványos: minél kevesebb tojás ad ki egy kilogrammot, annál nagyobb (értékesebb!) tojásról van szó. Ne tévesszen meg tehát senkit sem, ha látszólag sok tojást kap kilóra mérve, mert ebben az esetben a sok – kevés. (Ne feledjük: a tojás héja is nyom a latban!)
Lapunk két évvel ezelőtt számolt be arról, hogy hamarosan megjelenik a kereskedelemi kínálatban a koronás védjeggyel jelölt tojás. (Koronás tojásvédjegy a termelők és a fogyasztók szolgálatában) Az Infovilág szerkesztője arra volt kíváncsi, hogy miért nem látszanak a koronások a boltokban?
A szakemberek válaszából kiderült, hogy bár a legutóbbi időszakban is bővült a koronástojás-védjegy használatára jogosultak névsora, még mindig csak (a magyar termelés felét adó) 13-an feleltek meg az Európai Unió szakembereivel közösen tartott hatósági ellenőrzésen. Az viszont dicséretes, hogy a védjegyes termelők a legmagasabb egészségügyi, higiéniás és állatjóléti követelményeknek is megfelelnek.
Ettől függetlenül (vagy éppen ezzel összefüggésben!) az igazság, hogy nemigen látható „koronás” tojás az üzletekben. Netán túl drága?
X X X
A mai sajtóeseményen Hamzáné Lakó Judit, az Aranyhomok Kistérség-fejlesztési Egyesület titkára részletesen beszámolt a tojás-világnapi központi ünnepség programjáról, a kecskeméti tojássokadalomról és tojásfesztiválról. A lényeg itt látható, tessék tanulmányozni, a rendezők és szervezők mindenkit nagy szeretettel várnak, tojásdobálás kizárva.
