Villámárvizek, soha nem látott viharok, aszály és extrém hőhullámok, perzselő városi betontenger nyáron. Télen a kéményekből gomolygó fekete füst, légszennyezettség, nehezen kigazdálkodható gáz- és villanyszámla, kifűthetetlen családi házak. Ilyen és ehhez hasonló problémák érintik a hazai településeket és lakóit; a klímaváltozással a gondok még inkább jelen lesznek az életünkben. A Természetvédelmi Világalappal, azaz a WWF Magyarországgal két hazai település, Ajka és Békéscsaba fogott össze azért, hogy azonosítsa a kihívásokat és megtalálja a válaszlépéseket. A megoldást mindenekelőtt a városok fiataljai közreműködésével szeretnék kidolgozni. (A nyitó képen: a békéscsabai Széchenyi tér; foto: Püski Tibor.)
A klímaváltozás hatásai egyre súlyosabbá válnak, különösen a városokban, ahol a hőhullámok, a szélsőséges időjárási események és a vízhiány egyre nagyobb kihívások elé állítják az önkormányzatokat és a lakosságot. Az idén nyáron szerte Európában és persze a hazai településeken is extrém mértéket öltött a hőhullámok idején a városi hőszigethatás. A belvárosi területek hőmérséklete gyakran 5-10°C-kal magasabb volt, mint a környező vidéki és külvárosi térségeké. A heteken át tartott forróság látványosan megnövekedett energiafogyasztással és a hő-stressz okozta egészségügyi kockázatokkal járt.
Az önkormányzatok a többi között árnyékot adó zöldfelületek növelésével és vízpermetező állomások telepítésével próbálták enyhíteni a hőséget. A kihívások rádöbbentették az embereket arra, hogy át kell gondolni a hosszú távú várostervezési stratégiákat, és fel kell gyorsítani a megvalósításukat.
A városok kettős feladata
Várhatóan a következő években a nyári időjárás az ideihez hasonló vagy még annál is melegebb lesz, tovább erősödnek az extrém időjárási események. Ez pedig két feladat elé állítja a településeket. Egyrészt elengedhetetlen, hogy mindent megtegyenek a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért, ami viszont csak az energiahatékonyság növelésével, a tudatos és takarékos energiafelhasználási szokások elterjesztésével, valamint azzal oldható meg, hogy a lehető legtöbb eszközzel támogassuk a helyi szén-dioxid-kibocsátás csökkenését és a megújuló, környezetbarát energiaforrások használatát.
Sürgősen tenni kell a települések klíma-alkalmazkodásáért. Olyan lépések, beruházások sorozatára van szükség, amelyekkel városaink felkészülhetnek a szélsőséges időjárási jelenségekre – az idei nyár hosszan tartó hőhulláma mellett ilyenek voltak a hatalmas felhőszakadások, a hirtelen jött szeptemberi rekordközeli áradások.
Élő klímatervet minden településnek!
Miként tud egy település a leghatékonyabban felkészülni és reagálni a klímaváltozás okozta kihívásokra? „Az első lépés mindenképpen a fenntartható energia- és akcióterv elkészítése. A települési klímastratégia megírása és rendszeres felülvizsgálata nagymértékben hozzájárulhat ehhez” – mondja Csontos Csaba, a WWF Magyarország klímavédelmi programvezetője.
Az ajkai Agora; kép: Peka Roland
A WWF Magyarország országszerte számos önkormányzattal együtt keresi a helyi megoldásokat az éghajlatváltozás és az energiaválság okozta problémákra. Ilyen felkészülési, adaptációs folyamat zajlik két hazai városban, Ajkán és Békéscsabán. Ezen a két mintatelepülésen keresztül a szervezet olyan megoldásokat és jó gyakorlatokat dolgoz ki, amelyek más települések önkormányzatainak és lakosainak is segíthetnek.
„Segítünk a hazai településeknek a meglévő klímatervük (fenntartható energia- és klímaakcióterv) felülvizsgálatában, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, a klímaalkalmazkodást és az energiaszegénység mérséklését célzó intézkedések megvalósításában, hogy elérhessék a 2030-i klímacéljaikat és 2050-re a karbonsemlegességet. Ez ugyanakkor nem történhet meg a helyiek bevonása nélkül, hiszen minden nagyobb kihívás megoldásához közösségi összefogásra van szükség. A klímaterv átgondolása lehetőség arra, hogy a helybéliek a saját elképzeléseik alapján formálják környezetüket. Az éghajlatváltozás hatásai a jövő nemzedékeit érintik majd csak igazán. A WWF Magyarország éppen ezért mindkét településen a fiatalokat kérdezte arról, milyen változásokat szeretnének látni, milyen megoldásokat tartanának a klímához alkalmazkodás szempontjából hasznosnak és előremutatónak városukban” – tette hozzá Csontos Csaba.
A fiatalok lelkesen vettek részt a felmérésben: mindkét városból százak küldték be ötleteket, javaslataikat, amikben megosztották elképzeléseiket a városi zöldfelületek bővítéséről, a közlekedés átalakításáról, a megújuló energia hasznosításáról és az ivóvíz-fogyasztásról is.
A javaslatok között olyan ötletek kaptak helyet, mint az esővíz hasznosítása – például esőkertek telepítésével –, a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása, út menti árnyékoló fák ültetése, a az eddiginél sűrűbb buszjáratok, kulacstöltési pontok kialakítása, „sétálóerdők” létrehozása, amikkel a békéscsabai belvárost hűtenék nyaranta.
A megoldásokat kereső nemzetközi kampány a fiatalok által összegyűjtött ötletekre és a helyi lakosok további fejlesztési javaslataira épít. Az ebben a hónapban zajló kampány idején a fiatalok öt legnépszerűbb ötletét rangsorolhatják a szavazók, valamint saját fenntartható fejlesztési javaslataikat is megoszthatják. Minden aktivitás pontot szerez a településeknek; a magyar, a portugál és a román WWF-irodák támogatásával hét város versenyez abban, hogy melyikük tudja leghatékonyabban bevonni saját lakosait a közös tervezésbe.
A helyi lakosok és a fiatalok bevonása persze nem áll meg itt. A WWF Magyarország ifjúsággal foglalkozó ajkai és békéscsabai szervezeteket támogat a helyi fiatalok klímavédelmi elképzeléseinek a megvalósításában, emellett helyi pedagógusokat, ifjúsági vezetőket képeznek azért, hogy tovább adhassák tudásukat és be tudják vonni diákjaikat a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos témákba. Bővebben itt, tessék kattintani!