Évente akár 465 euró (havi 12 ezer forint) megtakarítással járhat az európai háztartások energiaszámláiban az Ecodesign-irányelv és a készülékek energiacímkézésére vonatkozó szabályozás.
A legfrissebb uniós tanulmány szerint 2020-ig annyi energia takarítható meg általuk a közösségben, mint Olaszország egyévi teljes primerenergia-fogyasztása.
A klímaváltozásra nagy hatással vannak energiafogyasztási szokásaink. Az energiatakarékosság széles körű, ésszerű alkalmazása, és az energiahatékonyság ösztönzése – ekként az épületek és készülékek energiahatékonyságának javítása is – kézzel fogható eszköz az energiával kapcsolatos fenntartható fogyasztási és termelési szokások erősítésére. Ez egyben a kapcsolódó környezetterhelés, és különösen a károsanyag-kibocsátás csökkentésére is hat. Az éghajlat-védelmi célok teljesüléséhez az Európai Unió vállalta, hogy 2020-ra ötödével csökkenti károsanyag-kibocsátását, ehhez ugyancsak ötödével kevesebb energiát használ fel, továbbá az energiatermelésen belül 20 százalékra növeli a megújuló energiaforrások arányát.
E célok elérését segíti – a többi között – az Ecodesign irányelv és a készülékek energiacímkézését előíró, hozzá kapcsolható szabályozás. Az előírásoknak köszönhető, hogy ma már évről évre olyan új háztartási gépek (pl. mosó- vagy hűtőgépek, porszívók), és egyéb készülékek (pl. bojlerek, fűtőkészülékek) jelennek meg az EU-országok kínálatában, melyek azonos teljesítmény mellett energiát és pénzt spórolnak meg tulajdonosaiknak és egyben az eddiginél alacsonyabb a károsanyag-kibocsátásuk is. Az energiacímke használata egyszerű: minél energiatakarékosabb egy készülék, annál „zöldebb” a besorolása.
Egy friss jelentés szerint 2020-ra az Ecodesign- és energiacímkézési előírásoknak köszönhetően annyi energiát spórol meg az unió, mely nagyjából Olaszország egyéves teljes primerenergia-felhasználásának felel meg (165 Mtoe[1]). Ez egyben azt is jelenti, hogy az EU teljes energia-felhasználásának 9, és széndioxid-kibocsátásnak 7 százalékát takarítható meg 2020-ig. Természetesen az előírások a gazdaság minden szereplőjét egyaránt érintik. Az elvégzett becslések alapján a megtakarítások 52 százaléka a háztartásoknak lesz köszönhető, 31 százalék a szolgáltatási oldalról, 14 százalék az iparból és 3 százalék más szektorokból jön majd.
Ha az energia-megtakarítást a „pénztárcánkhoz” szeretnénk mérni, akkor az egyes európai háztartások évente 465 eurót (mintegy 140 ezer forintot) takaríthatnak meg, mely Európát tekintve nettó 112 milliárd euróval kevesebb kiadást okoz a fogyasztóknak.
A hazai fűtőkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet. Ez nemcsak azért gond, mert az elavult készülékek nem hatékonyak, a korszerűeknél jóval több energiát használnak fel az azonos komfortérzet, hőmérséklet megteremtéséhez. Gond ez azért is, mert az elavult berendezések a környezetet jobban szennyezik, ráadásul a hagyományos, nyílt égésterű készülékek kevésbé biztonságosak (különösen, ha éves karbantartásuk sem történik meg[2]), szén-monoxid-visszaáramlásból fakadó mérgezés veszélye állhat fenn.
Másfél év, 2015 ősze óta érvényes hazánkban is az az uniós jogszabály, amely a központi fűtés céljára (illetve meleg víz előállítására) szolgáló gázüzemű berendezések hatásfokát szabályozta. Ennek révén az új készülékek egységnyi hőmennyiséget egyre kevesebb energiával állítanak elő.
A következő fázisokban már az egyedi, gázüzemű fűtőkészülékeknek (azaz konvektoroknak) és a szilárd tüzelésű kazánoknak is fokozatosan meg kell felelniük majd nemcsak az eddiginél szigorúbb energiahatékonysági, hanem a károsanyag-kibocsátási követelményeknek is. Mostantól energiacímkével látják el a szilárd tüzelésű kazánokat, és a jövő januártól a gázkonvektoroknak is energiatakarékossá, környezetkímélővé kell válniuk. A jövő év őszétől a központi fűtés céljára szolgáló gázüzemű berendezések esetén csökkenteni kell a nitrogén-oxid kibocsátását. A károsanyag-kibocsátás szabályozására is sor kerül majd 2020-tól a központi fűtést kiszolgáló szilárd tüzelésű kazánok, majd 2022-től egyedi helyiségfűtő berendezések (szilárdtüzelésű kályhák) esetén is.
„Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül csökkenthetők a rezsiszámlák. Az épületek korszerűsítése, háztartási készülékek, berendezések cseréje, az energiatakarékosság ösztönzése sokféle, jótékony hatással jár. Ehhez azonban szemléletváltásra is szükség van: érdemes tudatosítani, hogy háztartási készülékeinket nem csupán akkor szükséges lecserélni, mikor elromlottak, hanem érdemes azt is megfontolni, mennyi energia takarítható meg egy-egy elavult készülék cseréjével. Ezzel egyben környezetünknek is jót teszünk” – hangoztatta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.
[1] Millió tonna olajegyenérték
[2] A rendszeres, éves karbantartás mértéke egyes gyártói jelzések alapján 20% alatt marad hazánkban.