Reformra szorul a közös agrárpolitika

Magyarország is bekapcsolódott a közös agrárpolitika reformját szolgáló európai mozgalomba.

Az Európai Unió közös költségvetésének csaknem 40 százalékát a mezőgazdaság támogatására fordítja, a jelenlegi agrártámogatási rendszer mégsem tudta elérni kitűzött céljait. Számos szervezet mellett itthon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és WWF Magyarország is reformokat sürget. Az „élő vidék” néven kezdeményezett kampánynak most bárki részese lehet ezen a honlapon.

A mezőgazdasági területek környezeti kihívásai minden eddiginél súlyosabbak: a természeti sokféleség csökken, a termőtalaj pusztul, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezése elkerülhetetlennek tűnik, folytatódik az ország kiszáradásához vezető vízelvezető vízgazdálkodás, az éghajlatváltozást előidéző üvegházhatású gázok kibocsájtása pedig a mezőgazdaságban nem csökken.

Az Európai Unióban a Közös Agrárpolitika (KAP) felelős a mezőgazdasághoz kötődő környezeti közjavak védelméért, mégis a kifizetések nemhogy lassítanák a kedvezőtlen irányú folyamatokat, hanem sokszor éppen a támogatások az előidézői pl. az erőltetett művelésben tartásnak, a természetes élőhelyek túlhasználatának, vagy a megnövekedetett növényvédőszer- és műtrágya-használatnak.

A KAP kifizetései emellett nem segítették megfelelően a leszakadóban lévő kisméretű gazdaságokat, a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma is látványosan csökkent az évek során, továbbá a birtokkoncentráció okai között is szerepet játszanak az agrártámogatások. Az évente 60 millió euróra rúgó támogatások az iparszerű mezőgazdaság térnyerését eredményezték, melyet világosan láttat a környezetre káros anyagok (mint például a műtrágyák, növényvédő szerek) felhasználásának drasztikus növekedése. Az így megtermelt és általunk elfogyasztott élelmiszerek egyre kevésbé egészségesek, tápértékük csökkent, és időnként vegyszermaradékok is kimutathatók bennük.

Az EU központjában is felismerték, hogy a mezőgazdasági támogatási rendszer átalakítására van szükség a következő ciklustól, 2021-től kezdve. Avégett, hogy az állampolgárok véleményét is megismerjék, az EU vezetése közzétett egy lakossági kérdőívet, amelyben megkérdezi, mit gondolnak a polgárok a mezőgazdaságról, az élelmiszer-biztonságról, az egészséges környezetről, a természeti erőforrások megőrzéséről és arról, hogyan állítható meg a vidéki térségek elszegényedése.

A Közös Agrárpolitika alapos átalakításáért, igazságossá és fenntarthatóvá tételét szolgálja az „élő vidék” kampány – Európa-szerte több mint 200 szervezet részvételével. A kampány kulcseleme, hogy ezen a honlapon keresztül bárki egy-két kattintással részt vehet az Európai Bizottság által kezdeményezett konzultációban, támogathatja a zöld szervezetek üzenetét az élelmiszer-termelés, a mezőgazdaság és a vidék fenntartható, egészséges és igazságos jövőjéért.

A május 2-ig tartó eszmecsere az egyetlen lehetőség arra, hogy az EU-polgárok hangja eljusson az európai döntéshozókig, és ellensúlyozza a jelenlegi agrártámogatási rendszer legnagyobb haszonélvezőinek számító agrárcégek túlzott befolyását. A WWF Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége arra kéri mindazokat, akik felelősséget éreznek utódaik egészségéért, fontosnak tartják a természeti értékek és erőforrások fennmaradását, vagy szeretnék, hogy a vidéki lakosság megfelelő megélhetést találjon, hogy csatlakozzanak az „élő vidék”-kampányhoz ezen a honlapon, és álljanak ki a jövőért!

A kezdeményezők hisznek a méltányos agrártámogatási rendszer kialakításában, amely képes megfékezni a mezőgazdasági területeken a természeti erőforrások túlhasználatát. Csakis ilyen támogatási rendszer tudja megállítani a természeti sokféleség csökkenését, a talaj végleges leromlását és a vizek elszennyezését. A természeti rendszerek működőképességének megőrzése nélkül a mezőgazdasági termelés képtelen az éghajlatváltozás okozta kihívásoknak megfelelni. A kezdeményezők szorgalmazzák a méltányos támogatási rendszer kidolgozását, amely az élelmiszer-önrendelkezés megvalósításán túl érdemben járul hozzá a vidéki megélhetés szavatolásához és az európai és világméretű társadalmi aránytalanságok kiegyenlítéséhez.