„NDK-beli tudósok érdekes kutatásai” címmel és a „Honnan ismerte Engels Magyarországot?” alcímmel számolt be cikkünk írója, a Népszabadság 1985–89 közötti berlini tudósítója a Kommunista kiáltvány társszerzője tevékenységének magyar vonatkozásáról. Az írás a legnagyobb példányszámú hazai napilapban 1986. december 9-én jelent meg.

Az 1848–49-i magyar forradalom eseményei, népünknek a Habsburg-birodalom haderejével folytatott szabadságharca, ezek hírei bő teret kaptak a korabeli Európa újságjaiban. Amíg azonban az egykorú tájékoztatás – a lapok osztálybeállítottságának és a túlnyomórészt a bécsi udvartól átvett információknak megfelelően – meglehetősen egyoldalúan az osztrák hadvezetés közleményeinek ismertetésére szorítkozott, addig a Marx és Engels szerkesztésében megjelent Neue Rheinische Zeitung cikkek sorozatában leplezte le a magyar forradalmi mozgalom eredményeinek politikai és katonai eltorzítására irányuló reakciós erőfeszítéseket.

Engels Frigyes összesen 110 írásban foglalkozott a szabadságharc katonai eseményeivel, megcáfolta a Habsburg-hadvezetés jelentéseit és sokoldalúan tájékoztatta az olvasókat a harcok menetének reális képéről.

A kortársakat meglepte az a tárgy- és helyismeret, amellyel Engels a hadijelentéseket kommentálta. Miután nem járt Magyarországon, kitűnő térképpel kellett rendelkeznie ahhoz, hogy a helyzetet reálisan felmérhesse és átláthasson az osztrákok tendenciózus jelentésein. Mint a Neues Deutschland egyik legutóbbi számában a NDK-beli Marx–Engels Intézet munkatársa, François Melis arról beszámolt, a kutatók – a magyar helységnevek írásmódjából kiindulva – igyekeztek pontosan meghatározni, melyik korabeli kiadvány szolgálhatott földrajzi segédeszközül Engelsnek cikkei megírásához. Az intézet kutatói – a Német Állami Könyvtár és a Gothai Térképészeti Kiadó közreműködésével – végül is megállapították, hogy Magyarország és Erdély különböző körzetei, tájegységei, helységei megjelölésénél, mintegy ötven földrajzi-területi elnevezés leírásánál Engels

az F. W. Streit által kiadott és 1837-ben Berlinben nyomtatott Európa Atlasza nyolcvankét lapon című összefoglaló munkára, annak is a Magyar Királyságot öt oldalon részletesen és – mint az eredmény is bizonyította – kiválóan bemutató térképeire támaszkodott.

A cikk végül hírt ad arról, hogy most, az „engelsi” térkép meghatározása után a kutatók már lehetségesnek tartják a konkrét térkép, Engels személyes tulajdona megtalálását is.

(„Az újságíró archívumából” rovatunkban közölt írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)