A mentális egészség világnapjának előestéjén jelent meg az Eurobarométer mentális egészségről szóló új felmérése, amiből kiderül: tízből kilenc ember (89%) szerint a mentális egészség (= lelki egészség; az érzelmi, pszichológiai és társadalmi jólét, illetve mindaz, ami hatással van az agyi képességre, felfogásra és viselkedésre) előmozdítása ugyanolyan fontos, mint a fizikai egészség védelme.

A válaszadók kevesebb mint fele ért egyet azzal, hogy a mentális egészségügyi zavarokkal küzdők ugyanolyan szintű ellátásban részesüljenek, mint a valamilyen fizikai problémában szenvedő betegek. Csaknem ennyien küzdöttek valamilyen érzelmi vagy pszichoszociális problémával, és tapasztaltak magukon depressziós vagy szorongásos tüneteket a múlt tizenkét hónap alatt.

A felmérés szerint a válaszadók közül az említett mentális egészségügyi problémával küzdők több mint fele (54%) nem kapott segítséget szakembertől. Ezek az eredmények is igazolják, hogy alapvető fontosságú a mentális egészséggel kapcsolatos uniós szintű munka folytatása.

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos vezetésével holnap magas szintű konferenciára kerül sor, ahol „A mentális egészség átfogó megközelítése” címmel 2023 júniusában megjelent bizottsági dokumentum alapján a mentális egészséggel kapcsolatos kérdéseket vitatnak meg a résztvevők. A rendezvényen Belgium királynéja mellett az uniós intézmények, a nemzeti kormányok, az európai szervezetek és más érdekelt partnerek néhány száz képviselője vesz részt.

A ma közzétett Eurobarométer-felmérés megerősíti, hogy a közeli múltban lezajlott események, a többi között a covid19-világjárvány, Oroszország Ukrajna ellen indított agressziós háborúja, a klímaválság, illetve más társadalmi és gazdasági hatások tovább rontották az európai lakosság amúgy is gyenge mentális egészségét. A covid19-világjárvány előtt az EU-ban minden hatodik ember szenvedett valamilyen mentális egészségügyi problémában, és ez tovább romlott. A válaszadók többsége szerint a világban mostanság történt események kis vagy nagyobb mértékben hatással voltak mentális egészségükre.

A válaszadók többsége (60%) úgy véli, hogy jó mentális egészségünk szempontjából a legfontosabb tényező az életkörülmények alakulása, másodsorban pedig a pénzügyi biztonság (53%). Az európaiak mintegy harmada gondolja úgy, hogy a természet és a zöld területek közelsége (35%), az alvási szokások (35%), a testmozgás (34%) és a társadalmi kapcsolatok (33%) kulcsfontosságúak a jó mentális egészséghez. Az összes tagállamot tekintve azonban a lakosság nagy többsége szerint a közösségi média használata negatívan hathat a fiatalok mentális egészségére.

A kérdésre, hogy az EU mivel tudna leginkább hozzájárulni az európai polgárok mentális egészségének javításához, a válaszadók legnagyobb hányada „az általános életminőség javítását” (45%), másodsorban a „mentális betegségekkel élők diagnózishoz, kezeléshez és gondozáshoz való hozzáférésének és támogatásának javítását” (37%), harmadsorban „a legveszélyeztetettebbek mentális egészségének támogatását” (35%) nevezte meg.

A Bizottság 2023. június 7-én elfogadta a mentális egészség átfogó megközelítéséről szóló közleményt, amely segítséget nyújt a tagállamok és az érdekelt felek számára a mentális egészséggel kapcsolatos kihívások kezelését célzó intézkedések meghozatalában. Az új közlemény 20 kiemelt kezdeményezést tartalmaz, 1230 milli euró finanszírozási lehetőséget határoz meg, és a veszélyeztetett csoportok, a többi között a gyermekek, a fiatalok, a migránsok és a menekültek kezelésére összpontosít.

A mentális egészség világnapjának előestéjén jelent meg a mentális egészségről szóló új Eurobarométer felmérés, amiből kiderül: Európában tízből kilenc ember (89%, Magyarországon 92%) szerint a mentális egészség előmozdítása ugyanolyan fontos, mint a fizikai egészség védelme. Azzal az állítással azonban, hogy a mentális egészségügyi zavarokkal küzdők ugyanolyan szintű ellátásban részesülnek, mint a valamilyen fizikai betegségben szenvedők, csak a válaszadók kevesebb mint fele értett egyet. Ráadásul a válaszadók 46%-a (Magyarországon 56%-a) úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt tizenkét hónap során küzdött valamilyen érzelmi vagy pszichoszociális problémával, és tapasztalt magán például depressziós vagy szorongásos tüneteket.

A felmérés szerint az említett mentális egészségügyi problémákkal küzdő válaszadók több mint fele (54%), Magyarország esetében pedig háromnegyede (75%) nem kapott segítséget szakembertől. Ezek az eredmények is igazolják, hogy rendkívül fontos a mentális egészséggel kapcsolatos uniós szintű munka folytatása.