Akár magyar mozi is lehetne – szlovén filmnapok negyedszer

Ma este a budapesti Toldi moziban kezdődtek a negyedik szlovén filmnapok; nyitófilmje az Elég a lúzerségből című elsőfilmes alkotás volt.

Főhőse, a 29 éves Špela néhány éve diplomázott, de még nem tudott elhelyezkedni. Pályakezdőként mindenhol önkéntesként szeretnék őt először kipróbálni. A legjobb barátnői évekkel ezelőtt Nyugatra költöztek és nem is akarnak visszatérni, Špela azonban makacsul kitart amellett, hogy otthon marad.

Amikor a barátja is külföldön kap munkát, a lány lakás, munkahely és társaság nélkül marad. Kényszerűségből visszaköltözik hát a szüleihez, de szeretne végre önállóvá válni és felnőni, ahelyett, hogy tovább nyújtaná a már úgyis tíz évnél hosszabb ideig tartó serdülőkorát. Az elsőfilmes szlovén rendezőnő, Ursa Menart számos díjat nyert munkája őszintén beszél az Y- generáció nehézségeiről, útkereséséről. A film a 21. Vesna filmfesztiválon megkapta „a legjobb nagyjátékfilm”, „a legjobb forgatókönyv”, valamint „a legjobb női mellékszereplő” díját is.

Ma este a magyar nézők is találkozhattak a film rendezőnőjével.

Az elég a lúzerségből egy nagyon szerethető film közép-kelet-európaiaknak, de bizonyára másoknak is. Bármelyik volt szocialista országban elkészülhetett volna. A kortünetként kezelt jelenség, a mama-hotelekben élő, hosszan a családi otthonban maradó harmincasok, errefelé nem csak kényelemszeretetből, vagy lustaságból élnek így. A fiatalok tömeges elvándorlása hazájukból nem egyszerű kalandvágy. A nehezen felnőtté váló, útjukat hosszan keresők ténfergése az életben különös felhangokkal súlyosbított speciális problémaegyüttes. Amiért mégis minden bizonnyal a világon bárhol értő nézőkre talál a film, az a finom iróniával, olykor jó humorral mesélt történet, a nekünk nagyon is ismerős figurák, akik ebben az összefüggésben képesek olyan problémákról beszélni, amik messze túlmutatnak a hajdani vasfüggönyön inneni világon. Persze nekünk talán otthonosabb az egész, mint a világ más tájain élőknek, de Špela útja, amit bejárni kénytelen addig, míg visszaveszi, ami az övé, és elbringázik egy másfajta élet felé, az sokkal többről tudósít, mint a közép-kelet-európaiság.

A rendező: Ursa Menart.

És igen jól tette Ursa Menart rendezőnő, hogy kitartott saját elképzelése mellett, hiszen róla is szól ez a film. Mint elmondta nem hallgatott azok tanácsára, akik javasolták, hogy sötétebb tónusú, sejtelmesebb mese legyen Špela útja, ha szeretné, hogy filmjét nemzetközi figyelem is kísérje. A humora az egyik legfontosabb erénye ennek a filmnek.

Az idei szlovén filmnapokon a pénteki vetítésén Darko Štante Következmények című alkotása szerepel, amely a 21. Vesna filmfesztiválon kiérdemelte „a legjobb rendező, szereplő” és a közönségdíjat is, valamint neki ítélték tavaly a Jameson CineFest nagydíját, a 3000 eurós Zukor Adolf-díjat. (Ott Ok-okozat címen mutatták be a filmet.)

Végül október 12-én este Miroslav Mandić Játszom, létezem című filmjét láthatja a hazai közönség a Szlovén Filmközpont, a BudapestFilm Zrt. és a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövetsége által szervezett esemény részeként.