(Neuman Gábor/klubradio.hu) A fizikai térért való versengés közben a nevekben nemcsak a táj kulturális megragadásának, hanem az elragadásának, a közös múlt kisajátításának eszközét is látni lehet: „Cuius regio, eius nomen? [Akié a hatalom, azé a név?] A földrajzi nevek egy részére (főképp a helységekre és a közterületekre) vonatkozóan az állami adminisztrációknak közvetlen hatása volt, de a térképezéssel foglalkozó intézmények állami felügyelete révén a többi névtípuson is érezhető az elvárásoknak való megfelelés, a mesterséges névadás lehetőségeit használva. (A nyitó kép forrása: Deutschlandfunk.)
Trump a beiktatásán bejelentette, hogy mostantól kezdve a Mexikói-öblöt Amerikai-vagy Amerika-öbölnek hívják, ez még nem tisztázott, és az iskolákban, legalább is az Egyesült Államokban így kell hívni az ominózus öblöt.
Mit szólnak ehhez a világ országai? A térképészek? A földrajzot oktató pedagógusok? És mit jelent, ha mondjuk, Magyarországon egy földrajzórán a tanár mostantól fogva Amerika-öbölnek tanítja a térséget? Ezzel politikai állásfoglalást is tett, hogy ő Trump-párti, ami azt is jelenti, hogy Orbán-párti, vagyis fideszes, és várja a következő átnevezést, vagy kinevezést? Eddig azt hittem, hogy valamilyen magasabb grémium dönt földrajzi kérdésekben, mondjuk az ENSZ, és különféle felmérések határozzák meg, hogy miképpen nevezzenek el egy-egy földrajzi egységet, vagy égitestet, és nem egy ország vezetője határozza meg, hogy mi legyen a neve a Csendes-óceánnak vagy az Alpoknak.
Trump úgy döntött, hogy ez az ő privilégiuma.
Rendben van ez így? Hát persze, hogy nincs, de senki sem mer megszólalni, hogy elnök úr, egy földrajzi hely elnevezése ma már nem attól függ, hogy kinek van nagyobb hangja, vagy kinek van több pénze. De lehet, hogy ezt rosszul tudom.
„A nem részletezett meghatározások közvetve utalnak arra, hogy a ’földrajzi név’ egy szerteágazó, nyelvektől, kultúráktól, koroktól és esetleg szakmai szokásoktól helyenként erősen függő kategória, így a helynévtudomány (toponomasztika) tárgya teljes terjedelmében meghatározhatatlan. A legfontosabb szempont, hogy azt tekintsük földrajzi névnek, amit az adott közösség földrajzi névnek elfogad.”
Vagyis csupán attól függ, hogy Trump elnevezése polgárjogot nyer, hogy az ott élő, meg itt élő népek elfogadják-e. Ez természetesen idő kérdése, ami évtizedekig is eltarthat. Habár manapság a közösségi oldalak világában bizonyára gyorsabbak az elfogadások, meg az elutasítások is.
Trump azt is bejelentette, hogy vissza akarja szerezni a Panama-csatornát, amit még nem nevezett át, de könnyen lehet, hogy Musk-csatorna lesz a neve, ha Musk sok ezer milliárd dollárt fizet érte. Ki tudja, hogy Elon Musknak mire fáj a foga?
Grönlandot is át kellene neveznie, mivel ezt Vörös Erik viking hajós, nevezte el „Zöld Földnek”, még 982-ben, amikor még lehet, hogy zöld volt, de ma már fehér, jó ideje, amit talán a klímaváltozás szürkévé változtat, de zölddé nem. Vagyis ezzel is kereskedhet Trump, ha akar.
Friss hír, hogy a rákosrendezői területen, amit most Grand Budapestnek hívnak, lesz Trump-torony is. Trumpnak tetszik az ötlet, és Önöknek?
