A nyolc pontból álló egyezség rögzíti, hogy azon a 16 szakon – a többi között a jogász- és a közgazdász-képzésben – is lesznek állami helyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként meghatározták az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat, amelyek 425–470 pont között mozognak. A legmagasabb, 470 pont a kommunikáció és médiatudomány területen lesz, alkalmazott közgazdaságtan, jogász és nemzetközi tanulmányok szakokon 465 pontot határoztak meg.
A kormány törekszik arra, hogy a fenti szakokon a 240 pontot elérő, vagy meghaladó elsőhelyes jelentkezők 10–20 százaléka számára biztosítson magyar állami ösztöndíjas férőhelyet – olvasható az aláírt dokumentumban.
A megállapodás szerint a felek tudomásul veszik, hogy az Országgyűlés eltörölte a felülről tervezett keretszámok rendszerét, így a felsőoktatásban való részvétel a minőségi kritériumok teljesítésétől és az intézményi kapacitásoktól függ.
A felek kinyilvánítják, hogy azidén folytatódjék a felsőoktatás átfogó átalakítása, és ennek eredményeképpen bővüljenek a felsőoktatásra fordított források. Egyetértenek abban is, hogy a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek is esélyt kell teremteni a továbbtanulásra, számukra a kormány speciális oktatási programot indít. Elhatározták továbbá, hogy áttekintik a hátrányos helyzetű jelentkezőkre vonatkozó szabályozást és annak jövőbeli rendszerét közösen alakítják ki.
A dokumentum egy ideiglenes mandátumú felsőoktatási kerekasztal létrehozását tartalmazza, amely a felsőoktatás finanszírozását, a hallgatói jogokat és kötelezettségeket, valamint az átalakítás átfogó tartalmi kérdéseit – a többi között a rektorválasztás, képzési struktúra felülvizsgálata, felvételi eljárás, új gazdasági-pénzügyi irányítási rendszer – tekinti át.
Balog Zoltánminiszter az aláírás előtt azt mondta: a megállapodással szeretnék demonstrálni, hogy fontos a hallgatók szava, véleménye, és azt, hogy a hallgatók részt vesznek a felsőoktatás átalakításában. Olyan helyzetben van a felsőoktatás a múlt 20 év folyamatainak eredményeképpen, amely nem tartható tovább, minőségi, versenyképesebb, átláthatóbb rendszerre van szükség – mutatott rá.
Az intézmények pénzügyi helyzetének áttekintését hangsúlyozva megemlítette, van olyan egyetem, amelyik azt jelentette, hogy a múlt év végén 2,5 milliárdos megtakarítása volt. Az intézmény nevét ugyanakkor a tárca vezetője egyelőre nem kívánta elárulni.
Hozzátette: egyetértés volt abban, hogy ez egy ideiglenes megállapodás, azaz erre az évre szól. Fenntartják a jogot, hogy jövő évben változtassanak – jegyezte meg.
Szintén azonosak voltak az álláspontok azt illetően, hogy a felsőoktatási forrásokat növelni kell, és mint mondta, a korábban említett 23–25 milliárd forintra vonatkozó ígéretüket továbbra is fenntartják.
Nagy Dávid, a HÖOK elnöke hangsúlyozta: részmegállapodást írtak alá, amely a felvételi előtt álló diákok érdekében született. Kiemelte: az egyezség alapján az idén nincs egyetlen olyan szak sem, ahol csak tandíjas képzés lenne.
A meghatározott pontszámok magasak, ugyanakkor, ha kiderül, hogy túl magasak, akkor a miniszter a megállapodás alapján korrekciót hajt végre. Kitért arra is, hogy a munka nagyobb része még most következik. Tematizálták azokat a kérdéseket, amelyekben változások várhatók, ezek részleteit közösen dolgozzák majd ki.
Arról, hogy a Hallgatói Hálózat (HaHa) részvétele miként alakul az egyeztetéseken, a miniszter kifejtette: a megbeszéléseket a hallgatók megválasztott képviselőivel, az oktatók, professzorok képviselőivel és a gazdaság szereplőivel kívánják lefolytatni. Tudják, hogy „más szereplők is vannak a pályán”, és tudomásul veszik, hogy a hallgatói önkormányzatok közvetítsék más civil szervezetek kéréseit, követeléseit, ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy a hivatalos egyeztetéseken olyan szereplők legyenek jelen, akiknek mandátumuk van, és megválasztott szervezetek. A hallgatói önkormányzatokat a felsőoktatási törvény is a hallgatói érdekképviselet megjelenítőiként rögzíti – jegyezte meg.
Nagy Dávid hozzátette: azon az állásponton vannak, hogy a lehető legszélesebb kört kell bevonni az egyeztetésekbe, azokat a szervezeteket, amelyek ennek ellenére sem kapnak meghívást a kerekasztalra, a jövőben is tájékoztatják majd.
Arra a kérdésre, hogy ha a HaHa februárban demonstrációt szervez, azon részt vesznek-e, megerősítette korábbi álláspontjukat: amíg a tárgyalások a megfelelő ütemben haladnak, nem szerveznek megmozdulásokat, ugyanakkor az együttműködés nemcsak az egyeztetésekre terjedhet ki, hanem adott esetben a véleménynyilvánítás megszervezésére is.
Az esetleges megmozdulásokról a miniszter azt mondta: a véleménynyilvánítás szabadsága biztosított, utcai megmozdulások törvényes formájában is. Mindenkinek szíve-joga eldönteni, hogy van-e olyan nyomós ok, amely miatt utcára akar menni – fogalmazott.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) FAcebook-oldalán megjelent közlemény
A sajtóban megjelent, erősen eltorzított információkra reagálva: ahogy a délelőtt folyamán jeleztük, a kifogásolt formában nem voltunk hajlandók aláírni a rész-megállapodást. A reggeli egyeztetések (amelyek az MRK-val és a HaHa képviselőivel is zajlottak) fényében jeleztük Balog Zoltánnak, hogy sem a kancellári rendszer nevesítése, sem a kerekasztal kormány által preferált résztvevőinek listázása nem fogadható el számunkra.
Bár kisebb vita árán, de sikerült ezeket elérnünk, így a 16 szak állami támogatására, a rektorválasztás visszaállítására és a következő időszakban tárgyalandó témákra vonatkozó rész-megállapodást megkötöttük.
Ennek köszönhetően az idén mégis lesz valamennyi szakon államilag finanszírozott képzés, s ha nem is teljes a siker, de a legjobbak számára megnyílt a lehetőség, hogy bekerülhessenek. Ezzel azonban még koránt sincs vége: a korábban megfogalmazott, teljesítetlen követelések továbbra is érvényben vannak. A mai délután folytatjuk az egyeztetéseket vállalásunk és az eddigiek szerint.
A rész-megállapodás szövege:
MSZP: a hallgatók sikere a kormány és a HÖOK közötti részmegállapodás
(MTI, 16:40) Az MSZP-s Hiller István szerint a kormány meghátrálása és a hallgatók sikere az a részmegállapodás, amelyet hétfőn írt aláBalog Zoltánemberierőforrás-miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A szocialista politikus véleménye szerint azonban a jogász- és a közgazdász-képzésben, illetve médiaszakon így is csak néhány tucat hallgató tanulhat majd ingyen.
A volt oktatási miniszter az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt írta: a kabinet elmúlt két és fél évben követett felsőoktatás-politikája, az önfinanszírozó felsőoktatás terve megbukott, ezért van most szükség átmeneti, egy évre szóló intézkedésekre.
Véleménye szerint a felsőoktatási kerekasztal létrehozásával a kormány beismerte kudarcát, hiszen 2010-ben az Orbán-kormány „verte szét az addig jól működő Felsőoktatási Kerekasztalt”, amelynek újraalakítását az MSZP azóta követelte. Hiller István hozzátette: az oktatási államtitkárság mostanáig elutasította ezt, és nem kis részben ez a hozzáállás vezetett felsőoktatási elképzeléseinek bukásához.
A kormány és a HÖOK megállapodása nyomán azon a 16 szakon – közte a jogász- és a közgazdász-képzésben, illetve a kommunikáció és médiatudomány területén – is lesznek állami férőhelyek, ahol a korábbi tervek szerint csak önköltséges formában lehetett volna tanulni.
Hiller István szerint a kormányzat mostani engedménye jelképes, hiszen ezeken a szakokon olyan magas – 425–470 közötti – ponthatárhoz kötik a bekerülés lehetőségét, ami a korábbi tapasztalatok alapján nem jelent többet néhány tucat állami finanszírozású helynél.
Alig több mint egy évvel a parlamenti választások előtt leszögezhető, hogy a kormány eddigi felsőoktatás-politikája megbukott, új, kiérlelt elképzelése nincs, ciklusában az utolsó teljes tanévet maga a kormány is ideiglenesnek és átmenetinek tartja – összegezte véleményét a megállapodásról Hiller István.
Oktatói Hálózat: a minimális részeredmények ellenére elhibázott a megállapodás
(MTI, 17:26) Az Oktatói Hálózat a minimális részeredmények ellenére egészében elhibázottnak tartja a HÖOK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között hétfőn megkötött részmegállapodást. Az Oktatói Hálózat az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben kiemelte: a felvételi keretszámokra vonatkozó követelés kivételével a megfelelő garanciák és konkrét kötelezettségvállalások híján nem látják annak a biztosítékát, hogy a tárgyalási alapként kezelt hallgatói pontok megvalósuljanak.
A megállapodás szövege álláspontjuk szerint óhajokból és homályos törekvésekből álló, elnagyolt vázlat, amely nem rögzít pontos célokat, feltételeket, határidőket. A kormány a tárgyalásokat elsősorban saját kommunikációs céljaira használja fel, miközben a felsőoktatás sürgős megoldásra váró problémáit elodázza – írták.
Az Oktatói Hálózat félrevezetőnek tartja azt a megfogalmazást, hogy „…2013-ban folytatódjék a felsőoktatás átfogó átalakítása…” Meggyőződésük, hogy a jelenlegi kormányzat által elkezdett átalakítások rossz irányt jelöltek ki, lényegében a felsőoktatás lebontását célozzák. A felsőoktatás – általuk is szorgalmazott – átfogó reformjának pontosan az ellenkező irányba kell mutatnia. A helyzet tényeken alapuló értékelésére és világos, az európai fejlődési trendekhez és követelményekhez igazodó preferenciák megfogalmazására van szükség.
Szerintük a korábban diszkriminált 16 szakon a 10–20 százalékos bejutási küszöb nagyon alacsony, figyelembe véve, hogy a legnépszerűbb szakokról van szó, ahova még 2012-ben, a radikális keretszám-csökkentés után is a felvételizők 48 százaléka törekedett. (Akkor a felvettek között 27 százalék volt az arányuk.) Félőnek tartják, hogy az alacsony biztonsági küszöb csak a jómódú családok gyermekeinek ingyenes tanulását fogja biztosítani.
Hozzátették, a miniszter által meghúzott, rendkívül magas ponthatárok ugyanebbe az irányba mutatnak, lényegében az elitegyetemek elitszakjainak elitdiákokkal való megtöltését teszik lehetővé. A részmegállapodás nem tartalmaz semmilyen érdemi kötelezettségvállalást a felsőoktatási elvonások kompenzációjával, az egyetemek működésképességének helyreállításával kapcsolatosan. Márpedig ha a keretszámok nagyságrendileg a 2011-i szinthez igazodnak, akkor a felsőoktatás finanszírozását is a 2011-i szinten kell biztosítani. Hosszú távon rögzíteni kell az állami szerepvállalás minimális mértékét, és ebben az EU ajánlást, a GDP 1 százalékát kell irányadónak tekinteni – írták.
A pénzügyi helyzet rendezéséhez kevés, hogy a felek „kinyilvánítják együttműködésüket a felsőoktatási intézmények pénzügyi helyzetének áttekintésében” – olvasható a közleményben, amelyben rögzítették: az Oktatói Hálózat továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány tekintse partnerének a felsőoktatás minden érintett résztvevőjének legitim képviselőjét, az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórumot.