Bécshez vagy Prágához képest jóval olcsóbbak az albérleti díjak Budapesten, de az átlagos havi fizetéssel összevetve már nem annyira kedvező a helyzet. (A nyitó kép forrása: www.focus.de)

Közép-Európa fővárosai közül Bécsben a legdrágább a lakásbérlés. A numbeo.com adatai szerint egy kis, egy hálószobás lakásért átlagosan 330 ezer forintnak megfelelő eurót kérnek a belső kerületekben, ami a tavalyi árhoz képest minimális bérletidíj-növekedéssel (+2,1 százalék) járt. Aki viszont a városközponttól távolabb hajlandó költözni, ennél harmadával olcsóbban találhat ugyanekkora lakást.

A régióban a második legdrágább Prága, ahol 262 760 forintnak megfelelő cseh korona a belvárosi, egy hálószobás lakás átlagos bérleti díja. A térség harmadik legdrágább városa Varsó, ahol egy hasonló lakásért átlagosan 240 100 forintnak megfelelő zlotyt kell havonta fizetni.

Budapesten ennél olcsóbban meg lehet úszni egy ekkora lakás bérlését, ebben a kategóriában átlagosan 150-160 ezer forintot kérnek bérleti díjként, ám egy külső kerületben már 120 ezerért is meg lehet kapni ugyanezt. A tavaly tavaszi nagy visszaesés után emelkedtek az albérleti díjak, ám a lezárások újbóli bevezetése stabilizálta a múlt évek folyamatos drágulásához képest bérlőbarátnak mondható árszintet.


A környező fővárosok adatai alapján Budapest olcsónak látszik, hiszen Bécsben a budapesti átlag valamivel több mint duplája a bérleti díj, és a külső kerületek olcsóbb albérleti díjai között is majdnem kétszeres a különbség az osztrák főváros javára. Prágával vagy Varsóval összevetve is nagy az eltérés: a lengyel fővárosban a budapesti átlagos havi díj másfélszeresét kell fizetni, Prágában 70 százalékkal magasabb (!) a díj.

A többi közép-európai főváros esetében is fennáll a különbség: Ljubljanában egy belvárosi, egy hálószobás lakás havi bérleti díja 42 százalékkal magasabb, mint a budapesti (átlagosan havi 221 000 Ft), Pozsonyban szintén felével többet kérnek a magyar fővárosi albérlet árnál (235 000 Ft/hó, természetesen mindkét városban euróban fizetve).

Látványos különbséget mutat „az égtájak szerinti bontás” is: nyugat felé haladva (forintban számolva) nőnek a havi bérleti díjak, így Milánóban (412 ezer Ft/hó) és Münchenben (480 ezer Ft/hó) is magasabb a budapesti árszintnél az összehasonlítás alapjául szolgáló lakás bérleti díja. Kelet felé azonban Budapestnél olcsóbban lehet albérlethez jutni, a román fővárosban 6,7 százalékkal kedvezőbb a belvárosi bérleti díj, átlagosan 145 ezer forintnak megfelelő lej, ami Kolozsváron is érvényes viszonyszám.

A közép-európai fővárosokban Bécsben tapasztalható a legnagyobb különbség a belváros és a peremkerületekben kiadott albérletek átlagárában (29,2 százalék), a többi fővárosban jellemzően kisebb a különbség, a külső városrészekben nem annyival olcsóbb a bérleti díj (22-25 százalék).

A múlt év végéhez képest nem történt sehol sem drámai változás, Prágában és Varsóban is stabil az albérleti díjak szintje, a többi városban is legfeljebb 1-2 százalékkal emelkedett az ár, kivéve Ljubljanát, ahol december óta érezhetően meglódult a belvárosi átlagos lakbér (4,6 százalékkal drágult az albérlet).

A fővárosok bérleti díjainak összehasonlítása azonban nem lenne teljes az országok eltérő jövedelmi szintjének összehasonlítása nélkül. Ha az átlagkeresetekkel vetjük össze a budapesti albérleti díjakat, akkor már nem feltétlenül olcsó a fővárosi lakhatás: Ljubljanában az átlagfizetés a budapestinek a másfélszerese, és Pozsonyban is 40 százalékkal magasabb. Bécsben sem okoz gondot a budapesti albérleti díj duplájának a kifizetése, mivel az átlagbér 175 százalékkal magasabb, mint Budapesten.

Bukarest sem sokkal olcsóbb: a bérek a magyar fővárosban elérhető átlagos jövedelemhez képest 12 százalékkal alacsonyabbak, de a bérleti díjak között csak 6,7 százalék a különbség.