A “Mint egy börtönkonvoj: az ukrajnai civilek erőszakos deportálása és a szűrési folyamat visszaélései” című jelentés szerint Ukrajna megszállt területeiről az orosz hadsereg erőszakkal deportál civileket Oroszországba vagy más, fennhatósága alatt álló területekre, miközben a nemzetközi humanitárius jogot megsértve, gyermekeket szakít el a családjaiktól.
Az Amnestynek helyi civilek elmondták, hogy az áttelepítéskor az orosz erők olyan erőszakos átvilágítási folyamatnak (“szűrésnek”) vetik alá őket, amelyek sokszor kínzással, önkényes fogvatartással és bántalmazással járnak.
Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára szerint az, hogy az oroszok gyermekeket szakítanak el a családjaiktól, majd erőszakkal az otthonuktól több száz kilométerre telepítik őket, újabb bizonyítéka az orosz hadsereg sorozatos kegyetlenkedéseinek.
Callamard hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió, ami már önmagában is a nemzetközi jog durva megsértése, súlyos szenvedést okoz Ukrajna civil lakosságának. Az orosz fegyveres erők a támadás kezdete óta válogatás nélkül gyilkolnak, életeket tesznek tönkre és családokat szakítanak szét.
“Oroszország stratégiája, az erőszakos deportálás háborús bűncselekmény” – mondta Callamard, és hozzátette, az Amnesty International szerint azt emberiesség elleni bűncselekményként is ki kell vizsgálni.
“Az orosz hatóságoknak erőszakkal deportált vagy jelenleg is fogva tartott minden embert hagyniuk kell hazatérni, a tetteseket pedig felelősségre kell vonni. Az orosz fogságban lévő gyermekeket vissza kell vinni a családjaikhoz, és segíteni kell mindannyiuk visszatérését az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területekre.
Az Amnesty a jelentésben számos olyan esetet dokumentált, amikor az orosz erők a gyermekek mellett más sérülékeny, különösen kiszolgáltatott helyzetű csoportok tagjait, például fogyatékkal élőket vagy időseket deportáltak jogellenesen. Egy “szűrésnek” alávetett nőt például elválasztották 11 éves fiától, akit később nem is engedtek vissza hozzá.
Az Amnestynek számos szűrésen átesett forrás arról beszélt, hogy az átvilágítások alatt megkínozták, megverték és árammal sokkolták őket, miközben halálos fenyegetéseket kaptak. Voltak, akiknek nem adtak ételt és vizet, másokat pedig túlzsúfolt helyeken, embertelen körülmények közt tartottak fogva.
Az Amnesty International többségében Mariupolból, illetve Harkiv, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiókból származó 88 ukrán állampolgárral készített interjút. A legtöbben, különösen a Mariupolból érkezők, arról számoltak be, hogy az orosz hadsereg olyan erőszakos módszereket alkalmazott velük szemben, hogy nem maradt más választásuk, mint Oroszországba illetve az oroszok fennhatósága alatt álló területekre menni.
Erőszakos deportálás Mariupolból
2022 március elején a délkeleti Mariupolt teljesen körülzárták az orosz erők, lehetetlenné téve az ott lakók kimenekítését. A várost csaknem folyamatosan bombázták, aminek következtében a civilek nem jutottak vízhez, áramhoz, fűtéshez.
Március végére az orosz hadsereg egyre jobban benyomult a városba, és bár sok ezer embernek sikerült elmenekülnie, az oroszok rengeteg civilt telepítettek át erőszakkal az ellenőrzésük alá került városrészekbe. A civilek beszámolója szerint a megszállók úgynevezett “evakuációs” buszokra kényszerítették és Donyeckbe vitték őket.
“Elkezdtünk kérdezősködni az evakuálásról, hogy merre lehet menni… Azt mondták [egy orosz katona] hogy csak a Donyecki Népköztársaságba vagy Oroszországba mehetünk. Egy másik lány arról kérdezett, lehet-e máshová menni, például máshova Ukrajnán belül, de a katona félbeszakította, és azt mondta, “Ha nem mész a Donyecki Népköztársaságba vagy Oroszországba, akkor itt maradsz” – emlékezett vissza a 33 éves Milena. A fiatal nő férjét, aki ukrán tengerészgyalogos volt, nem sokkal később őrizetbe vették, és azóta sem engedték szabadon.
Gyermekek és más veszélyeztetett csoportok erőszakos deportálása
A fegyveres konfliktusokra vonatkozó nemzetközi jogszabályok tiltják a civilek megszállt területekről történő erőszakos áttelepítését. Ennek ellenére többször előfordult, hogy az orosz megszállás elől ukrán területek felé menekülő gyermekeket az orosz katonai ellenőrző pontokon elfogták és őrizetbe vették.
Az édesanyjától elválasztott 11 éves fiú az Amnesty Internationalnek ezt mesélte: “Anyukámat egy másik sátorba vitték és kihallgatták. Azt mondták, el fognak venni tőle. Megdöbbentem. Arról nem mondtak semmit, hogy ő hová megy. Azóta sem hallottam róla.”
A jelentés arra is kitér, hogy egy a mariupoli idősek és fogyatékkal élők számára fenntartott állami intézmény mind a 92 lakóját erőszakkal Donyeckbe szállították.
Az Amnesty International több olyan esetet is dokumentált, amikor az otthonaikból elmenekült idős ukrajnaiakat az orosz katonák oroszországi vagy orosz fennhatóság alatt álló területeken található intézményekben helyezték el. Ez nem csak jogsértő, de azt is lehetetlenné teszi, hogy az idősek elhagyhassák Oroszországot, és megkeressék az ukrán területeken vagy más országokban élő rokonaikat.
Több forrás számolt be arról, hogy rákényszerítették az orosz állampolgárságot vagy nyomást gyakoroltak rá, hogy kérvényezze annak felvételét. Az állampolgárság megszerzésének folyamatát emellett nagyban leegyszerűsítették az árvák és a szülő nélkül maradt gyermek, illetve néhány fogyatékkal élő esetében. Ez arra szolgál, hogy a nemzetközi jogi szabályokat semmibe véve az orosz családok örökbefogadhassák őket.
Ezek az intézkedések arra utalnak, hogy Oroszország tudatos deportálási stratégiát követ, és nemcsak háborús, hanem emberiesség ellenes bűncselekményt is elkövet annak során.
Fogvatartás és kínzás: a szűrési folyamat jogsértései
Az orosz vagy orosz megszállás alatt álló területekre kényszerített ukrajnai civileket a határátlépésnél általában olyan átvilágítási folyamatnak vetik alá, amely sérti a magánélethez és a testi épséghez való jogot.
A szűrőpontokon a hatóságok fényképeket készítenek a civilekről, ujjlenyomatot vesznek tőlük és ellenőrzik a telefonjaikat. Olyan is előfordult, hogy a férfiakat derékig levetkőztettek, majd hosszasan hallgatták ki őket.
Az Amnesty International összesen hét olyan esetet dokumentált – egy 31 éves nőét, egy 17 éves fiúét és öt, a húszas és harmincas éveikben járó férfiét – amikor az orosz katonák fogvatartott civileket kínoztak meg, illetve bántalmaztak.
A 31 éves Vitalijt akkor vették őrizetbe, amikor április 28-án megpróbálta elhagyni Mariupolt. Az orosz katonák szerint gond volt az okmányaival, ezért több más férfival együtt egy buszra tették, majd Dokucsajevszkbe, egy Donyeckhez közeli városba vitték.
Vitalij, akit Dokucsajevszkbe érkezése után egy emberekkel telezsúfolt cellába zártak, az Amnestynek így írta le az egyik kihallgatását: „Ragasztószalaggal összekötötték a kezemet és zsákot húztak a fejemre. Aztán azt mondták: „Mondj el mindent… Mondd el, hol szolgálsz, melyik bázison?”[Amikor azt mondtam, hogy nem vagyok katona] keményen elkezdték a vesémet ütni. Térdre estem, ezután leginkább rugdostak. Amikor visszavittek, azt mondták: “Minden nap ezt fogjuk veled csinálni”.
Az Amnesty olyan eseteket is vizsgált, amelyek a nemzetközi emberi jogi előírásai alapján erőszakos eltüntetésnek, jogellenes fogvatartásnak, kínzásnak és embertelen bánásmódnak minősülnek.
Husszeint, a 20 éves azerbajdzsáni diákot március közepén Mariupolból Zaporizzsja felé menekülve vették őrizetbe, és csaknem egy hónapig tartották fogva. Azzal vádolták, hogy az ukrán hadsereg tagja, a kihallgatása közben megkínozták és megverték.
„Az egyik katona azt mondta, nem beszélhetek így, hozzák a sokkolót. Két drótot tettek a nagylábujjaim köré, és többször áramot vezettek belém. Aztán többször is megvertek. Elvesztettem az eszméletemet. Rám öntöttek egy vödör vizet, amitől magamhoz tértem. Nem bírtam tovább, csak azt mondtam: „Igen, katona vagyok”. Folytatták a verést, amikor leestem a székről, visszahúztak. Vér folyt a lábamból”.
Husszeint megfenyegették, hogy kivégzik, naponta megverték és árammal sokkolták, egészen az április 12-i szabadulása előtti néhány napig.
Agnès Callamard szerint Oroszországnak és az orosz irányítás alatt álló erőknek azonnal fel kell hagyniuk a fogvatartottakkal szemben elkövetett jogsértésekkel.
“A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalának és a többi illetékes hatóságnak ki kell vizsgálniuk az összes bűncselekményt, beleértve a veszélyeztetett csoportokhoz tartozó áldozatok ellen elkövetetteket is. Mindazoknak, akik felelősek az erőszakos deportálásért és a szűrés során elkövetett kínzásokért és visszaélésekért, bíróság elé kell állniuk.”
Az Amnesty International a jelentéshez 88 ukrajnai férfival, nővel és gyermekkel készített interjút. Az beszélgetések időpontjában egy kivétellel mindannyian az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területeken vagy egy biztonságos harmadik európai országban tartózkodtak. Csak egy személy maradt egy oroszok által megszállt területen.
Felelősségre vonás a háborús bűncselekményekért
Az Amnesty International a konfliktus kezdete óta dokumentálja az orosz invázió során elkövetett háborús bűncselekményeket és a nemzetközi humanitárius jog megsértését.
Az Amnesty International többször hangsúlyozta, hogy a katonai agresszióért és a jogsértésekért felelős orosz bűnösöket felelősségre kell vonni, és üdvözölte a Nemzetközi Büntetőbíróság Ukrajnában folyó vizsgálatát.
Az átfogó elszámoltatáshoz azonban az ENSZ és szervezetei összehangolt erőfeszítéseire, valamint az egyetemes joghatóság elve szerinti nemzeti szintű kezdeményezésekre is szükség lesz.