Vándorkiállítás nyílt „Olvass és írj Anne Frankkal” címmel ma délután a kőszegi Chernel Kálmán Városi Könyvtárban. A nyitó képen: „A kockás füzet” – Blau Márta naplója.)

Anne Frank egy ifjú, öntudatos nővé érett gyermekhős, aki százezrekkel együtt az embertelenség poklában vált az emberiség mártírjává…példaképpé, és akire mindig tisztelettel és meghatottan emlékezünk.

Anne az idén lenne kilencvenöt éves.

„Pénteken, június 12-én már reggel hatkor felébredtem. Érthető, hiszen akkor volt a születésnapom.” Sokan emlékezünk erre a két mondatra, velük kezdődik Anne Frank „A hátsó traktus” című naplója.

Az akkor tizenhárom éves Anne Frank, egy német–zsidó család kisebbik lánya, akinek szülei a nácizmus elől menekültek Hollandiába, a születésnapjára kért naplójába 1942. június 14-én kezdte feljegyezni gondolatait, érzéseit, megfigyeléseit és a világról alkotott véleményét.

Amszterdamban, a Prinsengracht 263. alatt áll a ház, melynek hátsó traktusában, a tető alatt néhány helyiségben rejtőzött a Gestapo elől a Frank és egy másik zsidó család 1942. júliusától 1944. augusztus 4-ig. Máig kiderítetlen áruló feljelentése alapján hurcolta el a két családot a hírhedt „zöld rendőrség”: Annet és nővérét a Bergen Belsen-i koncentrációs táborba, ők mindketten ott haltak meg 1945 tavaszán tífuszban, édesapjuk Otto Frank Auschwitzból szabadult. Anne naplójára a szétdobált holmik között talált rá egy barátjuk, aki átadta a visszatért édesapának: az első, holland nyelvű kiadás 1947-ben „A hátsó traktus” címmel jelent meg.

Anne személye ma már évtizedek óta jelkép: a meghurcoltak, a megalázottak és üldözöttek jelképe.

Lajos Tiborné, a kiállításnak helyet adó könyvtár igazgatóhelyettese a megnyitón megköszönte Várnainé Balogh Beáta múzeumpedagógiai szaktanácsadónak, a könyvtár munkatársának a kiállítás létrehozásában végzett nagyszerű szervező munkáját.

Sugár Judit, a szombathelyi zsidó hitközség elnöke emlékeztetett arra, hogy 107 kőszegi zsidót hurcoltak el a haláltáborokba: ezért is fontos, hogy ilyen kiállítások létrejöjjenek, mert dokumentumok, fényképek, történetek alapján közelebb hozzák egymáshoz az embereket, hogy megismerjék egymást, vallásuktól függetlenül. Lelkiismeretes pedagógusok, történészek segítenek abban, hogy a múltnak eme tragédiájára rávilágítsanak, próbálják megmutatni, hogy valójában mi is történt.

Hédi Fanni, az amszterdami Anne Frank-ház oktatási csoportjának munkatársa mutatta be a kiállítást. Szerinte Anne Frank egy olyan ablak, amin benézünk és látunk mindenki mást, egyéni sorsokat. Hangsúlyozta: a kiállítás egyértelművé teszi, hogy emlékezni, emlékeztetni nem csak feketében, lehajtott fejjel, sötét gondolatokkal lehet. Elmondta, hogy a kiállítás ötlete 2010-ben vetődött fel, hogy elvigyék ennek a kislánynak a történetét számos országba, városba és ezáltal a helytörténetre is mindinkább felhívják a figyelmet. A jelenlegi kiállítás nagyon fontos kapcsolódási pont a tizenévesek számára, hogy kortársuk hangját hallva a tizenéves kerül előtérbe. Nagyon színes, befogadó, inspiráló anyag, úgy szól a gyerekekhez, hogy rögtön valamiféle kapcsolódási pontot vehetnek észre és utána kíváncsivá válnak arra, hogy mi is történt vele. A kiállítás külső oldalán vonul végig egy idővonal, fölül Anne Frank életével találkozhatnak, alul pedig a történelmi összefüggésekkel. Készült hozzá egy olyan oktatási anyag, ami csoportmunkákra épül, beszélgetésen alapul, kreatív feladatokat tartalmaz, ami könnyebbé teszi ennek a történetnek a befogadását. Úgy érzi, ezzel a kiállítással közelebb kerülnek egymáshoz a gyerekek, hogy ne legyen mi és ők, talán úgy tudnak egymásra nézni, mintha testvérek lennének, akkor ilyen szörnyűségek soha többé nem fordulhatnak elő.

Ezután Kelbert Krisztina történész, a Savaria Múzeum munkatársa vetítettképes előadáson mutatta be „A kockás füzet” címmel Blau Márta naplóját. (Hasonló alkotás „A nagy füzet”; Szász János rendezte; a 2013-ban bemutatott magyar-francia-német-osztrák filmdráma forgatókönyvét Kristóf Ágota „Le Grand Cahier” című műve alapján Szász János és Szekér András írta.)

Kelbert Krisztina már hosszú évek óta szívén viseli a szombathelyi zsidóság történeteinek feldolgozását, a személyes aspektus előtérbe helyezését. Blau Márta, az Anne Frankkal azonos korú szombathelyi zsidólány túlélte a koncentrációs tábor szörnyűségeit, és hazatérése után megírta visszaemlékezését. Naplóját édesapjának címezte, aki Németországban volt munkaszolgálatos és nem élte túl a borzalmakat. (Minden bizonnyal célszerű lenne szerkesztve megjelentetni: sokak ismerhetnék meg belőle az európai és főleg magyar történelem eme rettenetes korszakát.) 

Az előadó szerint mindkét lány naplója inspirációt nyújt, feladatot jelent neki és a közösségeknek is ahhoz, hogy folytassák személyes történetek feldolgozását és bemutatását. A kiállítás-megnyitón Ille Medox Zsolt kőszegi diák Sík Sándor Ember című versét szavalta el, nagyon meghatóan, és Lichtmann Flóra a szombathelyi Zrínyi iskola tanulója élethűen személyesítette meg Anne Frankot, amikor több alkalommal is felolvasott naplójából. (A képek a szerző felvételei.)