Az energiapolitikus szerint bár az Egyesült Államokban bevezetett, minden korábbinál olcsóbb kitermelést lehetővé tévő palagáz technológia alapvetően átrendezte a gáz-világpiacot a lmúlt években, ez az európai és magyar háztartások esetében még nem érezteti a hatását. Herczog szerint nagyon fontos mind a hazai, mind az európai piac számára kiszolgáltatottság csökkentése és a monopolhelyzet felszámolása a vásárlók szabad választásának biztosítása.
Bár Oroszország fontos stratégiai partnerünk marad a jövőben is az európai gázpiac egységesülése szempontjából a hálózatok teljes összekapcsolásán van a hangsúly. A kutatások azt bizonyítják, hogy az egységes európai gázhálózat által megszüntetett párhuzamosságok, a hatékonyság jelentős növelése önmagában olyan mértékben csökkentené importfüggőségünket, hogy az a fogyasztói árakban jelentékenyen megmutatkozna. „Tartós és valódi rezsicsökkenést nem az energiavállalatok zsarolásával, az állami monopólium létrehozásával, hanem az európai energiapiacban rejlő lehetőségek kiaknázásával érhetnénk el” – szögezte le Herczog, aki szerint ebben a vállalati szektor is kölcsönösen érdekelt lenne. A valódi verseny által lenyomott árak és a párhuzamosan javuló szolgáltatás a fogyasztók, a vállalatok és az állam érdeke is, így leginkább ilyen, összeurópai megoldások irányába kell elmozdulnunk a jövőben.Nem az egyes piaci szereplők, hanem az Európai polgárok számára kell új aranykort teremtenünk.
A „rezsicsökkentő” lépések az energiaipar további beruházásait veszélyeztetik
(15,58) „Az európai ipar versenyképességét ronthatják azok a lépések, amelyekkel a nemzeti kormányok, így a magyar kabinet is beavatkoznak az energiapiaci folyamatokba, különösen az árképzésbe” – kommentálta Herczog Edit Jerzy Buzek néppárti képviselő jelentését. A korábbi parlamenti elnök a belső energiapiac működőképessé tételéről szóló jelentését szerdán tárgyalta az EP Ipari-, kutatási- és energiaügyi bizottsága.
A Buzek-jelentés legfontosabb megállapítása, hogy az Európai Parlament „aggódva figyeli az arra utaló jeleket, hogy bizonyos országokban nemzeti szintű intézkedéseket hoznak az energiapiac befolyásolása érdekében, különösen az ellátás biztonságára vonatkozó erőfeszítéseket illetően”. A jelentés arra kéri a tagállamokat, hogy tartózkodjanak a kisfogyasztók energiaárainak állami támogatások révén történő nemzeti szintű szabályozásától, mivel az ilyen lépések jelentős veszélyt jelentenek az energetikai infrastruktúra terén tett jövőbeni beruházásokra nézve.
Herczog Edit szerint a magyar „rezsicsökkentéshez” hasonló lépések nemcsak az energiaipar, de a teljes európai ipar globális versenyképességét veszélyeztetik, és káros, verseny- és piacellenes folyamatokat indítanak meg, illetve támogatnak. A képviselő emlékeztetett arra, hogy az energiapiac összeurópai szintű szabályozásával, illetve a hálózatok összekapcsolásával jelentősebb, fenntartható és az energiabiztonságot sem veszélyeztető árcsökkenést lehetne elérni, mint a magyarhoz hasonló lépésekkel.
Herczog arra kérte Jerzy Buzeket, hogy a jelentésben foglaltakat ismertesse a szintén a Néppárthoz tartozó Fidesz vezette magyar kormánnyal és hatóságokkal is.
