Látványosan csökkent az új építésű lakások ára a kormányzati vészhelyzet kihirdetése után: az első negyedévhez képest áprilisban 12 százalékos árvesztéssel számolhattak a budapesti eladók; vidéken ennek éppen az ellenkezője történt. (Nyitó kép: hausbau-portal.net / Kern-Haus – Familienhaus Luna)

Az áprilisi adatokkal lezárt összegzésből egyértelműen látszik, hogy az év első négy hónapjában nemcsak megállt a lakáspiaci áremelkedés, hanem sok helyen markáns csökkenés volt tapasztalható – derült ki az Otthon Centrum legfrissebb tanulmányából.

A legnagyobb mértékben az új építésű lakások ára csökkent. Országos összevetésben a 2019-i átlagárhoz képest csak 3 százalékos a visszaesés, ám az idei év első három hónapjának értékéhez viszonyítva már 12 százalékkal estek a lakásárak a járványhelyzet miatti kormányzati intézkedések bevezetése óta.

„Elsősorban a belvárosi és a külső kerületek lakásárai csökkentek, így még a szegmens legkedveltebb területének számító XIII. kerületben is 5 százalékkal olcsóbban kínáltak egy négyzetmétert áprilisban, mint az első negyedévben” – összegezte az adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, vidéken ehhez hasonló tendenciát nem érzékeltek. A fővároson kívül nem volt árcsökkenés, sőt a nagyobb városokban az árak 5–20 százalékkal még nőttek is a járvány megjelenése előtti időszakhoz képest.

A panelek sem úszták meg az áresést, országos átlagban 3 százalékkal kevesebbet értek áprilisban az idei első negyedévéhez képest. A legnagyobb vesztes a főváros pesti oldala, de hasonló tendencia érvényesült az ország nagyvárosainak lakótelepein is. Áprilisra esetenként akár 10 százalékkal is kevesebbet ért egy ilyen ingatlan.

Budán és a belső kerületekben átlagosan 600 ezer forintos négyzetméterár volt jellemző, a külső pesti kerületekben már ennél alacsonyabb (500 ezer forint) fajlagos ár volt az irányadó az utóbbi hetekben. A megyei jogú városok esetében az átlagos négyzetméterár nagyjából a pesti belvárosinak a fele volt (300 ezer forint).

A panellakások árának változása széles skálán mozgott: a népszerű (III., IV. és XIII.) kerületekben csak 3 százalékkal csökkentek az árak, a kevésbé kedvelt külső pesti részeken még a 10 százalékos árvesztés sem volt ritka. Vidéken sem mozogtak egységesen az árak: Kaposvárott, Kecskeméten, Nagykanizsán, Tatabányán jellemzően 10 százalékkal ért kevesebbet ugyanaz az ingatlan az utóbbi hetekben. Debrecenben, Nyíregyházán, Szombathelyen vagy éppenséggel Veszprémben 3 százalékkal emelkedtek a panellakások négyzetméterárai az előző negyedévhez képest.

Az első negyedév–április összevetés egyedül a családi házak esetében nem hozott árváltozást: országosan ugyanazok az összegek voltak az irányadók a negyedik hónapban, mint az első negyedévben. Persze ezt lehet árnyalni, a területi bontás ennél sokkal változatosabb képet mutat. A fővárosban a drágább budai oldalon 10 százalékkal emelkedtek, a pesti oldalon ellenben 8 százalékkal csökkentek a négyzetméterárak. A megyei jogú városok többségére is érvényes ez a vegyes kép: a legnagyobb városokban az átlagárak 5%-kal nőttek, míg a kisebb megyei központokban ugyanennyivel csökkentek. A családi házak lakásokhoz mért értékállóságában nagy szerepe van annak, hogy a kijárási korlátozások miatt a kertes ingatlanok felértékelődtek, mivel tulajdonosaik könnyebben vészelhetik át a járvány okozta bezártságot.

A használt téglalakások négyzetméterárai átlagosan 4 százalékkal emelkedtek, ám ebben az ágazatban válik leginkább külön a fővárosi és a vidéki ingatlanpiac. Budapestet a járvány érezhetően jobban megfogta. A belvárosban és a budai oldalon tapasztalt 800 ezer és a külső pesti kerületekben mért 610 ezer forintos négyzetméterárak megegyeznek az előző negyedévi adatokkal.

Kivált a kisebb városokban, 10–20 százalékos árnövekedés volt megfigyelhető. A régió-központokban 7 százalékos növekedés után 360 ezer forintnál állt meg a négyzetméterár.