Az Orbán-rezsim megfélemlíti a roma közösséget, hogy megnyerje a választásokat – írja a Visegrad Insightban Zgut Edit, a kelet-közép-európai térséggel foglalkozó, angol nyelvű portál politikai elemzője. Felhívja a figyelmet arra, hogy a szavazásra jogosultak tíz százalékát adják a romák, és ez túl nagy arány ahhoz, hogy le lehessen mondani a voksukról. Szerinte az egyesült ellenzéknek be kellene vonnia a politikai képviselet nélkül maradt romákat a széles összefogásba, hogy meghiúsítsa a Fidesz korrupt taktikáját.
Orbán Viktor miniszterelnök pártja, kihasználva informális hatalmát, a függő helyzetek szilárd rendszerét alakította ki a romák körében – írja a szerző, és felidézi, hogy decemberben Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos egy kiszivárgott felvétel tanúsága szerint arról beszélt az Országos Roma Önkormányzatnak a Lungo Dromhoz – a Fidesz úgymond „stratégiai szövetségeséhez” – tartozó képviselők előtt, hogy a belügyminisztériumban azt szokták mondani, aki családtag, azt családtagként is kezelik, így például kedvező üzleti ajánlatokra számíthat, illetve hogy egyébként pedig mindenkiről mindent tudnak.
Zgut Edit az orbáni kliensrendszer megteremtéséről szóló tankönyvi példának minősíti ezt az eljárást, majd megírja: a roma önkormányzat, az ORÖ meglepetésre mégsem a Fidesz által támogatott Farkas Félixet, hanem a kormánytól független Agócs Jánost választotta meg vezetőjének. A kormányzó párt számára azonban túl nagy volt a tét, hogy meg tudja-e őrizni ellenőrzését és befolyását az ORÖ fölött, ezért a markában tartott alkotmánybíróság megsemmisítette a szavazás eredményét, és új jelöltállító szavazást rendelt el január 31-re. Ott viszont nem sikerült megállapodni abban, hogy ki képviselje a romákat a parlamentben. A szavazásra jogosult mintegy félmillió roma – nem először – politikai szószóló nélkül marad.
A Vsegrad Insight szerzője leírja, hogy a nemzeti-etnikai kisebbségek kétféle módon tehetnek szert képviseletre az országgyűlésben. Az egyik a kedvezményes mandátum, amit Zgut Edit a Fidesz által alkotott választójogi rendszer egyik legigazságtalanabb és legkevésbé ismert elemének tart. Ehhez negyedannyi szavazat kell, mint amennyi a normális listán szükséges egy mandátumhoz, de itt a jelöltek közt nincs versenyhelyzet, csak az ORÖ listájára lehet szavazni. A másik lehetőség, hogy ha a jelölt nem éri el a kedvezményes kvótát sem, akkor a listavezető szószóló lehet a parlamentben, szavazati jog nélkül.
A Visegrad Insight elemzője szerint az egyesült magyar ellenzék mindeddig nem adott megfelelő választ a romák problémáira. Márki-Zay Péter, a közös miniszterelnök-jelölt ugyan azt javasolta, hogy biztosítsanak három mandátumot a romáknak az ellenzék választási listáján, de ezt a pártok nem fogadták el, miként a szerző szerint a romák civil szervezeti képviselőit sem vonták be annak megvitatásába, miként kell kezelni ennek a közösségnek a legégetőbb kérdéseit, ha az ellenzék a választások nyomán hatalomra kerül. Zgut Edit ezzel kapcsolatban felidézi néhai Václav Havel cseh államfő szavait: a cigányok helyzetén nem a demokrácia, hanem a civil társadalom állapotát lehet lemérni.
A szerző kitér arra: a romák gyenge politikai képviseletéért nem csupán a magyar politikai elit hibás, hanem azt is tekintetbe kell venni, hogy a végletekig polarizált közösségről van szó, amelyet könnyű manipulálni különböző, kliensviszonyokat tükröző ügyletekkel. A Lungo Dromnál gyakran „Flóri miniszterként” emlegetett Farkas Flóriánt többször vádolták meg csalással, korrupcióval. Az is a problémák közé tartozik, hogy a romák jórésze kistelepüléseken vagy lepusztult lakóövezetekben él, a koronavírus-járvány tovább mélyítette az életminőségi egyenlőtlenségeket, és a magyar romák jó része nem látja át a demokratikus intézményeket, illetve azokat a jogi eljárásokat, amelyek a diszkriminációval szemben lennének hivatottak jogorvoslatot nyújtani nekik.
Különösen kitettek a romák a választási kliensrendszernek, a törvénytelen szavazatvásárlásnak – hangsúlyozza Zgut Edit, és megírja, hogy polgármesterek, helyi pártképviselők gyakran osztanak pénzt és élelmiszert választások előtt. A megfélemlítés is szavazatszerző módszer: az előző választáson bevett gyakorlat volt az a fenyegetés, hogy megvonják a szociális juttatásokat, illetve megtagadják a közmunka-lehetőséget azoktól, akik „helytelenül” szavaznak. A Visegrad Insight szerzője olyan felmérésekre utal, amelyek szerint ezzel a taktikával a kormánypárt öt-hat mandátumot is képes volt biztosítani magának, főként billegő körzetekben. A 2018-i választásokon azokon a legszegényebb településeken, ahol többnyire romák laknak, a Fidesz 80-90 százalékkal győzött.
Zgut Edit szerint a magyarországi demokratikus erőknek törődniük kellene azzal, hogy a marginalizált etnikai csoportok az eddiginél nagyobb arányban legyenek jelen a közszolgálatban, illetve jobb képviseletet szerezzenek a helyi döntéshozatali testületekben, csökkenjenek a strukturális egyenlőtlenségek, és erősödjék meg a roma közösség valódi politikai hangja.
Ha felkérsz egy medvét, ő mondja meg, meddig tart a tánc
(Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje) A Magyar Bankholding és a Tiborcz István többségi tulajdonába került Gránit Bank sem volt hajlandó elárulni, van-e bármi közük a szélsőjobboldali francia elnökjelölt, Marine Le Pen kampányához nyújtott több mint 10 millió eurós kölcsönhöz – írja a Bloomberg. A Gránit annyit közölt, hogy nem hozhat nyilvánosságra információt az ügyfeleiről, de politikai pártok finanszírozása nem része az üzleti stratégiának.
A jelentés megjegyzi, hogy Orbán Viktornak igen nagy befolyása van a bankszektorban, miközben az utóbbi 10 év legkeményebb választására készül. Gyerekkori barátja, Mészáros Lőrinc erősen érdekelt a Magyar Bankholdingban, a miniszterelnök azonban cáfolja, hogy bármi üzleti kapcsolat volna kettejük között. Az ellenzék szerint azonban az üstököspályát befutó milliárdos valójában stróman. A hírügynökség idézi Gulyás Gergelyt, aki szerint bármelyik európai pénzintézet számára jó üzlet lenne hitelezni Marine Le Pennek, amire amúgy egyetlen francia bank sem volt hajlandó a politikus szélsőséges nézetei miatt. A miniszter szerint viszont az ügyletben nincs kockázat, mert a francia állam szavatolja az ilyen kölcsönöket, ha a jelölt elég szavazatot kap. (De ettől még csődbe ment az az orosz–cseh bank, amelyik nyolc éve kilencmillió eurót adott a francia politikusnak – a szerk. megj.) A Bloomberg rámutat: Orbán Viktor jó ideje próbálja kiterjeszteni befolyását a határokon túl. Ennek része, hogy egyesítse az európai szélsőjobboldali pártokat.
Mivel az infláció nekilódult közvetlenül a választás előtt, az Orbán-kormány alapvető élelmiszerek árát fagyasztja be. A populista-jobboldali miniszterelnökre a legkeményebb erőpróba vár, amióta csak 2010-ben visszatért a hatalomba. A megélhetési költségek egyre nőnek, és ez Orbán Viktor Achilles-sarka – írja a The Times. Az infláció már 7% felett jár, az élelem az eltelt 12 hónapban átlag 8%-kal drágult. A magyar miniszterelnök ezt úgy igyekszik ellensúlyozni, hogy keményen bírálja az Európai Uniót és Soros Györgyöt. Úgy állítja be, hogy a magyar emberekért harcol a túlterjeszkedő uniós bürokrácia ellen.
A kemény retorikát bőkezű osztogatás kíséri, 20 százalékkal nő a minimálbér és a szülők 1400 millió fontnak megfelelő adóvisszatérítést kapnak. Nem is mehet biztosra az ellenzék. Nagyon úgy látszik, hogy Orbán Viktor visszaküzdötte magát a visszaesés után. A kihívók a felmérésekben néhány ponttal le vannak maradva a Fidesz mögött, bár az e heti felmérés szerint a két fél fej-fej mellett áll.
Az orosz elnök legutóbb a héten, a magyar kormányfő jelenlétében rohant ki a Nyugat ellen, a szoros orosz-magyar kapcsolat láttán azonban az ukrán félelmek túlmennek Putyinon és Orbánon – írja az Independent. Az igen baráti kapcsolat aggasztja az EU-t és a NATO-t is, Kijevnek jó ideje éles ellentétei vannak Budapesttel, amit vádaskodások és tiltakozások körítenek, ráadásul most robbanásveszélyes a levegő Ukrajna körül. A magyar országgyűlés nemrégiben azt javasolta az orosz törvényhozásnak, hogy működjenek együtt az ukrajnai nemzeti kisebbségek védelmében. Erre válaszul a duma elnöke azt közölte, hogy a szomszéd ország elveszítheti területei egy részét, ha elnyomja a nemzetiségeket.
Ugyanakkor becslések szerint a Bethlen-alapítvány az eltelt évtizedben jó egymilliárd euróval támogatta a magyar diaszpórát. A magyar kormány kitart amellett, hogy ezek a pénzek kulturális célokat szolgálnak, ukrán politikusok szerint viszont a Kárpátaljának juttatott anyagiak bizonyos hányada magyar politikai szervezeteknél köt ki.
Amerika és Európa nem egyformán ítéli meg az ukrán válság kilátásait, az EU szerint nem a háború a legrosszabb alternatíva – írja a The New York Timesban megjelenő szokásos vendégkommentárjában Ivan Krasztev, a neves bolgár politológus. Európában úgy vélik, a kardcsörtetés csupán blöff, és pont ez magyarázza, hogy az ukrán elnök szerint miért nem kell egyelőre tartani az invázió megindításától.
Nem mintha bármelyikük jobb véleménnyel volna Putyinról, mint Biden, sőt még gonoszabbnak tartják, mint az amerikai vezető. Ám úgy ítélik meg, hogy Kreml valójában a Nyugat destabilizálására játszik. Európa számára ugyanis a háborús fenyegetés sokkal rosszabb lehet, mintha kirobbanna a nyílt harc. Az orosz fél véget akar vetni a hidegháború utáni rendnek, ideértve, hogy a világ ismerje el Moszkva érdekövezetét a volt szovjet térségben, egyben pedig ne kérje számon rajta a nyugati értékeket. Putyin szeme előtt a történelmi Oroszország lebeg.
Washingtonban és Brüsszelben pontosan értik a másik oldal szándékait. Azt is érzékelik, hogy egyhamar aligha áll le és nem is fog visszakozni. Európa szerint azonban Moszkva nem a fegyverekkel, hanem hibrid stratégiával próbálkozik, azaz hagyja az egységeket az ukrán határon, fegyverként veti be az energiát, támadásokat hajt végre az interneten, mert az jobban szolgálja az érdekeit. Ha viszont betörne a szomszédos országba, az konzerválná a jelenlegi rendet Európában. Ha meg fenntartja a nyomást, az megosztja és megbénítja a NATO-t. Jól példázza ezt a jelenlegi német hozzáállás.
Európa sorsát az dönti el, mennyire képes elviselni hosszabb távon a magas energiaárakat, a dezinformációt, a destabizálást. Ám a jelek arra utalnak, hogy nincs felkészülve ilyesmire.
Ezért nagyon időszerű volna, hogy hozzákezdjen az ellenintézkedésekhez. Mert ahogy az orosz közmondás tartja: ha egy buliban felkérsz egy medvét, akkor ő mondja meg, hogy meddig tart a tánc.