Az emberiség közös érdeke az energiamegtakarítás

A 2011-ben kezdődött Renovate Europe (REC) – Újítsuk fel Európát olyan uniós szintű kommunikációs kampány, amely kizárólag az EU épületállományának célzott felújítására összpontosít, és az energiahatékony beruházások mellett kampányol. Célja, hogy 2050-ig 80 százalékkal csökkentse az EU épületállományának energiaigényét jogszabályok és a felújítási programok révén. A felújítások ütemének felgyorsítása kulcsfontosságú eszköz az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, hogy az EU elérje a Párizsi Megállapodásban meghatározott céljait, és nagy előnyökkel jár az emberek, életminőségének javítására és a gazdaság számára.

Európa energiapazarló épületei fogyasztják az energia különösen nagy részét, a teljes energiaigény 40 százalékát, miáltal az energiaigény-csökkentés még sohasem volt ennyire fontos. Az unió teljes épületállományát fel kell újítani, ha az EU el akarja érni 2050-re kitűzött karbonsemlegességi céljait. Ennek egyik leghatékonyabb módja az ingatlanok teljes körű szigetelése, ami fenntartható és gyorsan megtérülő megoldást kínál a növekvő energiaár-válságra is.

A REC az EuroACE (az Épületek Energiahatékonyságáért Felelős Vállalatok Európai Szövetsége) kezdeményezése, ami 19 uniós tagállam támogatását élvezi. Célja, hogy 2050-re elérje a jelenlegi európai épületek energiaigényének – a 2005-i szinthez képest – 80 százalékos csökkentését. A programban részt vevő országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Horvát-, Cseh-, Francia-, Német-, Görög-, Magyar-, Ír-, Olasz-, Lengyel-, Spanyol-, Lettország, Hollandia, Románia, Szlovákia, Szlovénia.

Magyarországon a lakosság energiafelhasználási aránya 34 százalék; az Eurostat adatai szerint az uniósban átlagosan 28, Csehországban 30, Szlovákiában pedig 29 százalék. A számok alakulására az is hat, hogy hazánkban jóval alacsonyabb az ipari célú felhasználás, a szlovákoknál viszont sokkal több az energiaintenzív ipari termelés.

A Knauf Insulation nem reprezentatív felmérése szerint egy átlagos magyar háztartás az elhasznált energia háromnegyedét a fűtésre, illetve a hűtésre fordítja.

A magyar családiház-állomány az uniós átlagnál tizedével több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen. Az épületek 60-70 százalékát tekintve: nincs szigetelve a tető, a födém, ezért érdemes még akár most télen is ezeket a felújításokat elvégezni, hogy ne az utcát fűtsük.

Egy szigetelés nélküli családi házban az energiának több, mint harmada a falakon, negyede az ablakokon és ugyanennyi a tetőn át, hatoda a padlón keresztül távozik.

A tetőszerkezet utólagos szigetelése – illetve a régi 15-20 éves megroskadt tetőszigetelés felújítása – egykor hetekig tartó munkával, bosszúsággal járó felújítás volt. Egy korszerű technológiának, a fújható üveggyapot szigetelésnek köszönhetően azonban tisztán, gyorsan, bontás nélkül, akár egy nap alatt végezhetnek a szakemberek a teljes padlás és/vagy tető szigetelésével.

A fújható üveggyapot kötőanyagmentes, hófehér vattaszerű anyag, amiben a szálak egymáshoz tapadnak, így nem szúr és nem porzik. Könnyű, alig terheli a tetőszerkezetet, kiváló hőszigetelő. Nem éghető, nem nedvszívó, jó páraáteresztő, hőhídmentes szigetelés. Szigetelhetők vele az üreges falak és szerkezetek is, gerendás és üreges födémek, tetőterek, párnafás padlószerkezetek, borított fafödémek és duplahéjú lapostetők.

Bár évről évre javul az épületek energiahatékonysága – köszönhetően a célzott támogatásoknak – még mindig a lakossági épületállomány által felhasznált fűtési célú energia emészti fel az energiaköltségek 40 százalékát.

A Föld természeti készletei végesek, éppen ezért is fontos, hogy az emberiség rendelkezésére álló energiaforrásokat hatékonyan használja fel. Az energiaárak világpiaci árrobbanása arra is felhívja a figyelmet, hogy minél előbb érdemes gondoskodni a rezsiköltségek csökkentéséről, illetve az Európai Uniónak gyorsan csökkentenie kell függőségét a fosszilis (bányászott) tüzelőanyagoktól is. Az energiahatékonyság már nem csupán anyagi, hanem környezetvédelmi kérdés. A valódi megtakarítást immár az el nem használt energia jelenti.