Tovább romlott Magyarország helyezése a legfrissebb éghajlatváltozási teljesítési mutatóban (Climate Change Performance Index). Az idei rangsor 57 ország és az EU éghajlatvédelmi teljesítményét vizsgálja.
Rossz hír, hogy a vizsgált országok egyike sem áll jól a Párizsi Megállapodás céljainak elérésében. Reménykedésre ad okot, hogy a kibocsátások az elemzett országok több mint felében csökkennek. Hét EU-tagállam és az EU egésze „magas színvonalú” besorolást kapott, ám öt uniós ország, közöttük hazánk, a „nagyon gyenge” kategóriában szerepel.
Minden szempontból élvonalbeli teljesítményt egyetlen ország sem tud felmutatni. Mindent összevetve világviszonylatban Svédország rendelkezik a legjobb eredményekkel, Portugália és Új-Zéland az éves fejlődésével emelkedik ki a mezőnyből. Klímavédelmi teljesítményük elfogadhatatlan, ezért már második alkalommal van a lista legalján az Amerikai Egyesült Államok és Szaúd-Arábia.[1]
Magyarország a két évvel ezelőtti 42. helyről tavaly a 47. helyre csúszott le, az idén pedig tovább romlott hazánk helyezése: már az 50. helyre szorult. Az Orbán-kormányzat rendszeresen akadályozza azoknak a nemzetközi céloknak a kitűzését, amelyek segítenék a klímaváltozás elleni eredményes fellépést. Az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiák térnyerése kapcsán, melyek a klímavédelem alappillérei, érdemi eredményekkel nem nagyon dicsekedhetünk – kivétel csak a napelemes kapacitás bővülése, ám a területi tervezés ott is hiányzik. Ráadásul – példátlan módon – továbbra is jogszabályi korlátja van Magyarországon a szélerőművek magyarországi telepítésének. Erről nemrég éppen az Energiaklub publikált átfogó tanulmányt.
Az Energiaklub minden lehetséges fórumon megfogalmazza és nyilvánosságra hozza részletes szakpolitikai javaslatait, melyek elsősorban a lakossági épületek energiahatékonysági felújítására, az egyéb szektorokban rejlő energiahatékonysági fejlesztések megvalósítására és a megújuló energetikai beruházásokra vonatkoznak.
