Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben hétfőn kezdődő és november 18-ig tartó éghajlat-változási ENSZ-konferencián (COP27) az Európai Bizottság valamennyi részes felet fel fogja szólítani arra, hogy sürgősen tegyen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, valamint a Párizsi Megállapodás és a tavalyi COP26 konferencián elfogadott glasgow-i éghajlati paktum alapján kötelezettségvállalásaik teljesítése végett. November 7-én és 8-án Ursula von der Leyen elnök képviseli a Bizottságot a COP27 hivatalos nyitórendezvényén, a világ vezetőinek csúcstalálkozóján. November 14. és 18. között Frans Timmermans ügyvezető alelnök vezeti majd az uniós tárgyalócsoportot.
A 2015-i Párizsi Megállapodás értelmében 194 ország vállalta, hogy hozzájárulásokat nyújt be, amelyek az egyéni kibocsátáscsökkentési céljaikat képviselik. Ezeknek együttesen hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az évszázad végére a globális átlaghőmérséklet-változást 2°C alatt, illetve a lehető legközelebb az 1,5°C-hoz tartsák. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2022-i jelentései arra figyelmeztettek, hogy a világ a következő két évtizedben el fogja érni az 1,5°C-os szintet, és csak a szén-dioxid-kibocsátás mostantól történő legdrasztikusabb csökkentése segíthet a környezeti katasztrófa megelőzésében. A hőmérséklet ilyen mértékű emelkedése rendkívül káros hatásokkal és egzisztenciális kihívással járna.
Az Európai Unió globálisan vezető szerepet tölt be az éghajlatvédelmi intézkedéseket illetően, elvégre 1990 óta már több mint negyedével csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben gazdasága több mint 60%-kal nőtt.
A 2019 decemberében bemutatott európai zöld megállapodással az EU tovább növelte éghajlati ambícióit, és kötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-re klímasemlegességet ér el. Ez a célkitűzés az európai éghajlati törvény elfogadásával és 2021 júliusában történő hatálybalépésével jogilag kötelezővé vált. Az éghajlati törvény azt a közbenső célt is kitűzi, hogy 2030-ig az 1990-i szinthez képest legalább 55%-kal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását. Ezt a 2030-ra vonatkozó célt 2020 decemberében közölték az UNFCCC-vel, mint a Párizsi Megállapodás szerinti uniós nemzeti fejlesztési célt. Az EU tavaly javaslatcsomagot terjesztett elő avégből, hogy éghajlat-, energia-, földhasználati, közlekedési és adópolitikáját alkalmassá tegye az üvegházhatású gázok nettó kibocsátásának 2030-ig legalább 55%-kal történő csökkentésére. Október 27-én fogalmazódott meg az első megállapodás a nulla kibocsátású személygépkocsikról és furgonokról. Az EU az összes javaslat elfogadását követően a lehető leghamarabb aktualizálni fogja a nemzeti kibocsátáscsökkentési tervét.
Az éghajlatváltozás elleni finanszírozás kulcsfontosságú a kiszolgáltatott közösségek támogatása szempontjából, hogy megvédjék magukat az éghajlatváltozás hatásaitól, és támogassák a fenntartható gazdasági növekedést. A fejlett országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2020-tól 2025-ig évente összesen 100 000 millió dollár értékű nemzetközi éghajlat-politikai finanszírozást mozgósítanak a legsebezhetőbb országok és különösen a kis szigetországok megsegítésére, támogatandó a klímaváltozás mérséklésére és az alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseiket. Az EU a legnagyobb adományozó, hozzájárulása folyamatosan növekszik. A többi adományozó országnak most növelnie kell erőfeszítéseit.
Az Európai Bizottság jó 66 millió eurót fordít az Ukrajnával folytatott egészségügyi, környezetvédelmi és a közigazgatási kapacitást érintő együttműködésre
Az Európai Bizottság elfogadta a határokon átnyúló együttműködést támogató „Interreg NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna” programot, miáltal több mint 66 millió euró áll rendelkezésre az Ukrajnával folytatott, határokon átnyúló együttműködés céljaira. A szóban forgó kohéziós politikai program a 2021–27 közötti időszakra vonatkozik, és a három uniós tagállam (Magyarország, Szlovákia és Románia) és Ukrajna fog együttműködni az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés, illetve az egészségügyi rendszereik rezilienciájának fejlesztésére.
A program támogat olyan fenntartható megoldásokat is, amelyek az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodást vagy a katasztrófamegelőzést szolgálják. A részt vevő országok együttműködnek emellett a természetvédelem, a környezetbarát infrastruktúrák kiépülésének előmozdítása, illetve a fenntartható turizmus fellendítése céljából is.
A program azt is segíti, hogy a közigazgatás hatékony működése végett közeledjenek egymáshoz az uniós tagállamok és Ukrajna vonatkozó normái.
Az EU konkrét intézkedésekre szólítja föl a világ országait a felmelegedés 1,5°C-ra korlátozása céljából
Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben hétfőn kezdődő és november 18-ig tartó éghajlat-változási ENSZ-konferencián (COP27) az Európai Bizottság valamennyi részes felet fel fogja szólítani arra, hogy sürgősen tegyen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, valamint a Párizsi Megállapodás és a tavalyi COP26 konferencián elfogadott glasgow-i éghajlati paktum alapján kötelezettségvállalásaik teljesítése végett. November 7-én és 8-án Ursula von der Leyen elnök képviseli a Bizottságot a COP27 hivatalos nyitórendezvényén, a világ vezetőinek csúcstalálkozóján. November 14. és 18. között Frans Timmermans ügyvezető alelnök vezeti majd az uniós tárgyalócsoportot. Kadri Simson energiaügyi biztos, Virginijus Sinkevičius, a környezetpolitikáért, a halászatért és a tengerügyekért felelős biztos, valamint Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos szintén részt vesz a COP27 konferencia rendezvényein.
A 2015-i Párizsi Megállapodás értelmében 194 ország vállalta, hogy hozzájárulásokat nyújt be, amelyek az egyéni kibocsátáscsökkentési céljaikat képviselik. Ezeknek együttesen hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az évszázad végére a globális átlaghőmérséklet-változást 2°C alatt, illetve a lehető legközelebb az 1,5°C-hoz tartsák. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2022-i jelentései arra figyelmeztettek, hogy a világ a következő két évtizedben el fogja érni az 1,5°C-os szintet, és csak a szén-dioxid-kibocsátás mostantól történő legdrasztikusabb csökkentése segíthet a környezeti katasztrófa megelőzésében. A hőmérséklet ilyen mértékű emelkedése rendkívül káros hatásokkal és egzisztenciális kihívással járna.
Az Európai Unió globálisan vezető szerepet tölt be az éghajlatvédelmi intézkedéseket illetően, elvégre 1990 óta már több mint negyedével csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben gazdasága több mint 60%-kal nőtt.
A 2019 decemberében bemutatott európai zöld megállapodással az EU tovább növelte éghajlati ambícióit, és kötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-re klímasemlegességet ér el. Ez a célkitűzés az európai éghajlati törvény elfogadásával és 2021 júliusában történő hatálybalépésével jogilag kötelezővé vált. Az éghajlati törvény azt a közbenső célt is kitűzi, hogy 2030-ig az 1990-i szinthez képest legalább 55%-kal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását. Ezt a 2030-ra vonatkozó célt 2020 decemberében közölték az UNFCCC-vel, mint a Párizsi Megállapodás szerinti uniós nemzeti fejlesztési célt. Az EU tavaly javaslatcsomagot terjesztett elő avégből, hogy éghajlat-, energia-, földhasználati, közlekedési és adópolitikáját alkalmassá tegye az üvegházhatású gázok nettó kibocsátásának 2030-ig legalább 55%-kal történő csökkentésére. Október 27-én fogalmazódott meg az első megállapodás a nulla kibocsátású személygépkocsikról és furgonokról. Az EU az összes javaslat elfogadását követően a lehető leghamarabb aktualizálni fogja a nemzeti kibocsátáscsökkentési tervét.
Az éghajlatváltozás elleni finanszírozás kulcsfontosságú a kiszolgáltatott közösségek támogatása szempontjából, hogy megvédjék magukat az éghajlatváltozás hatásaitól, és támogassák a fenntartható gazdasági növekedést. A fejlett országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2020-tól 2025-ig évente összesen 100 000 millió dollár értékű nemzetközi éghajlat-politikai finanszírozást mozgósítanak a legsebezhetőbb országok és különösen a kis szigetországok megsegítésére, támogatandó a klímaváltozás mérséklésére és az alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseiket. Az EU a legnagyobb adományozó, hozzájárulása folyamatosan növekszik. A többi adományozó országnak most növelnie kell erőfeszítéseit.
Az Európai Bizottság jó 66 millió eurót fordít az Ukrajnával folytatott egészségügyi, környezetvédelmi és a közigazgatási kapacitást érintő együttműködésre
Az Európai Bizottság elfogadta a határokon átnyúló együttműködést támogató „Interreg NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna” programot, miáltal több mint 66 millió euró áll rendelkezésre az Ukrajnával folytatott, határokon átnyúló együttműködés céljaira. A szóban forgó kohéziós politikai program a 2021–27 közötti időszakra vonatkozik, és a három uniós tagállam (Magyarország, Szlovákia és Románia) és Ukrajna fog együttműködni az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés, illetve az egészségügyi rendszereik rezilienciájának fejlesztésére.
A program támogat olyan fenntartható megoldásokat is, amelyek az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodást vagy a katasztrófamegelőzést szolgálják. A részt vevő országok együttműködnek emellett a természetvédelem, a környezetbarát infrastruktúrák kiépülésének előmozdítása, illetve a fenntartható turizmus fellendítése céljából is.
A program azt is segíti, hogy a közigazgatás hatékony működése végett közeledjenek egymáshoz az uniós tagállamok és Ukrajna vonatkozó normái.