Az Európai Bizottság ma hosszú távra szóló 226 tervezetet hagyott jóvá, amely segíteni fogja a növekedést ösztönző nemzeti reformok kidolgozását és végrehajtását a 27 tagállamban.

A projektek a technikai támogatási eszköz részeként valósulnak meg; az idei költségvetés 102,6 millió euró. A támogatás azt célozza, hogy a tagállamok képesek legyenek megvalósítani a fenntartható növekedéshez – a vállalkozások környezetének javításához, az egészségügyi rendszerek megszilárdításához, a szociális és az oktatási rendszerek megerősítéséhez, valamint a súlyos kihívásokkal és globális válságokkal szembeni ellenálló képesség fokozásához – szükséges reformokat.
 
A technikai támogatási eszköz egyebek mellett olyan reformokat támogat, amelyeket a tagállamok a közigazgatás, a kormányzás, az adópolitika, az üzleti környezet, a pénzügyi szektor, a munkaerőpiac, az oktatási rendszerek, a szociális szolgáltatások, az egészségügy, a zöld átállás, valamint a digitális szolgáltatások terén kívánnak megvalósítani. Az eszköz ahhoz is technikai támogatást nyújthat a tagállamoknak, hogy elkészítsék és végrehajtsák helyreállítási és reziliencia-építési terveiket, és így könnyebben juthassanak forráshoz az uniós helyreállítási alapból.
 
Magyarországon eddig 18 elképzelést támogatott a technikai támogatási eszköz elődje, a strukturálisreform-támogató program. A projektek a szakpolitikai területek széles körét átívelik, és többek között a zöld átállást és a körforgásos gazdaság kiépítését, a kkv-ágazat termelékenységének növelését, a finanszírozáshoz való hozzáférés javítását, valamint az egészségügyi alapellátás és a felsőoktatás továbbfejlesztését szolgálják. Az Európai Bizottság például olyan intézkedések kidolgozásához nyújtott Magyarországnak támogatást, amelyek csökkentik az adófizetőkre háruló költségeket az adókötelezettségeknek való megfeleléssel kapcsolatban. A Bizottság Magyarország arra irányuló erőfeszítéseit is támogatja, amelyek a felsőoktatási rendszer digitális átalakítására vonatkozó stratégiai keretrendszer felülvizsgálatát célozzák, és abban is segíti az országot, hogy megfelelő energiahatékonysági felújítási stratégiát dolgozzon ki az alacsony energiateljesítményű épületekre vonatkozóan.
 
A mostani kiválasztási fordulóban a Bizottság 10 magyarországi tervezetnek nyújt támogatást az új technikai támogatási eszközzel. Ezek a projektek a következő területeken fognak megvalósulni: fenntartható növekedés, méltányos adózás, a közigazgatás digitalizációja, egészségügyi ellátás, digitális felsőoktatás, a zöld közbeszerzés előmozdítása és a pénzügyi ágazat felügyelete. A Bizottság ezenfelül általános támogatást is nyújt majd Magyarországnak a nemzeti helyreállítási és reziliencia-építési terv kidolgozásához és végrehajtásához.
 
A Magyarországra vonatkozó tájékoztató – A technikai támogatási eszközt ismertető weboldal

Az EU biztonsági riasztórendszere hatékonyan segít kivonni a forgalomból a veszélyes termékeket

Az Európai Bizottság ma közzétette a veszélyes fogyasztási cikkek uniós riasztási rendszeréről szóló éves jelentését. A biztonsági riasztórendszer segít kivonni a forgalomból a veszélyes, nem élelmiszer jellegű termékeket. Tavaly a rendszerben részt vevő 31 ország (az uniós tagállamok, valamint az Egyesült Királyság, Norvégia, Izland és Liechtenstein) hatóságai 2253 esetben küldtek veszélyes termékre vonatkozó riasztást a rendszeren keresztül. Magyarországról 169 riasztást fogadott a rendszer veszélyes termékekkel kapcsolatban.
 
A jelentés szerint a játékok termékcsoportjában tették a legtöbb bejelentést (az összes bejelentés 27%-a), majd a gépjárművek (21%), valamint az elektromos készülékek és berendezések (10%) következtek. Ez azt mutatja, hogy az EU-ban a piacfelügyelet kiemelt figyelmet fordít a veszélyeztetett fogyasztóknak számító gyermekekre.

Magyarország esetében is a játékok kapcsán adták ki a legtöbb értesítést (29%), viszont itt a fényfüzérek álltak a lista második helyén (28%), melyeket a világítóberendezések követtek (15%).
 
Minden termékcsoportot egybe véve a leggyakrabban jelzett aggály a sérülést (pl. csonttörést vagy agyrázkódást) okozó termékekre vonatkozott (25%), ezt követte a termékek kémiai összetevőinek kockázata (18%) és a gyermekek fulladásának veszélye (12%).

Magyarország esetében másként alakult a leggyakoribb kockázatok sorrendje: első helyen az áramütés veszélye (28%), második helyen pedig az égési sérülések kockázata (22%) szerepelt, melyeket a tűzveszély követett (20%).
 
Tavaly az összes riasztás 9%-a a koronavírusjárvánnyal kapcsolatos termékekre, főként olyan maszkokra vonatkozóan érkezett, amelyek nem adtak megfelelő védelmet a használóknak. A Covid19-cel kapcsolatos veszélyes termékek sorába tartoztak továbbá mérgező vegyi anyagokat – például metanolt – tartalmazó fertőtlenítőszerek, amelyek a szervezetbe kerülve vakságot, akár halált okozhatnak, továbbá az UV-s fertőtlenítők, amelyek a használókat erős, bőrirritációt okozó sugárzásnak teszik ki.

A biztonsági riasztórendszer weboldala – A biztonsági riasztórendszerről szóló éves jelentés – Statisztikák a biztonsági riasztórendszerről