Az Európai Uniós elnökséget júliusban átvevő Finnország továbblépne a Magyarország ellen folyó hetes cikkely szerinti eljárásban, és hivatalos meghallgatást tartana az Európai Tanácsban a magyarországi jogállamiság és demokrácia helyzetéről. Ezt egy diplomáciai forrás erősítette meg az Euronewsnak – jelenti Sandor Zsiros a brüsszeli szerkesztőségből.
Az Európai Parlament tavaly szeptemberben szavazta meg, hogy az Európai Tanács kezdjen eljárást Magyarországgal szemben a jogállamiság és a demokrácia helyzete miatt. Az idei első félévben koordináló román uniós elnökség azonban nem tett érdemi lépéseket az ügyben. Finnország kiemelt ügyként tekint az emberi jogok és a jogállamiság megerősítésére Európában – ez kiderül a kormányprogramjukból is. A dokumentumban a következők állnak:
„Finnország elnöksége alatt közös eszközöket kell kifejleszteni azért, hogy megerősítsük a jogállamiság alapjait az unióban. Az uniós forrásokat össze kell kötni a jogállamisági normák betartásával. A civil szervezetek és független bíróságok jogállását garantáljuk.”
Forrásunk szerint azért is indokolt a meghallgatás, mert sok idő telt el azóta, hogy az Európai Parlament felkérte a Tanácsot az eljárásra. „Magyarország érdeke is az, hogy tájékoztassa a tagállamokat a legújabb fejleményekről” – mondta az ügyben illetékes diplomata. A hetes cikkely szerinti eljárással az Általános Ügyek Tanácsa foglalkozik. Az uniós szakminiszterek még üléseznek egyszer a román elnökség alatt, júniusban, azonban ekkor sem a magyar, sem a lengyel eljárás nem kerül napirendre. Így a magyar demokrácia és jogállamiság kérdése leghamarabb júliusban kerülhet napirendre, azonban ezt az ülést még nem tűzték ki, zajlanak az egyeztetések róla. A román uniós elnökséget sok bírált érte, amiért nem foglalkozott érdemben a hetes cikkely szerinti eljárással, csak eszmecserét tartottak az ügyben. Áprilisban Németország és Franciaország közös nyilatkozatban kérte az elnökséget arra, szervezzen meghallgatást a magyar kormány részvételével.
Egyébként a hetes cikkely szerinti eljárás egyik fő eleme az érintett ország kormányának meghallgatása a tagállamok előtt. Csak ezután kérhetnek változtatásokat az érintett kormánytól, illetve ezután javasolhatnak szankciókat.
Az Euronews megkereste az ügyben Judith Sargentinit, az Európai Parlament leköszönő jelentéstevőjét, aki azt mondta, számít a finn elnökség aktivitására az ügyben, főleg azután, hogy az osztrák és a román uniós elnökség semmit sem tett. Szerinte ez lehet az első valódi lépés a folyamatban. Ugyanakkor szerinte a probléma az, hogy a finnek is az Európai Bizottságtól várnak beszámolót és nem foglalkoznának a jelentés olyan részeivel, amelyek nem érintenek uniós jogot. A Sargentini-jelentés ugyanakkor ennél jóval szerteágazóbb problémákat tárt fel – tette hozzá a politikus. A tavaly decemberben zárult osztrák uniós elnökség az ottani szélsőjobbos miniszterek miatt maradt passzív és a románokat is inspirálják Orbán Viktor hatalomgyakorlási módszerei – mondta Sargentini.