(Írta: Zsíros Sándor) Az európai kormányoknak és jegybankoknak lényegében semmilyen eszközük nem maradt a száguldó infláció megfékezésére, hiszen az energiaárakat nem tudják befolyásolni – mondta az Euronewsnak a German Marshall Fund of the Unites States elemzője. Viszont sokat ronthatnak a helyzeten, ha kamatemeléssel a gazdasági növekedést is megfojtják. (A nyitó képhez: a kormányok tehetetlenek a száguldó árak ügyében; foto: Thanassis Stavrakis/AP)
Az Euronews vendége Jacob Kirkegaard a German Marshall Fund of the United States elemzője.
– Kezdjük a lényeggel. Erős inflációt látunk Európában és Észak-Amerikában, miközben alacsony a növekedés. Ön szerint megnő a stagfláció veszélye akkor, ha folytatódik a háború?
– Igen, szerintem nagy a veszélye ennek. Gyorsan nő az infláció, ez egyrészt a háború miatti energiaáremelések következménye, de ezen kívül az élelmiszer és más termékek ára is nő. Ezek a folyamatok viszont kívül esnek a központi bankok hatáskörén. Hiszen azzal, hogy egy központi bankkamatot emel, nem fogja letörni az olajárakat és nem fogja megoldani a kínai beszállítói láncolatok ügyét sem. Viszont: ha meglépik, az visszafogja a gazdasági növekedést, és globális stagnációs veszélyt okoz, miközben az árak magasak maradnak. Sajnos itt tartunk ma.
– Az embereket aggasztja a magas fogyasztói árak ügye. Van a kormányok és a központi bankok kezében bármi, hogy kezeljék ezt?
– Röviden, az ilyen infláció kezelése, amit most Európában látunk, nagyon nehéz az Európai Központi Bank és más jegybankok számára. Hiszen ezeket a globális nyersanyagárak drágulása és a termelési láncolatok megszakadása okozza. Vagyis ezt nem tudják érdemben befolyásolni. A kormányoknak arra van lehetőségük, hogy fokozzák a növekedést. Befektethetnek a klímavédelembe és ahogy több országban látjuk, a védelembe is. De ha ezt teszik csak olajat öntenek a tűzre, hiszen újabb keresletet támasztanak a gazdaságban. Ennek az a veszélye, hogy megint csak fokozza az inflációt.
– Itt van még Ukrajna újraépítésének a kérdése. A becslések szerint ennek a költsége elérheti a 600 milliárd eurót. De nem tudjuk, mikor ér véget a háború. Ki állja majd ezt a számlát?
– Szerintem nem lehet kétséges, hogy az EU állja majd a szála nagyon nagy részét. Elképzelhető, hogy a befagyasztott orosz vagyon egy részét is erre használják majd. Az világos, hogy új forrásokra lesz szükség ahhoz, ha az EU vezető szerepet akar játszani az újjáépítésben. Szerintem biztosra vehető, hogy az Európai Bizottság újabb kötvénykibocsátásra tesz majd javaslatot, ahogy azt a koronavírus esetében is láthattuk.
Negyvenéves csúcson van az infláció Németországban; Újabb rekordon az euróövezeti infláció; Tavaly októberi szintre csökkenti vissza hat élelmiszer árát a kormány