A német szabaddemokraták rá akarják venni az Európai Bizottságot arra, hogy haladéktalanul indítsa be a jogállami eljárást a magyar és a lengyel kormány ellen, ha az Európai Bíróság a jövő szerdán elutasítja a két ország panaszát a szankciós rendszer ellen – írja a Die Welt. Evégett az FDP képviselői azt javasolták Strasbourgban, hogy mindaddig fagyasszák be a von der Leyennek és mintegy három tucatnyi közvetlen munkatársának jövőre járó közösségi pénzeket, amíg ők nem lépnek a jogállami vita megoldására.

Az előterjesztő Moritz Körner szerint: ha a testület nem hajlandó megvonni a támogatások egy részét a jogállam ellenfeleitől, akkor a demokrácia híveinek az anyagiakkal kell jobb belátásra bírniuk a Bizottságot. Az EP-nek minden lehetséges eszközt alkalmaznia kell azért, hogy az ügy végre elmozduljon a holtpontról. Ha az illetékes bizottság a jövő hónapban helyt ad a kérésnek, akkor azt irányelvként beveszik a 2023-i költségvetési tervezetbe. A cél az, hogy a törvényhozás nyomást gyakoroljon a végrehajtó testületre, ha az EU Bírósága négy nap múlva megadja a szabad jelzést a mechanizmus bevetéséhez.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung jobboldali lap arra figyelmeztet, hogy az EU-nak nem csupán a kívülről érkező autoriter fenyegetésre kell odafigyelnie, hanem rendíthetetlenül csatáznia kell a belső tekintélyelvű kihívással is, amit Magyar- és Lengyelország testesít meg. A kommentár „A nemzet nevében a saját polgárok ellen” címmel emlékeztet arra, hogy a két ország alapvetően másként viszonyul ugyan Oroszországhoz, ám ez nem befolyásolja szövetségüket az unión belül, mert elutasítják, hogy megtartsák a jogállami normákat.

Mindkét jobboldali kormány úgy véli, hogy a nemzeti jogokat és identitást Európa is veszélyezteti. Varsóban ezért bíznak Le Pen győzelmében, noha a politikus igen jó viszonyt ápol Putyinnal. A lengyel vezetés azt várja tőle, hogy szakít az eddigi közösségi politikával, mert az a PiS szerint erőszakkal elszakítja gyökereiktől a népeket.

Nem véletlen, hogy éppen két volt szocialista országban jutottak uralomra ilyen nézetek. Ám tévedés lenne ebből a demokráciájuk éretlenségére következtetni. A kontinens nyugati feléhez hasonlóan a két populista párt is a veszteseket karolja fel, illetve azokat, akik úgy érzik, hogy az út szélén maradtak a hatalmas változások közben. Az viszont már térségbeli sajátosság, hogy ilyen alapvető átrendeződés ment végbe, nem beszélve a diktatúrák örökségéről, az általános társadalmi bizalmatlanságról.

Az is tipikus, hogy Orbán antikommunista liberálisból lett szélsőjobbos. És ha ma úgy adja elő magát, hogy a keresztény napnyugatot védi, akkor ebben annak a pátosznak a torzult mása tükröződik, mint amikor a régióban az ellenzékiek a 80-as években arról beszéltek, hogy ők védelmezik az európai értékeket. Hogy a szélsőségesek győzni tudtak, az persze következett a szocialisták korrupciós ügyeiből, abból, hogy elhanyagolták a szociális kérdéseket, ugyanakkor a Nyugat lekezelően bánt ezekkel az országokkal.

De ez a magyarázat sem bizonyítja a demokratikus normák megsértését, a szabályok semmibevételét. Azonkívül az EU-ellenes erők győzelme csupán a történet fele, mert a legtöbb egykori ellenzéki hű maradt a jogállami elvekhez. A régi tagok tanulhatnának abból, hogy ezek a társadalmak miként birkóztak meg a nehézségekkel.

A Fidesz és a Jog és Igazságosság nem az unióval, hanem elsősorban azokkal hadakozik, akiknek odahaza ez a sikertörténet köszönhető. Ám ha a két párt a nemzeti szuverenitással támasztja alá az igazságszolgáltatás átpolitizálását, valamint a demokrácia meggyengítését, akkor valójában elveszi a lehetőséget saját polgáraitól, hogy más jövőt válasszanak országuknak. Ezért az uniónak nagyon oda kell figyelnie a soraiban lévő autokratákra.

A lengyel államfő után több kormánypárti képviselő is javaslatot terjesztett elő, hogy megoldódjék az EU-val a jogállami vita, és ily módon az ország végre hozzájusson a brüsszeli koronaalapból elirányzott 36 000 millió euróhoz – írja a Reuters. Eszerint megmaradna az unió, sőt az Európai Bíróság állam által kifogásolt fegyelmi kamara, de csupán szakmai testületként. Ha a bírók ellen jogsértés gyanúja vetődik fel, akkor sorsolással a legfelső bíróság tagjaiból alakítandó bizottság járna el az adott ügyben.

Egyelőre nem világos, hogy a parlament mikor vitatja meg a két elképzelést, illetve azt sem tudni, hogy a PiS támogatja-e az új indítványt, vagy azt csupán kalózakciónak kell tekinteni. Mindenesetre az előterjesztők azt állítják, hogy figyelembe vették az EU Bírósága valamennyi ajánlását.

A bírálók szerint azonban a felvetés nem érinti az alapgondot, azaz a politika változatlanul beleszólhatna a bírói kinevezésekbe. A Iustitia nevű szakmai képviselet szóvivője úgy nyilatkozott, hogy csak ködösítésről van szó, a cél kizárólag az uniós források megszerzése.

Az új cseh kormány véget akar vetni Babiš és a többi agrárbáró kivételezett helyzetének, ezért arra készül, hogy teljesen átalakítja a brüsszeli forrásokon alapuló támogatási rendszert– derül ki a Deutsche Welle tudósításából. Az uniós szubvenciók fő haszonélvezői idáig a nagy gazdaságok voltak, a volt miniszterelnökkel az élen. Átlagos nagyságuk 130 hektár, 8-szor akkora, mint az uniós átlag. Ám számukra plafont húznának meg, ugyanakkor az eddiginél jóval többet kapnának a kisebb vállalkozások, illetve a biogazdák, mert számuk egyre jobban csökkent az utóbbi években.

A cél az, hogy az ország felzárkózzék a nyugati agrárpolitikához, ami persze még hosszú út. Mindenesetre a jövő évtől életbe lépő új rendszer megfordítaná, hogy a nagyok idáig hektáronként 80 euróval több pénzt kaptak, mint a kisebbek, és ez valóságos forradalom a mezőgazdaságban.  

A nagy konszernek persze tiltakoznak, Prágában és másutt is többször eltorlaszolták az utakat, ám az ötpárti koalíció nem hajlandó engedni, mivel maga mögött tudja a társadalom nagy részét.