(Írta: Tőkés Hunor/Transtelex) Orbán Viktor magyar miniszterelnök ma Szófiába utazik, ahol megbeszélést folytat Rumen Radev bolgár elnökkel, majd délután Bukarestbe repül, ahol Marcel Ciolacu miniszterelnökkel találkozik. A két ország Magyarország Európai Unió Tanácsának soros elnöksége alatt érte el a teljes körű schengeni tagságot, ami január 1-jén kezdődik; ám a kormányfő elsősorban nem a dicséret, hanem az orosz gáz miatt tesz látogatást. (A nyitó kép forrása: Deutsche Welle.)
Az Euractiv szerint a magyar kormány bolgár támogatást remél a földgáz további tranzitjához. Pontosabban: a Bulgárián keresztül történő orosz gáztranzit biztosításához, ami december 20-án, tehát ma leállhat a Gazprombankkal szembeni amerikai szankciók miatt. A szankciók véget vetnének annak a gyakorlatnak, hogy az orosz gázimportért a Török Áramlat gázvezetéken keresztül fizessenek, ami Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül vezet Magyarországra és Szlovákiába. Ilian Vaszilev bolgár energetikai szakértő, volt moszkvai nagykövet az Euractiv-nak elmondta, hogy ha Bulgária leállítja az orosz gáz Szerbia és Magyarország felé történő tranzitálását, akkor a hatás ebben a két országban „termonukleáris” lesz.
Megakadályozására Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egy hete Bulgáriában tárgyalt Radevvel és Vlagyimir Malinov energiaügyi miniszterrel a TürkStream-en keresztül történő orosz gáztranzit kifizetéséről. Magyarország bejelentette már, hogy van megoldása a kérdésre, de eddig nem részletezte, hogy pontosan mire is gondolt. És „véletlenül” Orbán Viktor és Sulyok Tamás köztársasági elnök is látogatást tettek december 12-én Recep Tayyip Erdogan török elnöknél Ankarában.
Orbán romániai útja is a gázhoz köthető
Orbán Viktor romániai látogatása néhány nappal a német E.ON és a magyar Energetika Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MVM) megállapodásának bejelentése után következik, hívja fel a figyelmet a HotNews: a két fél arról állapodott meg, hogy az MVM átveszi az E.ON Románia gáz- és áramszolgáltató részlegét. Az üzletet várhatóan 2025 első felében véglegesítik, a megállapodásról (részleteiről itt olvashatnak), Magyarország orosz gázfüggőségéről pedig itt.
A magyar állami tulajdonban lévő energetikai óriásvállalat központi szerepet játszik Magyarország energiaszektorában. Elsősorban villamosenergia-termeléssel, -elosztással és -kereskedelemmel foglalkozik, emellett aktív a földgázpiacon is, és az elmúlt évtizedben nagy terjeszkedésbe kezdett a közép-kelet-európai térségben, így Romániában is. Tevékenysége azonban nemcsak a régióra, hanem Oroszországra is kiterjed, ugyanis Magyarország energiaellátásának jórésze az orosz földgáztól függ, amit a Gazprom szállít. Az MVM hosszú távú szerződést kötött a Gazprommal, ami lehetővé teszi, hogy az orosz gáz folyamatosan érkezzék Magyarországra több útvonalon, a többi között a Szerbián keresztül vezető gázvezetéken, valamint kisebb mértékben Ausztria irányából is.
A Fitch Ratings 2024 júniusában kiadott jelentése szerint az MVM nagymértékben függ az orosz gázimporttól, ami a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés alapján történik. Ez a függőség különösen problémás egy olyan politikai környezetben, ahol Európa próbálja csökkenteni az orosz energiaimportot az ukrajnai konfliktus és az Oroszország elleni szankciók miatt.
Az MVM szoros kapcsolata Oroszországgal nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is kritikus: az Orbán-kormány rendszeresen hangsúlyozza, hogy Magyarország energiaellátása szempontjából létfontosságú az orosz gáz és az atomenergia. Ez a függőség és az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolatok súlyos biztonságpolitikai kockázatokat is hordoznak. Az orosz gázt és technológiát a Kreml gyakran politikai nyomásgyakorlás eszközeként is használja, különösen olyan országok esetében, amelyek szoros gazdasági kapcsolatban állnak vele.
Az MVM a múlt években látványos terjeszkedésbe kezdett Közép- és Kelet-Európában. A cég már megszerezte az E.ON tevékenységeit Magyarországon, és most Romániába is belépne.
A román E.ON megvásárlására rálátó források szerint az MVM 205 millió euróért veszi át az E.ON Furnizare-t. Ez többszöröse lehet annak az összegnek, amit mások a liciten felajánlottak.
Az iparág egyes szakértői szerint a romániai vállalatok, mint a Romgaz, az OMV Petrom vagy a Hidroelectrica érdeklődést mutattak ugyan az E.ON leányvállalata iránt, de nem voltak elég hatásosak a szándékaik a vásárlásra.
Răzvan Nicolescu energetikai szakértő pedig azzal magyarázta, hogy az MVM viszont hajlandó volt ilyen magas árat fizetni az E.ON szállításáért, mert szükségük van az orosz gáz felvevőpiacára. „Közvetlenül akarják ellenőrizni a fogyasztókat. Milyen áron fognak szállítani? Azon az áron szállítanak-e, amelyen a román Romgaz és Petrom cégek, amelyeknek sokkal kisebb gázkészleteik vannak, mint a Gazpromnak” – mondja Nicolescu. Hozzátette, ha megkapják az állami hatóságok jóváhagyását az E.ON Furnizare átvételére, az MVM a Mintia erőműre fordítják figyelmüket. „Az MVM-esek az összes villamos energiát meg fogják vásárolni, amit a csodálatos irakiak Mintiában termelnek, akik úgy tudom, hogy a projektjükhöz állami támogatást is kaptak. A magyarok nem pénzzel, hanem orosz gázzal fognak fizetni a Mintiában termelt áramért” – írta Nicolescu a Facebook-oldalán.
Szerinte a Transgaz gázszolgáltató új vezetéket fog építeni Mintia számára, „mert építeni szép dolog, nem igaz?” „Épp úgy, mint ahogyan megépítik a Tuzla–Podișor vezetéket is, amire nem volt szükség. Százmilliókat dobnak Törökországnak és Oroszországnak” – tette hozzá Răzvan Nicolescu.
Az orosz óriás Gazprom a két évvel ezelőtti ukrajnai invázió után elvesztette az európai piac nagy részét. 2025. január 1-jétől még nagyobb teret veszít, miután véglegesítik az Ukrajnával kötött gáztranzit-megállapodást.
A szerkesztő megjegyzése
Vajon összefügg-e ezzel a (tervezett és bizonyára bejelentett) látogatással Marcel Ciolacu miniszterelnök fenyegetése a koalíciós tárgyalásokból való kivonulásával? És ha nem, hogyan? Lásd ezt és ezt! De még ezt is… Idézet az utóbbiból: „Románia éves gázfogyasztása 11-12 milliárd köbméter körül alakul, szemben a mintegy 10 milliárd köbméteres magyar felhasználással. A román belföldi kitermelés a korábbi években gyakorlatilag fedezte a teljes fogyasztást, azonban a jogszabályi környezet módosítása miatt a kitermelő cégek működési környezete kedvezőtlenül változott, így befékezték a beruházásaikat (lásd fekete-tengeri román gázkincs). Az ország hatalmas, kitermelhető gázkészlettel rendelkezik: bizonyított gázkészlete körülbelül 100, becsült gázkészlete pedig megközelítőleg 200 milliárd köbméter.”
Nota bene: Á la guerre comme à la guerre… (Hja, kérem, ilyen ez a háború)