Az újságíró archívumából – nyílik a Bécsi Kincsestár

Amikor bécsi teendőim közepette lett volna időm a Kaiserliche Schatzkammer fölkeresésére és megtekintésére a Hofburgban, a kincstár zárva volt. Hosszú évekig. Amikor viszont már újra megnyílt, akkorra úgy összesűrűsödtek a teendőim az osztrák fővárosban és Ausztria-szerte, hogy egyszerűen nem sikerült néhány órát szakítanom erre a célra a múlt század nyolcvanas éveiben. Végül egy családi magánlátogatáskor már nem halogattam tovább a lehetőséget, és végigjártuk a Svájci Udvar leglátványosabb részét a Burg legvédhetőbb csücskében, a várkápolna szomszédságában. Mindez arról jutott eszembe, hogy – bár a bécsi Schatzkammeréhoz hasonló értékek nincsenek a győri múzeum birtokában – kincsek ott is láthatók (ha majd egyszer megnyílik), és van olyan is, amelynek immár régóta hűlt helye. Évekkel ezelőtt ugyanis, a Borkai-botrány mellékeseményeként tálalta a sajtó, hogy lába kelt a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum arany érmegyűjteményének. A botrányos lopás idejét valójában senki sem tudja, miként a tettesek után azóta is nyomoz a rendőrség – hasztalan. Érdekesség, hogy gyűjtemény helyére csempészett másolatok is milliókat érnek… De most a bécsi kincstár újra megnyitása téma. Az esemény 34 esztendővel ezelőtt volt, a róla szóló írást ezért az archívumomból (Magyar Hírlap, 1987. május 20.) vettem elő:  

«Bécsi Hofburg, Svájci udvar. A történelmet idéző és őrző hatalmas épületegyüttes legeldugottabb része a Schweizerhof, ahol állítólag Mária Terézia testőrei laktak. Minden eshetőségre számítva, itt, az egykori császári rezidencia legnehezebben megközelíthető, egyúttal legjobban védhető és legrégebbi épületében helyezték el kincsesházukat a Habsburgok. Ma ez a Weltliche und Geistliche Schatzkammer, azaz a világi és egyházi kincstár. Igazgatója, kustosa (őrzője) dr. Rudolf Distelberger. Munkatársaival együtt az utolsó simításokat végzi az újjáalakított, újrarendezett, fölbecsülhetetlen értékű történelmi-iparművészeti kiállításon.

– Miért volt zárva öt esztendőn át a kincstár?

– Mert nagyon rászorult a fölújításra, korszerűsítésre ez az épületszárny – mondja dr. Distelberger. – Akik régebben már jártak itt, alig ismernek majd rá: teljesen átépítettük a fogadóteret, a lépcsőházat. Klíma- és biztonsági berendezéseket szereltettünk föl. Újra csoportosítottuk – az új kutatások alapján részben átrendeztük – a kiállított tárgyakat a mintegy 300 négyzetméterrel megnagyobbodott Schatzkammerban. Kilencvenmillió schillingjébe került mindez az államnak.

– Melyik a legértékesebb kincsük?

– Nekünk mindegyik egyformán értékes. De ha például ékszerész lennék, akkor minden bizonnyal az egyik kis termünk középpontjában, a koronaékszerek között most először kiállított smaragdot mondanám. Kolumbiából származik, 1558-ban találták, 2680 karátot nyom, eredetileg II. Rudolfé volt.

– Miért nem láthattuk azelőtt is a csodálatos zöld követ?

– Biztonsági okokból. Mára viszont olyan tökéletes őrzőtechnikával szereltük föl a majd’ 800 esztendős épületet, hogy lényegében minden kincsünket közszemlére tehetjük. A vitrineket például ötrétegű, golyóálló üveg védi, a benne elhelyezett réges régi tárgyakat pedig klímaberendezés. A különleges megvilágításban minden részlet az eredeti szépségében látható. A „régi” kincstárban a legnagyobb gondunk a nappali és a napfény volt, meg a por, amit a látogatók ezrei fölvertek, és a bizonytalan lábakon álló kiállítószekrények. Mára csak szűrt fény szivároghat be az ablakokon, hogy ezzel is védjük pl. a régi textíliákat, palástokat, térítőket…

– Melyik a legkülönlegesebbnek számító kiállítási tárgyuk?

– Az egyházi ereklyék között Krisztus keresztfájának egy szilánkja, Szent Péter egyik foga… Magukat, magyarokat minden bizonnyal érdekli Nagy Károly kardja a 9. század végéről, amely egyes források, hagyományok szerint a honfoglaló Árpád vezér kardja volt.

A kép forrása: mittelalter fandom.com

– Bizonyos utalások arra engednek következtetni, hogy Salamon anyja ajándékozta egy osztrák hercegnek. Megtekinthető – mint magyar vonatkozású műtárgy – I. (Szent) István erszénye, sapkája, Nagy Lajos király kettőskeresztje, Bocskai erdélyi fejedelem koronája, amit a török szultántól kapott.

– Mikor nyitják meg az „új” kincstárat?

– Az ünnepélyes avatás holnap délután lesz, a nagyközönség péntektől jöhet.»