Nagy valószínűséggel az archívumomból elővett alábbi írásom volt az utolsó, amelyik a győriek és a környékbeliek által Grab-gyárként emlegetett a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár fiatal főmérnökével készült. Danyikó Károly – miként a Kisalföld 1964. január 5-i, vasárnapi számában megjelent beszámolóból kitetszik – derűsen és bizakodón beszélt a század első éveiben alapított-felépített üzem nemzetközileg is figyelmet keltő újdonságairól, műszaki és gyártmányfejlesztéséről. Hetekkel később érkezett a szörnyű hír: március 23-án, szerdán délután egy óra 12 perckor Győrött a Pamutszövő- és Műbőrgyárban működés közben felrobbant egy február 8-a óta üzemelő szilikonozó gép. A robbanás következtében Danyikó Károly (36 éves) főmérnök meghalt, hat személy megsebesült. A vizsgálat folyik a robbanás okának megállapítására… (A nyitó képen: az eredetileg Grab M. Fiai Bőrvászon-, Viaszosvászon- és Linóleumpadlógyár, Győr egyik ipari emlékhelye.)

„Mi, vegyészek nem tudjuk, hogy hol tart ma a kémia!” –  jelentette ki a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár főmérnöke, Danyikó Károly. – Beláthatatlan távlatait a matematika és a csillagászat végtelenségével lehet csak összehasonlítani…” És leírt néhány képletet, egészen egyszerű, szerves anyagok képleteit, aztán újra majdnem azokat, de azok már mégsem voltak ugyanazok az anyagok. Mert az egyikben eggyel több a szén, a másikban két atommal több hidrogén szerepelt. Hozzálátott megmagyarázni a képleteket.

A képletekből lassanként egy új gyár alakult ki! Lehet, hogy furcsán hangzik ez, de a vegyészmérnök valószínűleg így tudja a legjobban érzékeltetni a jelen állandó változását, a nagyon is közeli jövő forradalmát.

Négy gép, amely forradalmasítja a termelést. Egy már készen van. Győrött csinálták. A másik három rövidesen megérkezik. Az „új anyag’” – az új vegyület első anyaga – tehát megvan.

Egy tanulmánysorozat, gyártási eljárások leírásai, mellettük a kis minta. – A műszaki fejlesztési terv ez, hosszú évek kísérletezésének szellemi terméke: megvalósult formában. – Mi ez? Velúrbársony? – Nem! Ez műbőr! – És a másik? Igen valószínű, szarvasbőr! – Műbőrgyárban vagyunk! Az is műbőr! Bőrdíszműárukat és cipők felsőrészét fogják készíteni belőle. – Újabb összetevő, újabb anyagok. Alakul a képlet.

„Hozzáláttunk újra költekezni, vásárolni. Félmillió dollárral gazdálkodunk. A Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár kisebb ellátó, alapanyaggyártó üzemrészei új berendezéseket kaptak. A réginél jobb alapanyag – korszerűbb eljárással készült műbőr. Egy keverő- és festékdörzsölő-géptől, ami egymagában, ugye, milyen kicsinek is látszik, a képlet alakulása függ.

Versenyezünk. A világszínvonalat diktáló cégekkel állt rajthoz Magyarország, Győr, a Pamutszövő- és Műbőrgyár, alig húsz technikus és mérnök. Van esélyük, van esélyünk a célnál. Mert ha ma még nincs is a nemzetközi élvonalban a magyar műbőr, a világpiacon már megállja a helyét. Az új gépekkel gyártott új műbőrök pedig – erre esküdni mernek a győri vegyészek – megfelelnek majd a világszínvonalnak is.

Egy angol és két német gépet is vásároltunk – és elfogyott a félmillió. – A képlet hamarosan teljes lesz. – A tavalyinál negyven százalékkal több műbőr készül el az idén, és körülbelül nyolcvan százalékkal lesz énékesebb! Habszerkezetű és légáteresztő műbőrök, trikó alapanyagon. Velúrozott műbőr – műbársony. Poliuretánhab-kasírozó berendezésük által új anyagok jelennek meg a ruhaiparban. Hatkilós télibabát helyett nem is olyan sokára másfél kilósat vásárolunk majd az üzletekben. Habbal rétegelt textíliák. Könnyű, meleg, tartós, olcsó, szép, gyűrhetetlen, divatos. Mi kell még? Fehérneműk, szoknya, sínadrág, köntös, télikabát, mind-mind új anyagból. Textil plusz hab, vagy ha úgy tetszik: textil plusz hab plusz textil.

Az új gyártmányokkal egyidejűleg a régiek is készülnek, hiszen nagy a szükséglet, a rendeléseknek eleget kell tenni. De már gondolnak a távolabbi jövőre is, a további „felfutásra” még újabb gyártási eljárások kísérleti kidolgozására.

Minden változik, álakul a „nagy lombikban”. Szigorú mérések, új módszerek, képletek alánján készül az ÚJ. Még a kifejezések is megváltoznak. Ma már a „műbőr” szó nem fedi a valóságot. Tágabb, értékesebb értelmet kapott az előállított anyagok alapján: bőrt helyettesítő műbőr! Még nem is olyan régen a műbőrgyártás különleges textilkikészítési eljárást jelentett. Napjainkban: már nem is textillel erősített műanyag, önálló, komplett termék. Előállítása és felhasználása szempontjából merőben újat jelent. A bőr helyettesítése a célja, és jövője beláthatatlan. Mint az építőkockákkal, úgy variálhatunk az alapanyagokkal. Mégis mindegyik önálló, más és más. Ha nem vigyáz a vegyész, könnyen úgy járhat, mint az egyszeri építész, aki földszintes házba liftet szerelt!

A képlet még nem teljes! Őrségváltás lesz itt az egész fronton! A fonoda március végéig dolgozik. De már tanfolyamra járnak a fonodaiak, hogy új feladataikkal idejében tisztában legyenek.

Lassanként a drága külföldi alapanyagokat is megpróbálják kiszorítani olcsó, hazai előállítású, kiváló minőségű alapanyagokkal. Ahol ma még tűz és a robbanás veszélye fenyeget, ott üzembiztosabb anyagokat alkalmaznak majd. Lassanként a képlet teljessé, szerves egésszé válik. A széngyűrű, a poliészter, a polivinilklorid gyűrűje bezárul. Nem kell hozzá sok idő: fél év múlva új anyagokat, új műbőröket termel a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár. Sok millió négyzetméternyit.”