Győrnek egyelőre biztosan nem lesz újabb hídja a Mosoni-Duna fölött. A Jedlik, a Kossuth, a Széchenyi és a Klatsmányi után az ötödiknek – az Ipar út és Bácsa között – már tavaly el kellett volna készülnie, ám az építés még el sem kezdődött. Pedig Győrben nagy múltja és tekintélye van a hídépítésnek, és mint a Széchenyi híd kapcsán kiderült, a felújításnak is. (Kisalföld, 2009. január 31.) Az új beruházást 2022-ben Lázár János minisztériuma leállította, pedig sok előkészület megtörtént már. (A nyitó képről: ez a híd nem mostanában fog megépülni.)

«Több százmillió forintból újul meg az idén a győri Széchenyi híd. A pénzből teljes rekonstrukcióra így sem futja – írtuk nemrégiben (Kisalföld, 2009. január 14.). Az éppen harminc éve épült híd a maga idejében valóságos technológiai bravúrnak számított.

Nagy avatóünnepség volt 1979. november 3-án: elkészült Győrött a Mosoni-Duna legújabb hídja, az elevátorház mögött, összekötve Révfalut a Belvárossal. Büszkék voltak rá építői, méltán. Mert, mint ahogy a kivitelező Hídépítő Vállalat igazgatója, dr. Medved Gábor mondta, írta: A magyar hidászmérnökök régi, dédelgetett elképzelése vált valóra: elkészült hazánkban az első konzolos szabadbetonozásos technológiával épített Duna-híd. Ezzel a magyar vasbetonhíd-építés visszanyerte évtizedekkel ezelőtt elvesztett pozícióját és felzárkózott az európai élvonalhoz.”

Vasvári Pál győri (most már nyugdíjas) hídmémök a Széchenyi híd főtechnológusa volt, nála jobban aligha ismeri bárki is az építés részleteit. Kezdjük az elején! Talán hihetetlennek tűnik föl, de már 1928-ban(!) kijelöltek a városon átvezető (ma 14-es) főútnak egy másik nyomvonalat, számítva arra, hogy a növekvő forgalmat előbb-utóbb már nem lehet átvezetni a belvároson, s persze az akkor (1928-ban) a „kecskehíd” helyén épült révfalui hídon. A főút forgalma itt zajlott Medve felé, ahol akkor még gőzkomp járt a Duna két partja között. Híd ott csak később létesült, a nagy medvei hidat 1942-ben helyezték üzembe…

Visszatérve Győrbe: tehát már 1928-ban úgy gondolták, új nyomvonal kell a főútnak, új híddal, a vagongyár melletti kevésbé beépített területen. Végül jóval később, 1960-ban vált véglegessé ennek a változatnak a helye és igénye, s még jó idő eltelt, mire a munka az útépítéssel (1975-ben) megkezdődhetett. Az út és a híd egyébként összesen 600-700 millió forintba került, ebből maga a híd 450 millióba. Ma ez a pénz a teljes felújításra sem elég…

A győri Széchenyi híd.

Az új híd sajátossága volt, hogy első ízben alkalmazták hazánkban a konzolos szabadbetonozást. Az 530 méter hosszú építmény két feljáró- és egy mederhídból áll, abban az időben ez a méret hazai rekordnak számított. Különösen azért, mert 14 méter széles (négypályás) városi híd volt.

A feljáróhidak előre gyártott tartóit a Hídépítő Vállalatnak a kenyérgyár melletti telepén készítették A felszerkezethez 360, egyenként 23 méteres, 20 tonna súlyú tartóra volt szükség. Naponta egy készült, másfél évig tartott. S persze ki kellett alakítani a szállítás és a beemelés összes fogását is. Két óriási japán daru dolgozott, ilyenből ez a kettő volt akkoriban az egész országban.

A konzolos szabadbetonozás technológiája a következőképpen írható le közérthetően. A mederpillérek fölött, állványon indító-zömöt építenek, s aztán ezt folytatják jobbról-balról, mint egy mérleg két nyelvét. A két pillérről indított szerkezet aztán középen összeér. A Széchenyi híd esetében gyakorlatilag két ilyen híd készült, amiket aztán hosszában is „összevarrtak”. (Bocsássanak meg a szakemberek az egyszerűsítésért.) A pilléreket úgy építették, hogy előtte nem kotorták át a medret háborús bombák, gránátok után kutatva, nem is jutott az építők eszébe. Szerencséjük volt.

Nos, ezeknek a „zömöknek” az építéséhez kellettek a speciális feszítőeszközök, zsaluzókocsik, francia szaktudás. Ennek megvásárlásához az országos műszaki fejlesztési alapból jutott soron kívüli pénz. Vasvári Pálnak (finoman szólva) nem tartozott a kedvencei közé a rendszerváltás előtti politikai éra. De a Széchenyi híd kapcsán mégis azt mondja: példátlan volt az összefogás a hídért, a pártbizottság külön koordinációs bizottságot alakított, megmozgatva minden kapcsolatot. Győr látta hasznát. A gyorsan szilárduló cementet például Burgenlandból kellett hozni, a vasfüggönyös körülmények között is rendszeresen, mert itthon kicsi volt a tárolókapacitás. Ma talán mosolygunk ilyen „apróságon”…

El ne feledjük: ugyanebben az időszakban épült a győri új színház is. Eltelt három évtized, bizony, időszerű annak a felújítása is.

A Mosoni-Duna fölött átívelő új híd kábelsíkos felfüggesztésű, ferdekábeles, acélszerkezetű műtárgyként szolgálná a kisalföldi megyeszékhelyen élőket. Magyarországon elsőként építenének ilyen típusú hidat. Teljes hossza 213,6 méter, teljes magassága 66,74 méter – vagyis magasabb, mint a városháza középső tornya. A tervek készen vannak, a szükségesnek megfelelően átépítették az Ipar utat, folytatásában a Lukács iskola mellett Bácsáig kivágták a fákat – részben Natura 2000-es területen is. A vállalkozó 2022-ben 33 000 millió forintért vállalta volna a munkát. Ha valaha elkészül, akkor már az eredeti árnak a többszörösébe kerül. A mohácsi Duna-híd most 359 milliárd forintért épül…»