Szeptembertől utószezoni árak a Várfürdőben – hirdeti alcímében bő másfél évtizeddel ezelőtti írásunk, amely egyúttal összegzi a Viharsarok szélére vetődő külpolitikai újságíró rácsodálkozását a Körösök vidékének szépségeire. A cikk a Népszabadság 2007. augusztus 27-i számában jelent meg.

«Gyulát évtizedek óta jegyzik fürdővárosként, neves gyógyhelyként. A 35 ezer lelket számláló kelet-magyarországi város fő vonzereje kétségkívül az évente közel egymillió, fizetett szolgáltatást igénybe vevő vendéget fogadó Várfürdő. Azért nevezik így, mert szervesen kapcsolódik az Alföld legnagyobb és legépebben megőrzött középkori gótikus téglavárához, egyfajta idegenforgalmi magot alkotva ezáltal a településen. Nem véletlenül épült fel ugyanitt az Erkel Hotel, ahonnan – zárt folyosón – közvetlenül át lehet jutni a fürdőbe, biztosítva annak téli-nyári zavartalan megközelítését. Környékén gomba módra szaporodnak a gyulaiak kisebb-nagyobb panziói is.

A Várfürdő 72 Celsius-fokos, 2005 méter mélyről feltörő vizét 1969-ben nyilvánították gyógyvízzé, a fürdőt 1971-ben gyógyfürdővé és 1985-ben a környékét gyógyhellyé. Vize alkáli-hidrogénkarbonátos-kloridos gyógyvíz, magas ásványianyag-tartalma miatt barnás árnyalatú. Mozgásszervi megbetegedésekre, idegbántalmakra, balesetek utáni rehabilitációs kezelésre és gyulladásos nőgyógyászati betegségekre egyaránt kiválóan alkalmazható. A termálkút jótékony hatása mellett a város látnivalói, hangulata a lélek számára is felüdülést jelentenek, meghatványozva a kezelés eredményességét. A teljesen újjáépített Várfürdő sokak véleménye szerint a Dél-Alföld legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdője lett, ahol az egészségüket visszanyerni vágyók mellett minden korosztály kiváló szórakozást talál az élménymedencékben, a gyermek-víziparadicsomban, a pezsgő- és hullámmedencében, valamint az óriás és kamikáze-csúszdákon. A pénteki és szombati éjszakai wellness-fürdőzéshez masszázs is befizethető – tájékoztatja a fürdő honlapja a kellemes szolgáltatások iránt érdeklődőket. Jelenleg a sima napijegy 1600 forint, ám szeptembertől utószezoni, olcsóbb árakkal lehet kalkulálni.

A Magyar Fürdőszövetség által a legmagasabb kategóriába sorolt, négycsillagos strand- és gyógyfürdő 19 medencéjével, gyógyászati és kényeztető szolgáltatásaival az Almásy-kastély 8,5 hektáros, kétszáz éves ősparkjában biztosít lehetőséget a teljes kikapcsolódásra, akár egyszerre tízezer vendég számára is. E park – természetvédelmi terület, egyik nevezetessége az ősöreg juharfa, aminek lombkoronája alatt a város nagy szülötte, Erkel Ferenc a helyi hagyomány szerint a Bánk bán opera zenéjét komponálta.

Akik egyéb kulturális csemegére vágynak, azok sem panaszkodhatnak Gyulán. A hatszázéves vár teljes felújítása 2005-ben fejeződött be; múzeumában immár 24 kiállítóterem várja az érdeklődőket, a középkor mindennapjait idéző látványos anyagával. A hatást fokozzák az animátori szolgálat idegenvezetésre szakosodott ifjú munkatársai: jelmezekbe bújva, tréfás jeleneteket „rögtönözve” vezetik végig a vendégeket a kiállításon, sikert aratva gyereknél, felnőttnél egyaránt. Az erődítmény falai között, az udvaron kapott helyet a Gyulai Várszínház, a legrangosabb magyar nyári színházak egyike is, ahol a komédiától a drámán át a dzsessz és blues világáig életre kel minden műfaj. Egész esztendőben számtalan más kulturális esemény, szórakoztató rendezvény, fesztivál csalogatja a vendégeket, a télbúcsúztató februári Reneszánsz-karneváltól az őszköszöntő Németvárosi Szüretig.

A központ ódon épületei hamisítatlan polgári, kisvárosi hangulatot tükrözik. Jellegzetes példa a Ladics-ház, a maga eredeti, XIX. századbeli berendezésével. Erkel szülőházának felkeresése is megér egy kiadósabb sétát. A nemrégiben alapvetően uniós pályázati pénzekből felújított belváros szökőkútjaival, virágos parkjaival, szabadtéri vendéglátóhelyeinek teraszaival szinte mediterrán keretet nyújt hangulatos sétákhoz, baráti beszélgetésekhez. A Körös holtágán vízibiciklizni lehet – kikötő a városközpontban. Ne feledkezzünk meg persze a gasztronómiáról se. A nagy múltra visszatekintő, összetéveszthetetlen ízű gyulai kolbász Gyula egyik márkajele. De az édesszájúak sem maradnak hoppon, sőt: Magyarország második legrégibb cukrászdája, a Százéves – ami valójában több mint 160 esztendős – korhű körülmények között kínálja sütemény- és fagylaItkülönlegességeit.»

(„Az újságíró archívumából” rovatunkban megjelenő írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)