Oldalainkon számos magyar emlék köszönt már vissza – a világűrből annál kevesebb. Ezt pótoljuk most, a teljesség igénye nélkül… «A Holdon például 14 kisebb-nagyobb kráter kapta meg a természettudományok egyik vagy másik magyar kiválóságának a nevét. Közülük tíz a Holdnak a Földről nem látható, de már pontosan feltérképezett túloldalán található, ott van a legnagyobb, a 210 kilométer átmérőjű Kármán-kráter is. (A nyitó képen.
Elhagyva bolygónk közvetlen vonzáskörzetét, a világűr képzeletbeli magyar vándora örömmel fedezhet fel „ismerősöket” a szomszédos planétákon is. Így a Naphoz legközelebb keringő égitesten, a Merkúron kráter viseli Bartók Béla, Jókai Mór, illetve Liszt Ferenc nevét. A hozzánk közelebbi Vénuszon három kráternek (Erika, Margit, Tünde) és egy 975 kilométeres hátságnak (Szél-Anya) magyar csillagászok adtak nevet. Hasonlóan kedvező a kép másik szomszédunkon, a Marson is, ahol négy kráter elnevezése magyar eredetű (Bak, Eger, Igol, Paks). A bolygóközi térben pedig több száz apró égitest száguld a Nap körül, amelyet magyar csillagász fedezett fel, és/vagy magyar nevet kapott.
Az ismert méretűek közül a legnagyobb 137 kilométer átmérőjű, ezt Schulhof Lipót találta meg a végtelen térben, s a Protogeneia elnevezést adta neki. A legtöbb, huszonegy magyar kapcsolódású kisbolygót Kulin György csillagász (képünkön nagyszalontai mellszobra) fedezte fel. Remek eredmények fűződnek a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete összefogásához is. Nekik az 1997-ben kezdődött kisbolygó-megfigyelési programban több mint ötszáz aszteroidát sikerült felfedezniük. A Nemzetközi Csillagászati Unió nyolc, magyar felfedezésű kisbolygó elnevezését fogadta el.
Az Ágasvár nevű, 4-5 kilométer átmérőjű égitest a hazai amatőr csillagászat egyik neves észlelőhelyéről, az ágasvári turistaházról kapta a nevét. A Szeidl névre keresztelt kisbolygó Szeidl Béla csillagász tiszteletére kapta a nevét, a Balázs nevű aszteroida pedig Balázs Lajosról, a Konkoly-obszervatórium igazgatójáról – mindkettő felfedezése Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta érdeme. Az 5-6 kilométer átmérőjű Lóczy a nevét Lóczy Lajos geológusról kapta. Egy alig egy kilométeres kisbolygó, amely két és fél év alatt kerüli meg a Napot, Latinovits Zoltán nevét viszi naprendszerünkben. Nem sokkal nagyobb az az égitest, amely Rubik Ernő hírét hordozza. Elneveztek kisbolygót Haynald Lajos erdélyi püspökről, egy obszervatórium megalapítójáról, valamint Teleki Sámuel Afrika-kutatónkról is.
Időközben újabb magyar felfedezésű kisbolygók nevét fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió. Az 1999 YW14 jelű aszteroidát az ifjan elhunyt Wonaszek Antal (1871–1902) csillagászról nevezték el, aki 1897-től haláláig a Kiskartali Csillagvizsgáló igazgatója volt. Az Egri Csillagásztorony (a bal oldali képen) régies nevének nyomán Specula (1999 SC10) névre keresztelték el azt a 7–8 kilométer átmérőjű kozmikus sziklát, amely a kisbolygóöv külső részén halad, és 5,53 év alatt járja körül a Napot. Az Aranyjános (2002 RR117) apró, 1-2 km átmérőjű, 3,29 éves keringési idejű égitest, a Jókaimór (2003 NY5) aszteroida 5,54 év alatt kerüli meg a Napot, átmérője pedig 4-5 kilométer lehet. (Talán kevesen tudják, de Jókainak volt egy 8 centiméteres távcsöve, amellyel rendszeresen kémlelte a csillagokat.) A 4–5 kilométer átmérőjű Tittel (2003 QW68) kisbolygót, amely 5,57 év alatt kerüli meg a Napot, Tittel Pál csillagász, római katolikus pap halálának 172. évfordulóján észlelték először. A Ganz kisbolygó (2003 VL1), ez az 1–2 kilométer átmérőjű aszteroida 3,6 év alatt kerüli meg a Napot, nevét a svájci születésű Ganz Ábrahám (1814–67) vasöntőmester, gyárosról kapta, ugyanis a magyar nehézipar egyik megteremtője születésének 189. évfordulóján észlelték először.
Számos alkalommal neveztek el kisbolygót fiatal magyar tudósjelöltekről: a kaliforniai San Joséban kihirdették a 2010-i Nemzetközi Tudományos és Innovációs Verseny, az ISEF (Intel International Science and Engineering Fair) győzteseit. A HVG értesülése szerint Amerikában több magyar fiatalról, köztük Rátai Dánielről és Spohn Mártonról neveztek el az Intel ISEF verseny után kisbolygót majd két újabb magyar diák részesült ebben az elismerésben. Sugár Krisztina és Simon Dávid Szabolcs a budapesti Szent Margit Gimnázium végzősei, őket az ISEF hazai társszervezete, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) delegált, hulladékhő-pumpa nevű találmányukkal két rangos elismerést is begyűjtöttek. A második helyezés kiemelt rangját az is jelzi, hogy Krisztináról és Dávidról elneveznek egy-egy Föld-közeli kisbolygót.
A leghíresebb magyar, Puskás Ferenc nevét 2006 augusztusa óta viseli a 82656. sorszámú kisbolygó, amelyet magyar kutatók fedeztek fel. Az égitestet a Spanyolországban található Calar Alto Obszervatórumban tett tanulmányút alkalmával, 2001. augusztus 10-én fedezték fel a Szegedi és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanuló diákok. Sárneczky Krisztián, Szabó Gyula és Sziládi Katalin egy korábban talált kisbolygó követése közben bukkant rá a mindössze 21 magnitúdós égitestre. A 4–5 km átmérőjű kisbolygó a népes Themis kisbolygó-család tagjaként rója útját a Nap körül, amelyet 5,43 év alatt kerül meg. Átlagos naptávolsága 462 millió km, pályahajlása 2,8 fok.
Időközben újabb magyar felfedezésű kisbolygók névjavaslatát fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU), ennek eredményeként kisbolygót kapott például Kossuth Lajos, Hofi Géza és André Kertész is. Mint a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján olvasható, a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete együttműködésében indították 1997-ben a kisbolygó-megfigyelési programot, amelynek keretében eddig ezernél több aszteroidát fedeztek fel. Badacsonyról azt az 1-2 kilométeres égitestet nevezték el, amely 360 millió kilométerre található a Naptól, és 3,7 év alatt kerüli meg központi csillagunkat. Kisbolygót neveztek el Kincsemről, a csodakanca egy 3-4 kilométeres égitestet „kapott”. Még 2011-ben csillagot neveztek el a nagyszőlősi Hasznyuk Józsefről, aki a múlt század 50-es éveitől gyűjti az űrhajózással kapcsolatos bélyegeket és relikviákat, emellett kapcsolatokat ápolt a Gagarin család minden tagjával.
Bay Zoltán (1900–92) fizikusról, a magyar Holdradar-kísérlet résztvevőjéről neveztek el egy 6–7 kilométer átmérőjű kisbolygót, amely háromszor messzebb kering a Naptól, mint a Föld. Kisbolygót „kapott” Sajnovics János (1733–85) jezsuita szerzetes, aki elsőként bizonyította tudományos érvekkel a lapp és a magyar nyelv rokonságát, továbbá Bláthy Ottó (1860–1939) gépészmérnök, aki 1885-ben Zipernowsky Károllyal és Déri Miksával közösen megalkotta a transzformátort, továbbá feltalálta a fogyasztásmérőt és a háromfázisú generátort is. Meglehetősen nagy, 5–6 kilométeres aszteroida viseli Apáczai Csere János (1625–59) nevét, akinek egyebek közt az első magyar nyelvű enciklopédiát köszönhetjük.
Kisbolygót kapott Hajós Alfréd (1878–1955) építészmérnök, gyorsúszó, az első magyar olimpiai bajnok, Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai, négyszeres világ- és kilencszeres Európa-bajnok, valamint Darnyi Tamás, aki négy olimpiai aranyérmével, négyszeres világbajnoki és nyolcszoros Európa-bajnoki címével sokáig a legeredményesebb magyar férfiúszó volt. Egy a kisbolygóöv külső felében keringő 2–3 kilométeres égitestet a kétszeres olimpiai és 15-szörös világbajnok kenusról, Kolonics Györgyről nevezték el, akit ötödik olimpiájára készülve, edzés közben ért a halál 2008-ban.
Égitestet neveztek el mások közt Almár Iván csillagászról, Hargittai István és Hargittai Magdolna tudósházaspárról, valamint Farkas Bertalanról (képünkön), az első magyar űrhajósról is. Aszteroidként él tovább névleg Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, aki Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjének fotografálásáért kapta az elismerést, és Gábor Zsazsáról (jobb oldali képen), akinek 2 kilométer átmérőjű kisbolygója 4,3 év alatt kerüli meg a Napot.
A Nemzetközi Csillagászati Unió 2012 végén nyolc újabb magyar felfedezésű kisbolygó elnevezését hagyta jóvá. Az égitestek nevei előtt sorszámuk, utána az ideiglenes nevük (benne a felfedezés évével) látható. Például: (147421) Gárdonyi = 2003 GG. A kisbolygó Gárdonyi Géza (1863–1922) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, az MTA tiszteletbeli tagja után kapta nevét, aki történelmi regényei nyomán a századforduló magyar irodalmának népszerűségben máig kiemelkedő alakja. Az író monogramja miatt esett a választás az ideiglenes jelölésében GG betűket tartalmazó aszteroidára.
További „magyar” kisbolygók: Fertőszentmiklós (egyik felfedezőjének szülőhelye), Mecsek (Baranya és Tolna megyei hegység), Kabos (névadó Kabos Gyula, 1887–1941, színész), Márai Sándor, 1900–89 magyar író, költő, újságíró), Steiner Zsuzsanna (1927–2012, matematika-fizika szakos tanárnő), Málna (az egyik felfedező kislányának neve), Keszthelyi (Keszthelyi Sándor építész, amatőr csillagászról, aki pontosan 30 évvel az aszteroida megtalálása előtt az egyik első európai felfedezője volt a 2 magnitúdóig fényesedő Nova Cygni 1975-nek).
Az égben él tovább a Himalájában a 2013-ban odaveszett két magyar hegymászó is: Erőss Zsolt és Kiss Péter nevét kisbolygóra örökítették. Erőss Zsolt (képünk bal oldalán) minden idők legsikeresebb magyar hegymászója volt, Kiss Péter pedig fiatal kora ellenére már maga mögött tudta az Alpok mind a 82 négyezres csúcsát. A két, egyenként 3-4 kilométeres égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel 2006-ban, sorszámot 2008-ban kapott. Mindkét égitest keringési ideje valamivel több, mint öt év. A 199687 Erősszsolt és a 199688 Kisspéter aszteroida is emléket állít a Kancsendzönga meghódításának, ami tragédiával végződött.
