Oroszország Ukrajna elleni háborúja megerősítette az Európai Unió támogatottságát az európai közvéleményben – ezt mutatják az Európai Parlament 2022 tavaszi Eurobarométer-felmérésének eredményei.

Az európaiak 65%-a szerint jó dolog az EU-tagság – ez 2007 óta a legmagasabb eredmény. Négyötödük támogatja az Oroszország elleni uniós szankciókat. Csaknem háromötödük (59%) szerint a szabadság és a demokrácia védelmének kell az első helyen állnia. Az Ukrajna elleni háború hatására az európaiak 61%-a nem bízik abban, hogy élete változatlanul folytatódik. Oroszországról csak a válaszadók 10%-ának van pozitív véleménye.

Az európaiak csaknem 65%-a jó dolognak tartja az uniós tagságot. Ez a legpozitívabb eredmény 2007 óta, amikor a megkérdezettek 58%-a vélekedett így. A tagállamok legnagyobb részében a lakosság relatív többsége jó dolognak tartja hazájuk uniós tagságát, Görögország és Szlovákia kivételével, ahol a lakosság legnagyobb része szerint „se nem jó, se nem rossz” dolog a tagság. Az Európai Parlament megbízásából készült legutóbbi, 2021 végi Parlaméter felmérés óta a legtöbb tagállamban jelentősen emelkedett a tagság pozitív megítélése, különösen Litvániában (+20 százalékpont), Máltán (+12 százalékpont) és Észtországban (+9 százalékpont).

Az európaiak 52 százalékának pozitív a véleménye az EU-ról, 12 százalékuknak kedvezőtlen. Ez 3 százalékpontos emelkedés a tavalyi november-decemberéhez képest, egyben a legjobb eredmény, amit 2007 óta mértek az Európai Parlament felméréseiben. Az egyes tagállamokban 32 százalékostól (Görögország) 76 százalékosig (Írország) terjed a támogatottság.

Magyarországon a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy pozitív kép él benne az EU-ról, ez 2 százalékpontos csökkenést mutat a fél évvel ezelőttihez képest.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerint: „Miközben a háború visszatért kontinensünkre, az európaiak nagyobb biztonságban érzik magukat az EU-hoz tartozva. Az európai polgárok ragaszkodnak a szabadsághoz, készek megvédeni közös értékeinket, és egyre jobban tudatosul bennük, hogy a demokráciát nem lehet adottnak tekinteni. A szankciók támogatása mutatja, hogy az európaiak készek árat fizetni a demokráciáért.”

A közeli múlt eseményei hatottak arra is, hogyan látják az európaiak a nemzetközi színtér többi szereplőjét. Oroszországról a válaszadók tizedének van kedvező véleménye; 2018-ban, a legutóbbi méréskor 30 százalék vélekedett így. Kínáé a második legalacsonyabb helyezés, 22%-kal (14 százalékpontos csökkenés). Összehasonlításként, az Egyesült Királyság (65%, 1 százalékpontos emelkedés) és az Egyesült Államok (58%, 13 százalékpontos emelkedés) megítélése sokkal kedvezőbb.

A legtöbb európai alapvető változásként érzékeli az ukrajnai háborút: 61%-a nem bízik abban, hogy életük változatlanul folytatódik tovább. A válaszadóknak csak mintegy harmada (37%) volt ezzel ellentétes véleményen. Az Európai Bizottság megbízásából készült, a múlt héten közzétett felmérés[1] szerint tízből nyolc európai polgár (80%) az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciók mellett foglal állást.

Az infláció és a megélhetési költségek már az Ukrajna elleni háború kezdete előtt emelkedni kezdtek, most pedig tízből négy európai mondta azt, hogy a háború következményeit saját életszínvonalukon is érzékelik. Azonban az európai egység és ellenállóképesség egyértelmű jeleként átlagosan az európaiak 59%-a szerint a közös európai értékek – például a szabadság és a demokrácia – védelmének elsőbbséget kell élveznie, még akkor is, ha ez hatással van az árakra és a megélhetési költségekre. Ez a vélemény a tagállamok többségében (húsz országban) is. Vannak azonban országok, ahol a nehezebb a választás, a két válasz közötti különbség elhanyagolható. Hat tagállamban pedig, köztük Magyarországon is, a többség szerint az árak és a megélhetési költségek szinten tartásának kell elsőbbséget kapnia.

A fokozódó gazdasági nehézségek tükröződnek abban is, hogy az európaiak szerint mire kellene kiemelt módon összpontosítania az Európai Parlamentnek. A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni fellépést sorolják az első helyre (38%), ezt követi a közegészségügy (35%-kal, ami egyben 7 százalékpontos csökkenés a hat hónappal ezelőttihez képest!), majd a demokrácia és a jogállamiság (32%), ami viszont 7 százalékpontos emelkedést mutat a fél évvel ezelőtti felméréshez képest.

A háborúról és annak európai hatásáról alkotott közvélekedés abban is megnyilvánul, hogy az európai polgárok szerint mely fő értékeket kellene az Európai Parlamentnek elsősorban megvédenie: a demokrácia áll a lista élén 38%-kal, ami 6 százalékpontos emelkedés 2021 őszéhez képest. A második helyen az emberi jogok védelme az EU-ban és a világban, valamint a szólásszabadság védelme áll, egyaránt 27%-kal.

Magyarországon a válaszadók többsége szintén a demokrácia és az emberi jogok védelmét sorolja az első két helyre (37%, illetve 27%), a harmadik helyen a jogállamiság áll (22%) az EP által védendő értékek sorában.

Az Európai Parlament megbízásából készült 2022 tavaszi Eurobarométer felmérést 2022. április 19. és május 16. között végezték (a teljes jelentés és az eredmények itt) az EU 27 tagállamában. A közvélemény-kutatás személyes megkérdezéssel zajlott, ahol szükséges, online interjúkkal kiegészítve. Az uniós eredményeket az egyes tagállamok lakosságszámával arányosan súlyozták.