„A javaslatok elfogadása több ezer olyan ember életére lenne végzetes hatással, akik Magyarországon próbálnak biztonságra lelni” – mondta Montserrat Feixas Vihé, az UNHCR budapesti székhelyű Közép-európai Regionális Képviseletének vezetője. „Arra kérjük a magyar kormányt és a képviselőket, biztosítsák, hogy a menekültügyi jogszabályok módosításai összhangban maradnak a nemzetközi és regionális menekültvédelmi sztenderdekkel.”
A vitatott javaslatok között szerepel a menedékjogi kérelmek megfelelő garanciák nélküli, gyorsított eljárásban történő vizsgálata, a menedékkérők visszaküldése az Európai Unión kívüli olyan országokba, amelyek nem biztonságosak a számukra, valamint a menedékkérők, ezen belül nők, gyermekek és különleges szükségletet szenvedők hosszas fogva tartásának fenntartása.
„A magyar menekültügyi rendszer már ezelőtt is egyre szigorodott. Attól tartunk, hogy az új módosítások ellehetetlenítik a háborús konfliktusok és üldöztetés elől menekülők számára, hogy biztonságra leljenek ebben az országban – tette hozzá Montserrat Feixas Vihé. – Megértjük Magyarország biztonsággal kapcsolatos aggályait, de ennek kapcsán nem szabad pont az áldozatokat veszélybe sodorni.”
A magyar kormány nemrég jelentette be, hogy a magyar–szerb határszakaszon kerítést épít. Minden országnak joga van határai védelmére, beleértve az engedély nélküli határátlépés ellenőrzését, az embercsempészet és emberkereskedelem elleni küzdelmet, de ezt úgy kell végezni, hogy az segítse a menekültek jogainak védelmét, az intézkedéseknek pedig összhangban kell lenniük az államok nemzeti, európai uniós és nemzetközi jogban foglalt felelősségével, ideértve a menedékkérés jogának biztosítását. A tervezett kerítés valójában még inkább az emberkereskedőknek és embercsempészeknek szolgáltatja ki a menekülteket.
Magyarországon 2015 első hat hónapjában 61 000 ember nyújtott be menedékkérelmet. A menedékkérők hozzávetőleg 80%-a háborús övezetből – Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkezett és legtöbbjük feltehetőleg nemzetközi védelemre szorul.
