Azonnali klímavédelmi intézkedéseket az európaiak egészségének védelmében

A klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár: ilyen a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése, továbbá az is, hogy hőhullámok idején jóformán még aludni sem lehet. Mi a teendő? Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének javaslatai.

Ha az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a manapság tapasztalható módon növekszik, az évszázad végére az iparosodás előttinél több mint 3 Celsius-fokkal magasabb lesz bolygónk, az emberiség hazájának az átlaghőmérséklete. A melegedés jóval inkább érezhető lesz a szárazföldön, mint az óceánon. A klímaváltozást tekintve Európában az arktiszi és a mediterrán térség a legsérülékenyebb, miközben a káros hatások és következmények az egész kontinenst érintik. A klímaváltozás már most károsan negatívan érinti néhány vidéken az európai mezőgazdaságot.


A legfrissebb szakirodalmat összegezve az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC jelentést adott ki arról, hogy milyen hatással vannak az említett változások mindannyiunk egészségére?

A hőhullámok (és a szélsőségesebb időjárás miatt az elhúzódó kemény fagyok) közvetlenül és elsősorban az időseket, a betegeket, a gyermekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, a kórházban fekvőkel vagy otthon ápoltakat érintik. A kockázatokat növeli a társadalmak elöregedése és a nagyvárosokban erősödő városi hősziget-jelenség; a hő-stresszt a magas páratartalom is erősíti. A hőség emellett zavarja az alvást, a dehidratáció fokozza a vesekő kialakulásának kockázatát, rontja a szellemi és fizikai képességeket.

Az emberiségnek mintegy harmada máris olyan vidékeken él, ahol a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség növeli a halálozási arányt. Ha sikerül drasztikusan csökkenteni az üvegházgáz-kibocsátást, akkor is 2100-ra 48%-ra nő az ilyen kedvezőtlen környezetben élők aránya. Ha a csökkentés nem sikerül – sőt, növekszik az emberiség önsorsrontó igyekezete miatt –, akkor az emberiség háromnegyede fog ilyen vidékeken élni a század végén.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének elemzése szerint a legfontosabb a klíma stabilizálása és az üvegházgáz-kibocsátás korlátozása. A kutatók szerint a megoldások elérhetők, és nagyon sokat lehet tenni már a mai tudásunk alapján is, azonban mindehhez politikai akarat szükséges.
 

Az EASAC megoldási javaslatai:

  1. A szenet nem használó gazdaság kialakítása révén a légszennyezés okozta korai halálozások százezreit lehetne megelőzni, elkerülni. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nemcsak CO2-, hanem szállópor- és ózon-kibocsátást is eredményez. A szén és származékai mellőzésének előnye, hogy egyszerre segítené a klíma védelmét és a közegészségügyi célok megvalósítását.
  2. A mostaninál egészségesebb, fenntarthatóbb táplálkozás az üvegházgáz-kibocsátást is csökkenti. Ha csökken a vöröshús-fogyasztás, akkor az élelmiszer-ellátás (a földektől a konyháig) teljes üvegházgáz-kibocsátása akár 40%-kal is csökkenne, mert kevesebb szántóra, legelőre és vízre lenne szükség. Az EASAC a mostaninál több zöldség-gyümölcs-fogyasztást javasol. Mindez csökkentené a vörös hússal kapcsolatba hozott szív- és érrendszeri megbetegedések (például az agyi érkatasztrófa) kockázatát.

  1. A klímavédelem egyben a fertőző betegségek terjedésének korlátozásával is jár(hat). A melegedő klíma miatt Európában új betegséghordozók jelennek meg. Ilyen az ázsiai tigrisszúnyog, amely számos vírus: az agyvelőgyulladás, a Chikungunya-, a dengue-, a nyugat-nílusi, a sárgaláz vírusa és a Zika-vírus hordozója. A klímaváltozás a mind gyakoribb villámárvizek, áradások miatt növeli az élelmiszer- és ivóvíz-fertőzések kockázatát is.
  2. Ha bizonyítékokat tárunk a társadalom elé arról, hogy milyen egészségügyi hatásai vannak a klímavédelmi intézkedéseknek, akkor ez segítheti az üvegházgáz gyors csökkentését is.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének jelentése megállapítja: a klímaváltozás közegészségügyi hatásai nem igazán jelennek meg az uniós szakpolitikákban. Az EASAC szerint életbevágó teendő a fellépés a klímaváltozás okairól és következményeiről keringő téves információk ellen, mert a hamis hírek aláássák a klímavédelmi intézkedések mögötti politikai akaratot.

A témáról bővebben itt; tessék kattintani!