Fordulóponthoz érkezhet a héten a Hajógyári-szigetre tervezett árvízvédelmi beruházás, amelynek engedélyezése annak ellenére zajlik tovább, hogy kormányzati bejelentésben tájékoztatták a lakosságot a beruházás elmaradásáról.
A környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás részeként augusztus 26-án, szerdán tartanak közmeghallgatást délelőtt 10 órától az Óbudai Kulturális Központban. Ha a beruházás engedélyt kap, akkor a Hajógyári-sziget értékes ártéri erdeinek sérülésén túl Budapest árvízi kockázatának növekedésével is számolni kell.
Ha megvalósul az árvízvédelmi fejlesztés, akkor mintegy 3 hektár értékes ártéri erdő és a hozzá kötődő védett élőlények elpusztulnak, a természetes folyópart és a közpark zöldfelülete pedig látványosan csökkenni fog. A sziget nagy részére jellemző közparki funkció az időszakos elöntéssel összeegyeztethető, a beruházás azonban indokolatlan és túlméretezett: megtérülése a hatásvizsgálat szerint is 130 évnél is több.
Az árvízvédelmi beruházás ráadásul a Duna árterének további csökkenéséhez vezetne, ami 7-10 cm-rel növeli az árvízi kockázatot Budapest térségében. A többletkockázat a hatásvizsgálat szerint nem kompenzálható, ugyanakkor a Hajógyári-szigeten belül lehetővé teszi a további beépítést.
A fejlesztés szembemegy a klímavédelmi és biodiverzitás-védelmi stratégiákkal és rontja a terület széndioxid-elnyelő képességét. A sziget töltésekkel való védelme a talaj kiszáradását okozza, ami csökkenti a klímaalkalmazkodási képességet, rontja a zöldfelületek természetességi állapotát és az élhető városi környezetet.
Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője szerint a tervezett beruházás számos helyen tartalmaz ellentmondásokat.
Egy olyan beruházás, amely háttérbe szorítja a természetvédelmi és közvetlen életvédelmet szolgáló árvízvédelmi közérdekeket, valamint a fenntarthatósági szempontokat, nemcsak jogilag és erkölcsileg megkérdőjelezhető, hanem hosszabb távon még nagyobb költségekkel jár.