Tóth Károly, a MÚOSZ elnöke méltatta, hogy immár ötvenharmadik alkalommal került sora Magyar Filmkritikusok Díjainak átadására. Mivel Magyar Filmszemle az idén februárban sem lesz, s az előzetesen beharangozott filmakadémiai díjkiosztás körül is nagy a csönd, gyakorlatilag évek óta a filmkritikusoké az egyetlen hazai filmes díj. Ez felértékeli a értékét, és megnövelte iránta a szakma és a média érdeklődését is. Ráadásul most, két év után, megint lehetőség nyílott a játékfilmes teljesítményeket is díjazni.
Az ünnepség első részében Tarr Béla és Kende János hirdette ki a Jancsó Miklós Alkotóműhely első ízben kiírt forgatókönyv-pályázatának az eredményeit, ezzel is jelezve, hogy ezeket szeretnék megvalósításra segíteni.
Ezt követően Báron György a filmkritikusi díjakra tért rá. A legjobb animációs film díját Bucsi Réka: Symphony No. 42. című filmje kapta, amelyet az Oscar-díj tízes listájára is beválogattak. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) animációszakán másfél éve végzett alkotó jelenleg Dániában dolgozik új filmjén. A legjobb kisjátékfilm díját az Expedíció című film érdemelte ki; rendező Szirmai Márton. A legjobb dokumentumfilm díjáért három alkotás állt szoros versenyben, végül a Káin gyermekei nyert, amiben Gerő Marcell rendező három olyan szabadult elítélt sorsát követte nyomon, akit Monory-Mész András: Bebukottak című 1985-i dokumentumfilmjében ismerhettünk meg.
A nagyjátékfilmeknél a múlt két év termését tekintették át a kritikusok. A legjobb színésznőnek járó díjat Molnár Piroska vehette át a Szabadesés és A nagy füzet című filmekben nyújtott alakításáért. A legjobb színész díját Gálffi László kapta az Utóélet és a Fehér Isten címekben látott teljesítményéért.
Az operatőri díjért is hárman álltak szoros versenyben, végül az elismerést Rév Marcell kapta a Viharsarok és a Fehér Isten fényképezéséért.
Díjazták a legjobb első filmet is. Ez a díj a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című alkotásnak, és Reisz Gábor rendezőnek jutott. A filmkritikusok különdíját a Viharsarok és rendezője, Császi Ádám vihette haza.
Mundruczó Kornél nem tudta személyesen átvenni a legjobb rendező díját, mert éppen az Egyesült Államokban van a Fehér Isten promóciós körútján.
A magyarfilmkritikusokB. NagyLászló-díját a Szabadesés című film kapta meg; a rendező Pálfi György, a producer Pusztai Ferenc.
A magyar filmkritikusok Életmű-díját sok évtizedes kimagasló művészi munkájáért Banovich Tamás filmrendező, forgatókönyvíró, díszlet- és jelmeztervező érdemelte ki.
A díjazottaknak ez úton is szívből gratulálunk.
Elhunyt Banovich Tamás filmrendező és díszlettervező
(MTI, 2015. február 8., 15:28) Hosszan tartó, súlyos betegség után, 89 esztendős korában, vasárnap hajnalban elhunyt Banovich Tamás Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, díszlet- és jelmeztervező.
Halálával nagy veszteség érte a magyar filmeseket – fogalmazott a Magyar Filmművészek Szövetsége az MTI-hez eljuttatott közleményében.
1949-ben kapott filmrendezői diplomát az akkor még Színiakadémiának nevezett Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1952-ben az Ecseri lakodalmas című táncfilmjével aratta első nagy sikerét, később mintegy hatvan táncfilmet készített. 1964-ben forgatott egészestés táncfilmje Az életbetáncoltatott lány számos díjat nyert, mások mellett a cannes-i filmfesztiválon is.
Fontos rendezései között szerepel Az eltüsszentett birodalom (1956), ami az 1980-as évek végéig betiltott filmnek számított, nem vetítették, őt magát még a filmgyárból is kitették. 1967-ben rendezte Ezek a fiatalok című zenés filmjét. Mint később erről nyilatkozta: nem esett messze a táncfilmjeitől, mivel „az új generáció dalait egy új folklór részeként” fogta fel. Három év múlva készítette a Szép magyar komédiát Balassi Bálint életéről, ezt követően azonban nem rendezett több filmet.
Látványtervező, illetve díszlettervező volt több mint 110 filmben, Jancsó Miklós több alkotásában, köztük a Szegénylegények, valamint a Csend és kiáltás című filmben dolgozott, de színházi díszleteket is tervezett Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Nyíregyházán, Gyulán, a szegedi szabadtéri játékokon és külföldön is.
Pályafutása során számos elismerésben részesült, elnyerte a filmkritikusok díját (1966, 1982), a Balázs Béla-díjat (1983), a Magyar Filmszemle díját (1987, 2010), a Magyar Filmszemle Életműdíját (2001), és az érdemes művész címet (1987).
2015. január 30-án a magyar filmkritikusoktól életműdíjat kapott. Betegsége miatt az elismerést felesége, Dénes Anna vette át.
„Egy dolog volt mindig fontos: hogy azt mondhassam, amit akarok” – mondta el 2001-ben egy interjújában.
A Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti Banovich Tamást. Temetéséről később intézkednek.
