A Nemzeti Múzeumé lett a koronázási palást egy darabja

A Magyar Nemzeti Múzeumba kerül a BÁV Centenáriumi aukciójának egyik különlegessége, a magyar koronázási palást töredéke. A történelmi ereklyét 21,25 millió forintért vásárolta meg a múzeum, amely a Szent István király által adományozott miseruhából készült palástot is őrzi.  

A múlt évek egyik legkülönlegesebb hazai aukciós tételére, a magyar koronázási palást egy eredeti darabjára lehetett licitálni a BÁV Centenáriumi aukciójának első, június 22-i napján. A műtárgyat az aukció előtt levédték, így a magyar államnak elővásárlási joga volt a tételre. A helyszínen óriási érdeklődés övezte a történelmi ereklye sorsát, a győztes mégis egy online licitáló volt, aki 21,25 millió forintot ajánlott a magyar történelem egy darabjáért. Nem sokáig örülhetett azonban a nyertes, néhány perc múlva a Magyar Nemzeti Múzeum bejelentette, hogy élni kíván az elővásárlási jogával. A koronázási díszöltözet egyetlen fennmaradt darabját, a palástot a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Így a nemrég felfedezett töredék, a palást fordulatos történetének egy új fejezetével gazdagodva visszatér oda, ahonnan 150 évvel ezelőtt, az 1867-i átalakításkor „távozott”.    

Az eredetileg Szent István király és Gizella királyné által 1035-ben adományozott miseruhából készült palástot – a források szerint –  III. András viselte először, majd a 20. századig a magyar királyok koronázó palástjaként használták, utoljára IV. Károly öltötte magára 1916-ban. Évezredes története századaiban számos viszontagságon ment keresztül. Az 1849-i szabadságharc után a koronázási jelvényekkel együtt egy ládába rejtve elásták, ahonnan csak 1853-ban került elő. Mivel a rozsdás vasláda maradandó nyomokat hagyott a paláston, így Ferenc József 1867-i koronázása előtt nagy átalakításokat és ezzel együtt alapos restaurálást kellett elvégezni rajta. A munkával a kor leghíresebb aranyhímzőjét bízták meg, akinek egyik segéde, Szentey Sándor, a munka végeztével megőrzött a palástból kikerült 4 centiméteres arany- és selyemfonállal hímzett és három igazgyönggyel díszített darabot. Halála után a töredéket a restaurálás jegyzeteivel együtt leszármazottai egy pénztárcába zárva őrizték meg. Nemrég a BÁV szakértői által felfedezett ereklyét az Iparművészeti Múzeum munkatársai határozták meg, amelynek felbukkanása új elemekkel gazdagította a koronázási palást fordulatokban gazdag ezeréves történetét.

Védett tárgyak? Az örökségvédelmi törvény értelmében a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan kulturális javakat védetté lehet nyilvánítani. Az eljárást bárki kezdeményezheti, a javaslat alapján a miniszterelnökség műtárgyfelügyeleti hatósági főosztálya és az általa bevont közgyűjteményi szakértők mérlegelik és végzik a védési eljárást. A védett tárgyakat nem lehet külföldre vinni (vagy csak engedéllyel, meghatározott ideig), értékesítésüknél a magyar államnak elővásárlási joga van.   

Nemcsak a palást, hanem számos egyéb tétel esetén is licitháború alakult ki a centenáriumi aukció első napján. Az órák közül egy különleges kiadású Rolex Daytona 11,4 millió forinttal döntötte meg az eddigi órarekordot. Az ékszerek között pedig egy magyar készítésű „Creations Boris, Lausanne” briliáns nyakék 13,2 millió forintért kelt el.   Az árverés ma és holnap folytatódik a Budán, a MOM Kulturális Központban a műtárgy- és a festménynappal.

Különlegességekben nem lesz hiány, mivel kalapács alá kerül például egy igazi művészettörténeti szenzáció, Camille Claudel A könyörgő című szobra. Az Auguste Rodin iránti szerelmébe végül beleőrült szobrásznő drámai alkotására 34 millió forintról lehet licitálni.