Az osztrák főváros célzott intézkedésekkel igyekszik ellensúlyozni a klímaváltozás káros hatásait. Szakemberei legutóbb elkészíttették a város hőségtérképét, és klímavédelmi területek kialakítása mellett döntöttek, ahol az újonnan emelt épületekben már egyáltalán nem alkalmaznak hagyományos energiahordozókat. (Illusztráció: klímavédelmi területek © PID/Christian Fürthner)
Sem olajra, sem földgázra nem lesz majd szükség Bécs mostanság kialakított klímavédelmi területein évente épülő nyolcezer önkormányzati lakásban. A világméretű felmelegedés mérséklésére ezekben az épületekben hűtésre, fűtésre és meleg víz előállítására megújuló energiaforrásokat –például a napenergia, biomassza – használnak majd. Bécs egyik külvárosában már működik egy ilyen lakóépület, ahol a fűtéshez és a klimatizáláshoz geotermikus energiát használnak, a hőszivattyút pedig szélenergia működteti.
Az osztrák főváros 2020 közepéig egy sor olyan területet alakít ki, ahol a jövőt a megújúló környezetbarát energiahordozókat és a környezeti adottságokat részesítik előnyben. Ezeken a területeken a fosszilis energiaforrás (pl. szén, kőolaj, földgáz) felhasználása már szóba sem jöhet. Az intézkedés egyaránt vonatkozik a középületekre és lakóházakra.
Birgit Hebein főpolgármester-helyettes és klímavédelmi városi tanácsnok tudósítónknak elmondta: fontos, hogy az új, környezetbarát megoldások ne számítsanak luxus megoldásnak, hanem általánosan elterjedjenek, bárki számára elérhetőek legyenek.
Bécs elkészíttette a város hőtérképét is, hogy megtudja: melyek a legforróbb területek, hol a legkevesebb a zöldterület, és hol él a gyermekek és idősek többsége. A kánikulai napok ugyanis őket viselik meg a legjobban. Kiderült, hogy az egykori császárváros legforróbb kerületei a Favoriten, az Ottakring, a Landstraße és a Margareten – ahol mintegy 47 ezer gyerek és idős él. Ennek ismeretében gyorsan intézkedik a város vezetése, és ügyel arra, hogy a mielőbb megkezdődjék a helyi klíma védelmét szolgáló fásítás, zöldterületeket létesítése, vízi játszóterek kialakítása.