A volt miniszterelnök, az Együtt 2014 mozgalom társalapítója, az ország jelenlegi helyzetét jellemezve azt mondta: ma az ország növekedési képessége kisebb, mint az Európai Unió összességéé, vagyis nem közeledünk, hanem leszakadunk az európai átlagtól.
Zsugorodás, fuldoklás és szegényedés jellemzi ma a magyar társadalmat – és ezzel együtt a hazai cégeket is. Magyarország hosszú távú növekedési képessége is a nulla közelébe csökkent a múlt évek kormányzati lépései után.
A beruházások az amortizációs szintet sem érik el, azaz a szinten tartás sem valósul meg a termelő ágazatokban. Ennek következménye a gazdaság csökkenése, a termelés zsugorodása.
A gazdasági növekedés a válság után lassabb lesz, s a munkanélküliség szintje is magasabb szinten áll be, mint megszoktuk. Európa egy része elvesztette versenyképességét, eközben másik része a tudásalapú társadalom irányába halad. Európa sokak szerint kétsebességes. Jó lenne hinni, hogy akik nem a centrumhoz tartoznak, azoknak a második sebesség nem a hátramenet.
Magyarország azzal a veszéllyel néz szembe, hogy tartósan leszakad a felzárkózás lehetőségétől is. Az ország ugyanis egyre inkább elmarad saját lehetőségeitől. A következő néhány évben dől el, hogy Magyarország a Balkán irányába halad tovább, vagy csatlakozik az európai centrumhoz, s felzárkózik a nyugat-európai átlaghoz. Az út, amin most vagyunk, viszont biztosan távolodik a felzárkózás lehetőségétől – mondta a volt miniszterelnök, aki a nehézségek részletes taglalása után rátért a jövő lehetőségeire.
A 2014 utáni kormányzás négy egymásra épülő lépésével kellene fordulatot elérni.
Az első lépés a bizalom helyreállítása, mert ma Magyarország fuldoklik a bizalmatlanságban. Világos üzenetet kell küldeni, hogy az országban helyreállt az egyensúly, helyükre kerültek a fékek és az ellensúlyok. A stabil jogállam nagyban segíti a gazdaság fejlődését. Evégett külön gesztusokat is tenni kell. Olyan intézményeket is létre kell hozni, amelyek az ellensúlyokat is erősítik, ám az állam erejét nem csökkentik. Ilyennek említette például az adóalkotmányt, amely nem az adók mértékéről szólna, hanem olyan dologról, amely tisztázza például, milyen egyeztetések után, milyen tempóban lehet adókérdésekről, adónemekről beszélni. A bizalom helyreállítását célozza az állam és a magántulajdon közötti viszony helyreállítása és a korrupció kiűzése a politikából.
A második lépés a növekedés motorjának, a beruházásoknak a növelése, ösztönzése. Helyre kell állítani a gazdaságban a hitelezés rendszerét. Azonnali fordulattal világos, új helyzetet kell teremteni az állam és a pénzintézetek között.
A harmadik lépés az előző kettőn alapszik: a foglalkoztatás növelése. Mint a volt miniszterelnök mondta: nem fenntartható Magyarország gazdasága az 55–56 százalékos foglalkoztatási mutató mellett. Ezért a bérek versenyképességét is növelni kell, a jövedelmekre rakódó terhek csökkentésével. Meg kell fordítani azt a trendet, hogy a tehetséges fiatalok százezrével hagyják el az országot. Ehhez itt az országban kell alternatívát kínálni.
A negyedik teendő nem költségvetési, hanem nemzetstratégiai kérdés: a magyar oktatás rendbe tétele; 180 fokos fordulatra van szükség, hogy Magyarország a tudásgazdaság irányába haladhasson, mert ha Magyarország nem akar lemaradni, akkor a következő 10–15 évben az oktatás minősége nyithatja meg az utat az ország gazdasági fejlődéséhez.