Biztonság és hadviselés a digitális korban

Mi a kiberhadviselés, miért válik egyre fontosabbá és miért van szükség a kiberműveleteket összefogó stratégiai szintű gondolkodásra? Ezekre a kérdésekre is választ ad Kovács László dandártábornok akadémiai doktori értekezése. A kutató A kiberbiztonság stratégiai megközelítése című dolgozatával nyerte el az MTA doktora címet. (A nyitó kép forrása: CPO-Magazine.)

Az elképesztő gyorsasággal fejlődő információtechnológia, a mesterséges intelligencia és a kvantum-számítástechnika korában lépést kell tartani a komputer-rendszereket fenyegető ellenséges támadásokkal szemben. Ehhez időtálló nemzeti stratégia kell. Kovács László dandártábornoknak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Elektronikai Hadviselés tanszéke tanárának fő kutatási területe a kiberhadviselést meghatározó nemzeti stratégiák összehasonlítása és az időtálló nemzeti stratégia kidolgozása.
 
A kiberbiztonság már évtizedekkel ezelőtt feladatot adott a világ hadseregeinek, de Kovács László szerint gyökeres változást hozott az okostelefonok és más okoseszközök elterjedése. Manapság már gyakorlatilag mindenkinek a zsebében és lakásában ott vannak azok az okoseszközök, amiket el lehet érni az interneten keresztül, meg lehet figyelni őket, és akár az irányításukat is át lehet venni távolról.

Ez azért lehetséges, mert az okoseszközök biztonságáról való gondolkodás nem mindig tartott lépést a technikai fejlődéssel. A lemaradás egyre inkább eltűnőben van, hiszen a hardver- és szoftvergyártók, illetve a használók egyre biztonságtudatosabbak.
A digitalizáció teljesen átalakította a hadviselés gyakorlatát is, hiszen a modern hadseregek működése legalább annyira támaszkodik a hálózatba kapcsolt elektronikus eszközökre, mint a civil élet. A mindennapok működését biztosító rendszereket nevezik kritikus infrastruktúráknak, amelyek a katonai konfliktusokban értelemszerűen célpontokat szolgáltatnak a támadó hadseregeknek. A kritikus infrastruktúrák olyannyira nélkülözhetetlenek a nyugati társadalmakban, hogy az elvesztésük válságot okoz(hat) az ország életében. A hadseregek számára tehát adott a feladat: ezeket a rendszereket egyrészt meg kell védeni, másrészt konfliktus esetén az ellenség ilyen rendszereit támadni kell.
Az egyik fő kérdés a kiberbiztonsággal tudományosan foglalkozó szakemberek számára, hogy miként lehet mérni a kiberbiztonsági stratégia hatékonyságát. Kovács László e célra kidolgozott egy számszerűsíthető értékelési rendszert, amellyel mérni lehet az egyébként nagyon nehezen mérhető és összehasonlítható képességeket. Ide tartozik a többi között a kiberbűnözés elleni fellépés, vagy a kiberbiztonságimérnök-képzés.

E célok megvalósulását mind mérni kell, és egy-két évente jelzést kell adni róluk a stratégiaalkotóknak, hiszen csak így fenntartható az ország kiberbiztonsága. További részletek az mta.hu akadémiai doktorokat bemutató sorozatának cikkében.