A környezetvédelmi jogintézményekkel és közigazgatási szervezetrendszerrel szembeni bizalmatlanságra fájdalmasan mutatott rá a közbeszédbe berobbant minapi rendelet, amiben a kormány az ukrajnai háborúra hivatkozással lehetővé tette: hatósági szerződések megkötésével kerüljék el a környezetszennyező cégek a környezetvédelmi szankciókat. Az Energiaügyi Minisztérium – a WWF (—> World Wide Fund for Nature, a világ legnagyobb természetvédelmi szervezete) Magyarországnak a sajtóban megjelent állásfoglalására reagálva – ígéretet tett arra, hogy változtatni fog a vitatott jogszabályon.
Sajnos azonban a környezetügyet övező problémák messze túlmutatnak a kormányrendeleten, ezért a megoldása végett a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Humusz Szövetség, az Éghajlatvédelmi Szövetség és a Reflex Környezetvédő Egyesület nyílt levélben fordul a jelenlegi magyar miniszterelnökhöz; a levélhez október 2-ig bárki csatlakozhat az aláírásával.
Erős közigazgatás nélkül nincs biztonságos ország
Zajterhelés Iváncsán, levegőszennyezés Bátonyterenyén, magzatkárosító oldószer a kutakban Gödön, fokozottan védett fajok pusztítása a Duna partján, két ember halálát okozó géprobbanás a szigetszentmiklósi akkumulátorhulladék-feldolgozóban. Mindennapi életünk részévé vált, hogy a felfokozott iparfejlesztési törekvéseknek hazánk környezeti állapota, az emberek egészsége látja kárát. Az iparfejlesztéshez infrastruktúra-fejlesztés és új erőforrások kellenek, az építkezésekkel pedig fokozott nyersanyag-kitermelés is jár, és már szinte senki sem kapja fel a fejét arra, hogy a bányászat ösztönzésére a Natura 2000 területek és ökológiai folyosók természeti értékeinek pusztítását teszi jogszerűvé egy veszélyhelyzeti kormányrendelet. Sőt, úgy tűnik föl, lassan abba is belenyugszik a közvélemény, hogy Recsken egy külszíni bánya hatásainak hiányos tervezése miatt egy egész utcát öntött el a sárlavina nem is egyszer, közvetlen halálos veszélybe sodorva emberéleteket.
Minden ilyen ügy egy újabb vészcsengetés, a sokféle probléma pedig a rendszer hiányosságaira mutat rá.
„A társadalom egyre inkább apátiába süllyed, lassan már a mindennapi életünk részévé válnak a környezetvédelmi botrányok, az érintettek pedig joggal érzik úgy, hogy magukra vannak hagyva a problémáikkal. Mindezzel párhuzamosan nő a bizalmatlanság a környezetvédelmi intézmény-rendszerrel szemben. Hiába dolgozik kitartóan és elhivatottan a kormányhivatali és nemzetipark-igazgatósági szakembergárda, a védelmet biztosító jogintézmények fölszámolása, a hatóságoknál jellemzővé váló kapacitáshiány, a környezetügyi ágazat dolgozóinak államigazgatási viszonylatban is alacsony bérezése, a gépkocsi- és eszközhiány, illetve mindezek következményeként a sürgős fellépést kívánó bejelentések ellenőrzésének rendszeres késlekedése megtöri az intézményekbe vetett társadalmi bizalmat.
Ezen változtatni kell, mert lassan ott tartunk, hogy senki sem érzi magát biztonságban a lakókörnyezetében – fejezte ki aggodalmát Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. – A közigazgatásban felhalmozott szakértelem még mindig egy stabil alap, amire lehet építkezni, azonban ezt az alapot egyre mélyebb repedések szelik át, ahogyan tapasztalt szakemberek kopnak ki a rendszerből és a pályakezdőknek sem lesz már kitől tanulniuk. Bár ez egy szomorú folyamat, de még vissza lehet fordítani, és vissza is kell, ha egészséges környezetet szeretnénk biztosítani a magyar családok számára” – tette hozzá a szakértő.
A környezetszennyezésnek csak áldozatai vannak
A múlt héten megjelent egy rövid, mindössze két szakaszból álló kormányrendelet, ami szerint a hatóság nem köteles többé szankciót kiszabni környezetvédelmi szabályszegés esetén, sőt: kifejezetten tilos lesz szankcionálni azokat, akik szerződésben vállalják a károk helyrehozatalát. A rendelet, sajnos, illeszkedik a környezetvédelmi jogintézmények gyengítését célzó intézkedések sorába, és az akkumulátor-iparággal kapcsolatos folyamatos botrányok miatt különösen kiélezett helyzetet teremtett.
„Egy jogszabály a legerősebb üzenet a gazdasági és társadalmi szereplők számára. Ha egy kormányrendelet azt üzeni, hogy egy szankció megúszható, akkor ezzel mindenki számolni fog, és a maga érdekeinek megfelelően mérlegeli a kockázatokat. A szennyező üzemeknek ez nyilván kedvező üzenet, tágra nyitott kiskapu, ami másfelől a szankciók visszatartó erejét is csökkenti.
A magyar állampolgároknak azonban az ilyen kormányrendelet azt üzeni, hogy a környezeti költségeket a magyar családoknak és a jövő nemzedékeknek kell megfizetniük, akár egészségük, életéveik árán is. A magyar társadalom többsége épp ellentétes előjelű jogalkotást várt: abban bíztunk, hogy elkezdődik egy folyamat, ami a hatékony hatósági fellépést és szankciórendszert erősíti” – magyarázta Dedák Dalma.
Az Energiaügyi Minisztérium a WWF Magyarország állásfoglalására válaszként a sajtónak küldött közleményében „tisztázta” a helyzetet: „A kormány szándékai szerint ez a szabály csak működő kohászati üzemekre alkalmazható. Akkumulátorgyárakra nem. Az ezzel kapcsolatos pontosítás a következő héten a közlönyben megjelenik.”
Ha a kormányrendelet valóban eszerint fog változni, akkor az European Environmental Agency adatai szerint ez Magyarországon 47 üzemet fog érinteni, közleményünk kiadásakor azonban még nem történt meg a változtatás, így a hatályos jogszabály minden szektorra – tehát az akkumulátor-iparágra vonatkozóan is – egyaránt könnyítéseket tartalmaz.
„Üdvözöljük az Energiaügyi Minisztérium reakcióját közleményünkre, mivel ez egy lépés a civilek és a kormány közötti párbeszéd irányába. Ezzel együtt nem látjuk indokoltnak egy komplett szektor kiemelését, hiszen teljesen mindegy, hogy a szennyezés akkumulátorüzemből vagy öntődéből származik, ugyanúgy problémát jelenthet. Meg kell azonban jegyezni, hogy elképzelhetőnek tartunk olyan egyedi és indokolt esetet, ami kapcsán elfogadható lehet a hatósági szerződés alkalmazása – például már bekövetkezett szennyezés esetén, ahol az újabb szankciók hátráltatnák a károk mielőbbi mérséklését, és az érintettek a hatósággal közösen valódi megoldásra törekednek. Létezhet olyan helyzet, amikor a kárelhárítás, kármentesítés a legfontosabb, viszont ehhez a jelenleginél sokkal körültekintőbb, a visszaélések lehetőségét kizáró jogalkotás szükséges. Ennek megfelelően bízunk abban, hogy kellően átgondolt jogszabály-módosítás születik” – jelentette ki a környezetpolitikai szakértő.
A civil szervezetek nyílt levélben kérik a miniszterelnököt arra, hogy konkrét lépéseken keresztül erősítse meg az állami környezetvédelmi intézményrendszert.
A WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Humusz Szövetség, az Éghajlatvédelmi Szövetség és a Reflex Környezetvédő Egyesület tiltakoznak a környezetvédelmi intézményrendszer egyre kockázatosabb gyengítése ellen. A környezetvédelmi intézmények és alkalmazotti státuszok csökkentése, a közigazgatásban tapasztalható egyre növekvő szakemberhiány, a környezetügyi irányítás feldarabolása olyan tendenciává vált, ami a múlt két évben élesen kirajzolódik. Határozott álláspontunk, hogy az új iparosítási törekvések kizárólag úgy elfogadhatók, ha e mellé egy ütőképes, a magyar állampolgárok érdekeit figyelembe vevő és a jogszabályokat szigorúan megtartató, megelőző szemléletű megújult közigazgatás is születik. A környezetvédelem alapelvei – mint „a szennyező fizet”-elv, a megelőzés, illetve az elővigyázatosság elve – számos esetben nem érvényesülnek megfelelően hazánkban, és a lakosság fizeti meg a profitra szakosodott cégek környezeti költségeit, olykor egészségük, életéveik árán.
Az egészséges környezethez való jog nem rendelhető alá gazdasági érdekeknek. Magyarország fejlődése, hazánk jövője csakis az egészséges és biztonságos környezet megőrzése, a természeti erőforrások fenntartható használata mellett képzelhető el. Mindezek miatt a WWF Magyarország és [csatlakozó civil szervezetek] nyílt levélben kérik a miniszterelnököt, hogy erősítse meg a környezetünk védelmét ellátó intézményrendszert és hazánk iparfejlesztése induljon el egy fenntartható irányba.
A nyílt levélhez a peticio.wwf.hu oldalon október 2-ig aláírásával bárki csatlakozhat.