Brexit: még reménykednek a britek változásban

„1-1-X” így összegezhetnénk azoknak az interjúknak a végeredményét, amelyek az év végével lejáró, határidős brexit mostani állásáról szólnak. Van, aki továbbra is ellenzi. Van, aki a kormányra bízta és ezért bízik is a happy endben, és van, aki egyik álláspontot sem osztja ugyan, de kétli, hogy idejében, azaz december 31-ig sikeresen le lehet zárni a tárgyalásokat. Fenyeget a no deal – azaz a megegyezés nélküli – végkimenet.

A bristoli kikötőben (fenti kép), ahol nemrégiben és Európában először szobrot döntöttek le – a templomtéren, a padon ülve nagyívű mozdulatokkal szénrajzot készít a környék gyönyörű épületeiről Adam Richman, aki vonakodik, amikor megszólítom, mert sietnie kell a munkával, aztán mégis csak kötélnek áll, de beszélgetésünk közben hajlítja a kistemplom fekete íveit.

Ez az egész bosszantó, én még midig nem értek egyet a Brexittel.

Ennyi idő után sem békült meg vele? Miért gondolja így?

Általában nem értek egyet vele, mert szerintem sokkal jobb, ha összefognak az országok egymással, és valahogy békésebb is az élet úgy, nincs igazam? És szerintem az sem rossz, ha meg lehet állítani azt, hogy az egyik ország a másik felé kerekedjen, mint amit Németország esetében annak idején megtapasztaltunk.

De már késő bármit is tenni a Brexit megakadályozására. Vagy mégis?

Nem, már nemigen tudunk semmit sem tenni ellene, hacsak nem reménykedünk abban, hogy mégsem következik be…

Mire gondol? Miben reménykedik?

A koronavírus azért nagyban befolyásolhatja a dolgokat, az emberek ilyen körülmények között szerintem meg is gondolhatják magukat, mert most minden nagyon hirtelen átalakul.

Amíg Boris Johnson a kormányfő, aligha áll be változás, ő keményvonalas brexit-párti.

Igen, de egyre inkább azt látjuk, hogy Wales, Skócia, Írország el akar szakadni, ha marad a Brexit. Szerintem józanul gondolkodók nem akarhatják, hogy szétessék az ország. Szóval: van még remény.

Beszélgetésünk közben kiderül, ő nem is bristoli, Glousterből utazott ide, hogy rajzolhasson. Ez a hobbija. Nyugdíjas és a vasúttársaságnál dolgozott előtte.

A bristoli buszpályaudvaron újabb véleménybe ütköztem a brexit kapcsán. Akivel szóba elegyedtem, Indiából érkezett, 8 éves volt, amikor a szüleivel új hazát kerestek.

Mint Anglia állampolgára, számomra nincs különösebb jelentősége a Brexitnek. Inkább azoknak lesz rossz, akik ide akarnak jönni dolgozni, és nem tudnak. Szerintem még nem eldőlt kérdés, hogy rosszul vagy jól járunk-e a kilépéssel – mondja Michael Fernandez.

Brüsszel nem sok jót ígér ez ügyben!

Várjunk ezzel még két évet, mert addig kétesélyes a dolog!

Hogyan szavazott a referendumon?

Sajnos nem szavaztam, mert épp hosszú műszakban voltam, úgyhogy nem tudtam elmenni.

Támogatja vagy sem a Brexitet?

Úgy vagyok ezzel, amíg Nagy-Britannia biztonságos és jó hely, addig nincs kifogásom a brexit ellen sem.

A koronavírus nem nehezítette meg az életét?

Nem panaszkodhatom, mert dolgozni nem tudtam ugyan, de nagyon hálás vagyok a kormánynak, hogy mind a mai napig kifizeti a bérem 80%-át. Nem tudom, hogy van ez önöknél, de én kifejezetten nagyra értékelem, amit értem tett a kormány. Hogy a Brexitre milyen hatással lesz? Az szinte biztos, hogy most már a koronavírusra is foghatjuk a nagy gazdasági bajokat. De hát a pandémia az egész világot a földhöz vágta, ezért nem tudhatjuk, mit hoz a brexit. Sőt, én azt mondom, a lehető legjobbkor jött a válság, mert egészen biztosan megerősödve fogunk kimászni belőle. Kettős csapás ez, de éppen emiatt sokkal nagyobb erőfeszítést teszünk, és könnyebb lesz a kettőt egyszerre legyőzni. Így még jobban megerősödve jutunk ki a válságból – mondja Michael, akinek vallására is rákérdezve megtudom, keresztény. Bízik abban, hogy már csak napok kérdése, és újra dolgozhat munkahelyén.

Thom Brooks.

A Durham Egyetem professzorát, Thom Brooksot is megkérdezem, lesz-e változás a brexit-forgatókönyvben a koronavírus jelentette helyzet miatt? Thom Brooks a brit és a nemzetközi média közismert alakja, népszerű kommentátor, aki sokig úgy vélte, visszafordítható a procedúra.

Igenis a koronavírus kihat a brexitre annak ellenére, hogy a kormány azt mondja: az átmeneti időszak az év végével véget ér, és a brexit megtörténtté válik. De hát a koronavírus-mutatói az egyik, ha nem a legrosszabbak nálunk egész Európát tekintve. Küszködik az egészségügy. Két fronton egyszerűen képtelenség harcot vívni. Már rég kérni kellett volna az újabb halasztást, de még erre sem került sor.

Most fejeződtek be a hatodik forduló egyeztetései, ugye?

Igen, de semmilyen előremutató eredmény sem született a kereskedelmi megállapodásban. Tényleg olyan, mintha ölbe tett kézzel ülne a kormány, várna a sült galambra, miközben fenyeget a no deal – a nincs megegyezés.

Olvastam jó pár írását és kommentárjait, még mindig reménykedik abban, hogy visszafordítható a brexit folyamata?

Igen. 2016 óta mondom, Theresa May kormányzása óta, hogy nem lehet ezt a folyamatot két év alatt lebonyolítani. Egyébként hozzá kell tennem, nem feltétlenül értek egyet az uniós pártiakkal. Azonban jogi és adminisztratív szempontból akkora kihívás, hogy képtelenség határidőre végezni minden kötelességgel. Az Európai Bíróság asztalára számos kérdés még fel sem került. Tudom, sokan azt hirdetik, hogy a folyamat elkerülhetetlen. Én ezzel nem értek egyet. Leginkább a határidők túllépése miatt. Csakhogy egy példát említsek. Az elmúlt negyven évben több tízezer törvény, intézkedés, rendelet született, amin át kellene rágnunk magunkat. Nincs az a parlament, nincs az a bizottság, amelyik ezt becsületesen végig tudná venni. Született olya döntés, hogy egyszerűen befagyasztjuk a közös törvényeket, és majd a kilépés után eltörölve, újra fogjuk írni őket. Azonban most derült ki, hogy a kormánynak még egy olyan listája sincs, amiben az Európai Bíróság döntéseinek teljesítéséről lenne szó.

Ön nem egyszer arról is beszélt és írt, hogy nem a Brexittel kellene megoldani a menekültkérdést, a migrációs válságot. És hogy a múlt években már jócskán csökkent az országba érkezők száma. sőt, a britek maguk is elhagyják a hazájukat. Mi történik?

Pontosan. A brexit-szavazás óta fokozatosan esik vissza a hazánkba érkező külföldiek száma, és ezzel egyidőben megindult a britek kivándorlása is, pontosabban az a tendencia, hogy egyre kevesebben térnek vissza, amikor külföldön kapnak ideiglenes munkát. Ezt én a romló gazdasági mutatókkal, illetve az emelkedő munkanélküliséggel magyarázom. Ugyanakkor állandóan azt halljuk a kormánytól, hogy új pontrendszert vezet be a külföldi munkakeresők számára. Azt halljuk, hogy a szakképzetteket akarják munkavállalóként beengedni. Ugyanakkor erről sem láttunk még semmilyen konkrétumokat. Milyen területen van szükségük több külföldi munkaerőre? Milyen az a pontrendszer?

Mindez számokban?

Ezeket a pénzügyi statisztikákban tartják nyilván, tudomásom szerint a nettó bevándorlási mutató 30–60 ezer fővel csökkent, miközben a külföldön dolgozó brit állampolgárok esetében 300 ezres adatról tudunk, ami tovább fogja rontani a statisztikát. Szerintem szégyen ez egy konzervatív kormányra nézve! S persze halljuk azt a retorikát, hogy az előző, a  Labour-kormány tágra nyitotta a kaput mindenki előtt, hogy a migráció kicsúszott az ellenőrzése alól, és az ő kormányzásuk idején volt a legmagasabb a bevándorlók száma. Nos, ha megnézi a statisztikákat, akkor jól látható: évtizedek óta Theresa May idején volt a legmagasabb a bevándorlási hullám.

Milyen lesz a post-brexit migrációs statisztikája?

Ezt most még nehéz megmondani. A pontrendszer alapjait, de még a bevezetésének az idejét sem tudjuk egyelőre. Az biztos, hogy a már előre látható káosznak meglesz az ára. Az az érzésem, hogy alapjaiban a migrációs helyzet nem fog különbözni a brexit előttitől. Sok fejfájást fog okozni, mert már most tudjuk, hogy sokkal, de sokkal bonyolultabb lesz a régi rendszernél. Két érvet is felhoznék erre. A belbiztonsági minisztérium migrációs döntéseit megfellebbező perek felét már ma is elveszíti. Azt is említhetem, hogy az úgynevezett „fehér könyv” első oldalának második paragrafusa kimondja: minden országgal külön alkut kötnek attól függően, hogy milyen kereskedelmi megállapodást tudnak tető alá hozni. S ha azt nézem, hogy most egyszerre két problémával, a brexit-átmenettel és a koronavírussal képtelen megbirkózni, akkor hogyan fognak minden egyes ország különféle bevándorlási törvényével? Sőt: megint mást mondanak, mint amit cselekednek. Mert azt mondják, hogy a nyelvtudáshoz fogják kötik a vízumkiadást, és ezt még most sem tartják meg. Angoltudás nélkül is beengednek egyelőre bárkit. Az sem igaz, hogy megkövetelnék az előírásoknak megfelelően az iskolai érettségit. Sőt azt is mondják, hogy bizonyos bérminimumhoz kötik, illetve a központilag megállapított átlagbér 80%-ában kellene megegyezni a külföldi munkavállalóval. Azt várják, hogy ettől a bonyolult rendszertől csökken majd a bevándorlók száma, s ettől lesznek boldogok a brit állampolgárok. Nos, ez nem így lesz, egészen biztos, mert meg nem fizetett kormányzati hivatalnokokat terhelnek meg sokkal több feladattal, mint amennyi sikert elérhetnek majd ezen keresztül a migráció csökkentésével.

Külföldi diákok jönnek még? Elveszítik őket? Maga is amerikai állampolgár lévén külföldiként végezte itt el a felsőfokú tanulmányait. Ez ön számára is és érzékeny probléma lehet. Elveszíti a brit társadalom ezt a réteget?

Igen, el fogja veszíteni őket. Független tanácsadók szorgalmazzák, hogy ne kelljen vízumhoz és a pontrendszerhez kötni a külföldi diákok itt tanulását. Nem tudjuk még, mi lesz a döntés. De azt igen, hogy a legmagasabb végzettségűek, pl. PhD-sek maradhatnak még egy ideig munkatapasztalatot szerzendő, de aztán rájuk is alkalmazzák azt, amit most a nem uniós állampolgároknál. Menniük kell, s nem tudják gyűjteni rezidensi éveiket a hosszabb tartózkodáshoz.

Végül pedig: ki lesz a győztes és ki a vesztes a brexit lezárultával? Önök vagy Brüsszel?

Választott hazám lett az Egyesült Királyság, és számos rossz döntése ellenére a britek pártján állok. Azonban látszik, milyen ügyesen túljár Brüsszel a brit kormány eszén számos kérdésben, úgyhogy nehéz elképzelni, hogy ne az EU jöjjön ki győztesen ebből a játszmából. És persze az unió még arra is figyel, hogy a kilépéssel esetleg kokettáló tagországokat el is rettentse a kilépéstől. S eredendően amerikaiként, látom azt is, ahogy Trump mesterkedik, hogy aláássa az unió tekintélyét és minden eszközzel a britek kiválását vigye győzelemre. Szerencsére a briteket ez hidegen hagyja.

Nehéz elképzelni, hogy ne Brüsszel legyen a nyertese a Brexitnek – nyilatkozta a neves kommentátor, a Durham Egyetem professzora, Thom Brooks politikafilozófus.